Az antibiotikum-rezisztencia egyre növekvő globális problémát jelent, amelyhez egyre nagyobb mértékben hozzájárul a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok túlzott használata. Ezek mértéke 2010-ben 63,200 tonna volt, de az előrejelzések szerint 2030-ig ez kétharmadával nőhet és elérheti a 105,600 tonnát. Sürgős lépések hiányában az antibiotikum-rezisztencia még komolyabb problémává válhat, ahol egy mindennapos fertőzés vagy egy kisebb sérülés is halált okoz. 

A Consumers International (CI) nevű szervezet nemrég megjelent riportja a globális gyorsétterem láncok kapcsán a következőkre derített fényt: 

• A McDonald’s csupán 2 országban vállalt kötelezettséget a helyzet javítására, holott 100 országban van jelen éttermeivel. A cég azt vállalta, hogy 2017-ig az Amerikai Egyesült Államokban és 2018-ig Kanadában változtat a csirkehús beszerzésen, és olyan hús fog beszerezni, amely előállításakor nem használtak a humán gyógyászat szempontjából fontos antibiotikumokat. 

• A Subway azt vállalta, hogy Amerikában olyan húst fog beszerezni, amelyet teljes mértékben antibiotikumok használata nélkül állítottak elő. A konkrét vállalásai: csirkehús 2016-ig, pulykahús 2019-ig, marhahús 2025-ig, disznóhús 2025-ig. Ez nem rossz, de ez csupán egy országra vonatkozik, pedig a cég 111 országban van jelen világszinten.

• A KFC semmilyen vállalást nem tett annak érdekében, hogy csökkentse ételei antibiotikum tartalmát.

A 3 említett cégnek világszinten több mint 100,000 gyorsétterme van és nagyban befolyásolják a húspiacot és az állati eredetű termékek piacát. (Ha csak napi 5000 fős forgalommal számolunk, az 50 millió ember fogyasztási szokását érinti – a szerk.) Nekik van akkora hatásuk a piacra, hogy változást érhetnének el a mezőgazdasági antibiotikum használat terén. Az antibiotikum-rezisztencia globális problémájához képest a KFC, McDonalds’ és a Subway reakciója siralmas – nyilatkozta Amanda Long, a CI igazgatója. Szerinte az említett cégek vállalásai Észak-Amerikára korlátozódnak, pedig nemzetközi szintű lépésekre lenne szükség a probléma megoldására, hiszen ezeknek a multirezisztens kórokozóknak az országhatárok nem jelentenek akadályt.

“Ha nem teszünk lépéseket, az antibiotikum rezisztencia 10 millió ember halálát okozza 2050-ig. A mezőgazdaságban használt antibiotikumok mielőbbi csökkentése elengedhetetlen része a probléma kezelésének. Az egész világon jelenlévő gyorsétterem láncok erős pozícióban vannak és gyors változást hozhatnának az antibiotikum mezőgazdasági használatának csökkentésében, hatásuk gyorsabb lenne mint a jogi szabályozás. A tanulmányunkból kiderül, hogy eddig ezen cégek egyike sem ismerte fel saját felelősségét.” – állítja Amanda Long.

Az alábbi ábrán az antibiotikum rezisztencia halálos áldozatainak várható száma látható napjainktól 2050-ig kontinensenként lebontva. 

Ez a riport a március 15-ei Fogyasztóvédelmi Világnap apropóján készült. Ebben az évben a fogyasztóvédelmi szervezetek globális akcióba kezdenek és felszólítják a gyorsétteremláncokat, hogy vonják ki kínálatukból azokat a húsokat, melyeket a humán gyógyászat szempontjából fontos antibiotikumok felhasználásával állítottak elő.

Forrás és képek: Consumers International

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-15. 15-2015-00014 jelű pályázat keretében készült.