fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Még az MSC-védjegy sem garantálja, hogy fenntartható halat veszünk, állítja egy francia vizsgálat

hal túlhalászat

Az európai uniós vizeken – elvben – a közös halászati politika biztosítja, hogy unokáink életében is legyen élet a kontinenst körülvevő tengerekben. Egy francia fogyasztói szervezet boltokban és piacokon vizsgálta a friss tengeri halak eredetét, és azt állítják, semmilyen módon nem javult a halászati gyakorlat, még az MSC-logó sem garancia arra, hogy a hal fenntartható forrásból származik.

Az Európai Unióbal az európai halászati flották irányítását, a halállományok megóvását a több mint 30 évvel ezelőtt megalkotott Közös Halászati Politika (KHP) szabályozza.

A hivatalos megfogalmazás szerint „a közös halászati politika arra törekszik, hogy a halászat és az akvakultúra környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható legyen, és az uniós polgárokat egészséges élelmiszerekkel lássa el. Célja továbbá, hogy támogassa a halászati ipar dinamikus fejlődését, és a halászatból élőknek méltányos megélhetést biztosítson.”

Mindezen célkitűzések, a bevezetett halászati ​​kvóták ellenére az európai tengerek halállományának állapota továbbra is rendkívül aggasztó. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a halállomány 88%-a jelenleg túlhalászott, a korábbi állapot helyreállítását pedig veszélyben látják.

hal túlhalászat

A valós helyzetet felmérve a Tudatos Vásárlók partnerszervezete, az UFC-Que Choisir francia fogyasztói szervezet szupermarketek polcain található friss halárut vizsgálta még 2018-ban, és megállapította, hogy a begyűjtés korántsem nem fenntartható módon történik. Az akkori részletes eredményeik szerint a tőkehal, a nyelvhal és a sügér 86%-át nem fenntartható módon fogták ki.

Hogy lássák, merre haladnak a dolgok az európai vizeken, 2020-ban újabb felmérést végeztek Franciaország-szerte. 139 halüzletben, valamint 1072 szuper- és hipermarket polcainak kínálatát felmérve 8 faj túlhalászatát állapították meg. A halászati ​​módszerek és a halászati területek összevetésével megállapították, hogy a vizsgált halak 81%-át nem fenntartható módon halásszák. Mint írják, az óceánhal, a hering, a szkampó, a fekete tőkehal, a makréla, a hekk (szürke tőkehal), a szardínia és rombuszhal halászata sem a halászat módszerei sem területei alapján nem fenntartható. A rombuszhal, az óceánhal és a fekete tőkehal esetében találták a legrosszabb arányokat (99%, 98% ill. 93%).

tengeri hal felmérés
Forrás: UFC-Que Choisir

Ezenkívül a felmérések azt mutatják, hogy az értékesítési helyek több mint fele 4 faj (fekete tőkehal, óceánhal, hekk és hering) közül legalább egyet kínált a tenyészidőszakban, amivel az állományok fokozott gyengülését okozzák.

A friss halak 81%-át nem fenntartható módon halásszák le.

Régóta tudjuk, hogy egy halfaj fennmaradása alapvetően függ az állományok egészségi állapotától és az alkalmazott halászati ​​módszerektől, a felmérések mégis azt mutatják, hogy a halak kétharmadát olyan állományokból fogják ki, amelyeket már túlhalásztak. Az ilyen populációk már nem képesek újraszaporodással fennmaradni.

A becsült adatok szerint a Földközi- és a Fekete-tenger halállományának közel 87 százaléka, az Atlanti-óceán északkeleti részének és a Balti-tengernek közel 38%-a túlhalászott, azaz a halak száma csökkenőben van.

Nemrégiben szakértők az Európai Uniót azzal vádolták, hogy javaslataik ellenére 2020-ra túl magas kvótákat engedélyezett. A túlhalászat megszüntetésének határideje ráadásul 2015 lett volna.

tengeri hal felmérés
Forrás: UFC-Que Choisir

Az UFC-Que Choisir szerint a halászati módszer tekintetében ráadásul a különösen környezetpusztító vonóhálót használják a legnagyobb arányban (74%). A vonóháló számos olyan fajt is foglyul ejt, amelyre egyébként nem halásznak (a cetfélék halálozásának is ez az egyik fő oka). A fenékvonóháló még ennél is kevésbé fenntartható módszer: használatával a tengerfenék, a tengeri növény-, és állatvilág is sérül. Ritka esetekben a vonóháló elfogadható halászati ​​módszer lehet,

a fogyasztók számára gyakorlatilag nem elérhetőek azok az információk, amelyek alapján beazonosíthatnák a vonóhálóval kifogott halárut

– mutat rá a francia fogyasztói szervezet.

A halpiacon sem jobb a helyzet

A fogyasztóvédők szerint a korábbi felmérés óta egyetlen kiskereskedő sem tett valódi előrelépést: csak 11 pont választja el a legalacsonyabb besorolású áruházat, a Casino-t (87% nem fenntartható hal) a Cora-tól, amely a legjobb – vagyis legkevésbé rossz – értékelést kapta (76%). Ami a piacokon lévő halárusokat illeti, ők sem végeztek sokkal jobban: a náluk árult halak 79% -át nem fenntartható módon fogták ki.

Az eredmények még rosszabbak a fagyasztott áruk polcain, mivel a vizsgált halak 95%-a nem bizonyult fenntarthatónak. Itt is a vonóhálóval van gond, amelyet például a Picard-nál árult halak esetében 7-ből 5-nél, a Thiriet-nél pedig 9-ből 7-nél használnak.

hal túlhalászat

A fogyasztók tájékoztatása még mindig problémás!

Fenntartható halászati politika hiányában nagyon fontos, hogy a fogyasztóknak legyen lehetősége arra, hogy beazonosíthassák azokat a halakat, amelyeket jobb elkerülni. Annak ellenére, hogy 2014 óta kötelező, a halak negyedénél nem tüntetik fel az alkalmazott halászati ​​módszereket, a halászati területek esetében pedig 10-ből több mint 1 esetben hiányoznak az információk. Ha viszont van jelzés, az többnyire csupán egy megfejthetetlen kód a nem szakértő fogyasztó számára (pl. FAO 27.6).

A Marine Stewardship Council nevű nemzetközi nonprofit szervezet MSC-logója elvileg garancia arra, hogy a halat fenntartható módon fogták ki, azaz nem túlhalászott állományokból származik. A francia felmérés szerint a friss haláru 69%-án, a fagyasztott halak 74%-án található MSC-logó. A szervezet számításai szerint

az MSC-védjeggyel ellátott friss hal 84%-át, a fagyasztott hal 66%-át valójában nem fenntartható módon halásszák.

Mit tehetünk magyar fogyasztóként?

Bár a felmérés a Franciaországban kapható friss halárura terjedt ki, az itthon elérhető, zömében fagyasztott tengeri hallal kapcsolatban is ugyanilyen aggályaink lehetnek. Magyar vásárlóként is tehetünk azért, hogy az európai tengerek halállományának tönkretételét ne támogassuk:

• Vásároljunk, fogyasszunk inkább hazai, lehetőleg bio-minősítésű édesvízi halat.

• A hazi halakból a busa, amur, kecsege húsának a legmagasabb az egészségre jótékony, többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma.

• Tengeri halból lehetőleg olyat vásároljunk, ami viszonylag közelről jön.

• Ha tengeri halra vágyunk, keressük a boltokban azokat a halfajokat, amelyek viszonylag gazdag halállománnyal rendelkeznek (pl. szardínia, hering, szardella, makréla) vagy a kevéssé ismert halfajokat.

• Ezeket kerüld a higanyszennyezettség miatt: cápa, kardhal, tonhal, királymakréla, cserepeshal.

• Mondjunk nemet a mélytengeri halak vásárlására, mivel azok állománya különösen sérülékeny.

• A fenti problémák ellenére az MSC-védjegy még mindig jobb, mint a semmi. Kerüljük azoknak a halaknak a megvásárlását, amelyeket be nem azonosított módon halásztak.

Milyen halat vegyél karácsonyra?

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek