| Kassai Melinda
Malmö, a fenntartható város
A TVE tagjai és önkéntesei 2015 májusában látogattak Malmöbe, hogy a szolidaritáson alapuló élelmezési rendszerekről tanuljanak. Mi köze van ehhez a konyhai hulladéknak, a fűszerkeveréknek, a bevándorlóknak vagy a biogázzal működő busznak? A cikkünkből kiderül.
Amit ebbe a rövid 2,5 napba be lehetett zsúfolni, azt a svéd szervezők belezsúfolták, úgyhogy tényleg egy percet sem unatkoztunk. A látogatás témája – a szolidaritáson alapuló élelmezési rendszerek (solidarity based food systems) is elég tág, amit tapaszaltunk pedig még sokfélébb volt.
Malmö városa már jó ideje Svédország legzöldebb városa. Abba is bepillantást nyertünk, hogy ez miből is áll pontosan. Elöljáróként álljon itt két kép.
Láthatjuk, hogy Malmö Svédország leginkább klímabarát településének tartja magát. Mindez hosszú távú tervezés, no és következetes megvalósítás eredménye. Mint láthatjuk, Malmö környezetvédelmi programja 11 évre szól, most épp a megvalósítás közepén járnak.
Ennek sok jelét láttuk a városba érkezve: a kis barátságos repülőtéren a megszokott lábszárhoz tapadó műanyag ülőalkalmatosságok helyett ezt az egyszerű, ám nagyszerű megoldást láthattuk. Fémhálós székvázba mindenféle szinű textiliát fűztek. Szép is, kényelmes is. E mellett pedig, ha színvilágot változtatnának, vagy újraterveznék a reptér belsejét, nos, akkor elég kicserélni a textilcsíkokat, és máris megvan az új dizájn, az új hangulat.
És akkor itt a reptéren láttuk először a kukákat is…
A kukákról már egy jó ideje gondolom, hogy azok egy település civilizációs szintjének tükrei, ahogy a kuka-kérdést kezeljük, úgy állunk más dolgokhoz is. Azaz a kuka, a mindenféle hulladék-kezelés és egyéb társadalmi jelenségek – kulturált vagy nem kulturált megoldása – korrelálnak egymással. Tudományos vizsgálati eredményeim nincsenek ennek alátamsztására, de ha tudjuk, hogy mire figyeljünk, az egyszerű megfigyelés is jó módszer.
A reptérről befele a városba, az enyhén lankás svéd tájon a mindenféle széllel működő szerkezetet lehet megfigyelni, újakat és régebbieket is. Ez utóbbiak nagy részét sajnos már régebben lebontották. A maradék néhány remélhetőleg már marad a sokféle energia újrafelfedezésének példájaként.
Az érkezés után még azon frissiben elindultunk kicsit felfedezni a környéket, és kibuszoztunk a tengerpartra. A part mentén végig gyalogos út, mellette hosszan elnyúló park, és az autóforgalom csak az első házsor mögött kezdődött. A távolban láthattuk Malmö és Koppenhága közötti híres hidat, mögötte pedig Dánia híres tengeri szélparkját.
Már a méreteiből is látszik, hogy ez nem csak mutatóba készült, itt tényleg lecserélik a Földet terhelő energiatermelési formákat környezetkímélőbbre. Dánia jól tervezett, még fölöslege is van, amit általában Svédországnak és Norvégiának ad el.
Szemléletes kampány a bio élelmiszerfogyasztásért
Lassan eljutunk az ételekhez, hiszen ezért jöttünk. A sarki élelmiszerboltban a bejárattal szemben ez a hirdetmény fogad: itt mindig van bio zöldség és gyümölcs. Aki nem tud svédül, az is érti (ld. fenti kép).
A helyi áruház, a helyi tisztiorvosi hivatallal karöltve pedig egy egyszerű kisérletet végzett, ami nem került sokba, csupán két vérvétel laborelemzésébe, és ennek, eléggé beszédes eredményéről helyes, rövid, közérthető oktató videót készített.
Íme néhány kép arról is, hogy kis nemzetközi csapatunkat mivel etették. Sok finomsággal. De nem a nálunk megszokott húst-hússal és mindenből sokat változattal vártak minket. Mindenféle étrenden élők számára egyaránt fogyasztható vegán ételeket kaptunk. Ezen a képen főtt-sült cékla, az előtérben pedig enyhén csírázott, párolt bab. Igyekeztek az évszakos táplálkozás szabályait is követni.
Konyhai hulladékkal hajtott városi busz
Aztán jött a teremben töltött nap, előadások sora. Ebből csak ízelítőként azt mutatom be, amelyet a legizgalmasabb, leginspirálóbb példának gondolok. Sok legyet ütnek egy csapásra. Malmö városában a buszok biogázzal járnak. Saját helyes kis zöld buszaik vannak, és mindegyiken öles betűkkel: BIOGAS. És miből lesz a biogáz? Nos, a városban keletkező mindenféle konyhai hulladék (nyers és főtt egyaránt) visszagyűjtésre kerül. Hogyan? Az alábbi kis papírzacskóban. A zacsi önmagában is helyes, és rajta kis piktogrammok segítik, hogy mi mindent lehet beledobni. Ja, és a visszagyűjtési arány 98% -os.
Ez után kezdődött a városi mezőgazdálkodás átbeszélése. Érdemes figyelni a nem is annyira árnyalatnyi különbséget. Nem városi közösségi kertekről beszélnek, hanem városi mezőgazdálkodásról. A cél tehát nem csak a közösségteremtés az elidegenedő lakosság számára, hanem a helyi élelmiszerszükséglet egy részének helyben történő előállítása.
Felelős önkormányzati rendezvények
A déli szünetben felszolgált ebédet ez a kis vállalkozás szolgáltatta. Áruházak, élelmiszerboltok leselejtezett áruit gyűjtik össze, és az így, ingyen nyert nyersanyagokból készítenek finom ételeket. Leginkább rendezvényekre. Néhány embert eltart a kis vállalkozás. A kérdés, mitől és hogyan működik? A válasz egyszerű. A maradékok, kidobott dolgok összegyűjtése nem tilos, sőt.
A másik, minden rendezvényen kapnak lehetőséget, hogy kis szórólapjaikat elhelyezzék, és körülbelül 1,5 percben elmondják, hogy mit és miért csinálnak. Ez azzal is jár, hogy minden rendezvény minden résztvevője legalább néhány percig elgondolkozik a nyugati világban olyannyira jellemző élelmiszer-pazarlás problémájáról, és annak különböző formáiról. Végül, de nem utolsó sorban, egyik állandó megrendelőjük maga az önkormányzat, amely saját rendezvényeit felelős rendezvényként szervezik meg.
Közösségi kertek
Göteborg és Malmö célja, hogy egy közös induló projekt keretében nagyobb, felszabadítható területeken kezdjenek gazdálkodni. Még az elején tartanak, így még nem teljesen zökkenőmentes az, hogy valóban szép és vonzó területeket találjanak, és ne csak városszélieket. Most egy már félig működő kertet látogattunk meg.
Közösségi mosógéppel az e-hulladék csökkentéséért
Ez a mosógépes kép a véletlen műve. Az egyik közösségi kert egy kellemes kis lakótelep tövében volt. Minden házban közös „mosókonyha” található. Láthatjuk milyen felszereltséggel. Üvegfal választja el a lépcsőtől, ez nyilván hozzájárul ahhoz, hogy mindig rend legyen benne, hiszen mindenki láthatja, ki mit csinál éppen. A házban lakóknak, kulcsa van hozzá, és akkor használják, amikor akarják.
Előnyei? Nos, a kis fürdőszobába nem kell bezsúfolni még egy mosógépet is. Ha elromlik, nem kell magunknak bajlódnunk a szerelővel, sőt az új beszerzésével sem. Ez így mindenkinek kevésbé macerás, és nem utolsó sorban olcsóbb, a kevesebb elektro-szemétről nem is beszélve.
Házi fűszerkeverék
Egy kis fűszerkóstolóban is volt még részünk: ezek a fűszerek a helyi boltokban kaphatók. Ez az „élelmiszer-projekt” kapcsolódott a helyi integrációs politikához is. Az volt a tapasztalás, hogy a Malmöbe származott bevándorlók nem tudták úgy fűszerezni az ételeiket, ahogy megszokták. A szuper-multis keverékek használata állítólag nem hozta ugyanazt az ízvilágot. Indiai, szerb, horvát, arab, kínai, stb asszonyok tehát elkésztették saját keverékeiket, és ezeket lehet venni a malmöi boltokban. Most már kicsit messzebbre is szállítanak, mert finomak.
Lakásétterem másképp
Az esti vacsoránkat egy kis társadalmi vállalkozásnál költjük el. Azért nem írok éttermet, mert nincs állandóan nyitva, ők is főleg rendezvényeket szolgálnak ki, legyenek azok cégesek, vagy kisebb-nagyobb baráti – családi találkozók. Az étkező részen maximum 20 hely van, van benne kis konyha, gusztusos kis előtér, ennyi. Az egész tulajdonképpen egy 1,5 szobás lakótelepi lakás. Ezt a fantasztikus vegán vacsorát a képen látható iráni hölgy készítette.
A kis szövetkezetben 6-8 bevándorló hölgy dolgozik, amely különben egy szintén bevándorló horvát, eredetileg közgazdásznő ötlete volt. A hölgyek megtanultak nem csak a saját hagyományait szerint főzni, társaságba kerültek, és lett némi jövedelmük is. Készítenek még gyümölcs és zöldség-lekvárokat is. És nem szálltak be az árversenybe, a lekváraik is a felsőbb kategóriába tartoznak. Erre is jellemző, hogy a város is segíti őket, kedvezményes a bérleti díjjal, és visz oda vendégeket, mint minket is.
Lásd, hogy mit eszel!
Az utolsó néhány órában ellátogattunk egy nemrég alakult, még éppen átállási időszakban levő biodinamikus gazdaságba. A hatalmas terület egy része legelő, ezt láthatjuk itt. A kép előterében egy önkéntes, hátterében a híres svéd vodkagyár. Ami meglepett minket, hogy a kettő között nem volt semmilyen védősáv. Ez viszont jó rálátást biztosított a gyárra is. Nos, valóban gyár. Ezt látván nem sok kedve támad az embernek vodkát inni.
Ez annyiban függ össze a mi témánkkal, hogy ha mindenki láthatná, hogyan készül az az étel – ital, amit fogyaszt, biztos, hogy még nagyobb lenne a kereslet a nyomon követhető élelmiszer termelés iránt.
Köszönjük a beszámolót és a fotókat Kassai Melindának, a Pillangó Fejlesztések munkatársának!
Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!
A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.
A projektet az Európai Bizottság támogatta. Az oldalon megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.