fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Már csak a lámpát kapcsoljuk le a Földért

| Tudatos Vásárló

Ha kérdeznek, lelkesen támogatjuk a környezetvédelmet, amint azonban konkrétumokra kerül sor, a lámpa lekapcsolásánál nemigen teszünk többet – derül ki egy friss magyarországi kutatásból.

Egy 2010. május 15. és 30. között 803 személy részvételével elvégzett reprezentatív felmérés alapján a kutatók a magyar társadalmat a fogyasztói tudatosság szempontjából vizsgálták.

Céljuk az volt, hogy meghatározzák, melyek a legnépszerűbb környezettudatos fogyasztási minták a magyar társadalomban, mi befolyásolja ezeket, és a megkérdezettek mennyire rendelkeznek pontos információval környezetükről. Az eredményekről Hofmeister-Tóth Ágnes, a Corvinus Egyetem tanára számolt be 2011 januárjában a Fenntartható Fogyasztásról rendezett konferencián.

Az eredmények értékeléséhez először is tisztáznunk kell, hogy kiket is tekintünk tudatos fogyasztóknak?

A kutatók szerint a társadalom minden olyan tagját, aki, ha teheti, olyan termékeket vásárol, és olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyek meggyőződése szerint pozitív vagy legalábbis kevésbé negatív hatással vannak a környezetre. A tapasztalatok alapján ennek a kritériumnak leginkább a városi, magas iskolázottságú, közepes, vagy kifejezetten magas jövedelmű nők felelnek meg.

Ha már meghatároztuk a legtudatosabb fogyasztói csoportot, felmerül a kérdés, hogy mi is számít egyáltalán környezettudatos fogyasztásnak? A kutatók szerint nemcsak az, ha az adott termék környezetkímélőbb variációját vásároljuk. A hulladék újrahasznosítása, a környezetszennyezés elleni tiltakozás, és a tüntetéseken való részvétel szintén a „környezettudatos fogyasztás” egy-egy formája.

A felmérés során kisebbfajta ellentmondásra derült fény, amikor kiderült, hogy bár a megkérdezettek a gyakorlatban többnyire csak a háztartásukhoz kötődő, és főleg költségcsökkentő tevékenységekre hajlandóak a környezetvédelem érdekében, elméleti szinten ennél jóval komplexebb összefogásra szólítanak fel.

Jó példa erre, hogy amikor az általuk legfontosabbnak tartott környezettudatos viselkedési formákról kérdezték őket, több mint 91%-uk az energiafogyasztás visszafogását említette első helyen. Ezt követte a szelektív hulladékgyűjtés, a helyi termékek vásárlása, a tömegközlekedés használata a gépkocsi helyett, végül pedig, hogy a nyaralás helyszíne környezetbarát legyen.

Másrészt, amikor arra kérdeztek rá, hogy a hétköznapokban a környezettudatosság jegyében mit szoktak tenni, kiderült, hogy szinte kizárólag otthoni, pénztárcakímélő erőfeszítésekre hajlandóak. Ezek közül is első helyen áll a lámpa lekapcsolása, ezt követi a saját bevásárlószatyor használata, a vízcsap elzárása, a szelektív hulladékgyűjtés és végül a környezetbarát égők használata.

A kutatók az ökológiai világszemlélet alapján több csoportot különítettek el.

  • A „szkeptikusok” szerint bolygónk megfelelő mennyiségű erőforrással rendelkezik, a baj csak az, hogy az emberiségnek még nincs meg a megfelelő tudása a környezetvédelmi problémák kezeléséhez. A szkeptikusok fogyasztási szokásait a kockázatkerülés és a gazdasági szempontok jellemzik. Szívesen vásárolnak helyi termékeket, és kerülik a szemetelést.
  • Az „érzékenyek” szerint a Föld erőforrásai hamarosan kimerülnek, és az ökológiai egyensúly felbomlása az egyik legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznünk. Úgy vélik, hogy ezen már az emberi kreativitás és a technológiai fejlődés sem változtathat. Az „érzékenyek” fogyasztási szokásait elsősorban az egészségügyi megfontolások és közvetlen környezetük megóvása vezérli.
  • Az „egocentrikus nyomulók” a fenti két kategória közötti átmenetet jelentik. Elismerik, hogy bolygónk erőforrásai végesek, de bíznak abban, hogy az emberi tudás segítségével megoldható a probléma. Optimisták. Fogyasztásai döntéseiket sok információ birtokában hozzák meg, és mindig figyelnek arra, hogy a külvilágot értesítsék aktivitásukról.
  • Az „indifferensek” bíznak a technológiai fejlődésben, és szerintük ez megnyugtató megoldásokat hoz majd a környezeti problémákra is. Fogyasztási szokásaikat a kockázatvállalás és az árérzékenység jellemzi.

 

A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.

 

Kép [cc] arcaheradel  willpate

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Ne dőlj be a zöldre festési praktikáknak és a hangzatos marketing szövegeknek! Összegyűjtöttünk néhány tipikus ál-zöld állítást, amik mögött a leggyakrabban nem áll valós fenntarthatósági törekvés. Pörgesd végig, kerüld el őket Te is. Nem igazán tiszta számodra, mit tekinthetünk zöldre festésnek? Itt leírtuk, mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?, itt […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok