2015. február 18-tól minden egyes, a hazai kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszernek meg kell felelnie a transz-zsírsav tartalmat korlátozó rendelet előírásainak. Lejár a türelmi idő, le kell szedni a nem megfelelő termékeket a polcokról. Az egy évvel ezelőtt életbe lépett rendelet pozitív hatása már érezhető az ÁNTSZ szerint, és máris csökkent az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek száma. Mindennek eredményeként évente akár 3-6 ezerrel eshet vissza a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás Magyarországon.

 

Mi az a transz-zsír és miért egészségtelen?

Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transz-zsírsavak (TFA) rendkívül ártalmasak az egészségre. Bizonyított tény, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. Így növelik az ún. LDL („rossz”) és csökkentik a HDL („jó”) koleszterinszintet.

Emellett fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A transz-zsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának is.

A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már napi 5 gramm transz-zsírsav bevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. Azaz a telített zsírsavakhoz viszonyítva is grammonként ötször nagyobb kockázattal számolhatunk.

 

 

Minden a transz-zsírról ebben a kisfilmben

 

Teljes tiltásról még nincs szó

A türelmi idő lejárta azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben még ki lehetett árusítani a rendeletnek nem megfelelő termékeket. 2015. február 18-tól már ezt sem lehet. A jogszabály azonban nem teljesen tiltja a transz-zsírsavak jelenlétét a termékekben.

A teljes tiltás helyett úgy fogalmaz, hogy tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.

A feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében, ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 20%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot.

Illetve az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb, mint 3%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot.

 

2009 óta 900 élelmiszert vizsgáltak meg, minden ötödik bukott

Az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009. óta folyamatosan vizsgálja akkreditált módszerrel a hazai kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát.

A megvizsgált közel 900 élelmiszer egyötödében a transz-zsírsav mennyiség meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt a minták egy részében annak ötszörösét is elérte.

 

 

 

Mit tehetünk, ha mindenképpen el akarjuk kerülni?

Kerüljük a „hidrogénezett” vagy „keményített” növényi „zsír” vagy „olaj” összetevőt. Az a biztos.

Transz-zsír mese gyerekeknek

A csokoládéÍZŰ termékek a legkockázatosabbak

A kockázatos termékek között a legnagyobb arányban kekszek, nápolyik, teasütemények, csokoládéízű termékek, szaloncukrok és cukrászsütemények fordultak elő. Ennek alapján a becsült lakossági bevitel átlagos fogyasztást feltételezve 6,8 gramm, de nagyfogyasztók esetében 50(!) gramm is lehetett.

 

A jogszabály eddig adott türelmi időt, de már látszik a javulás

A 2014. február 18-án hatályba lépett rendelet kedvező változást eredményezett. A kockázatos élelmiszerek aránya folyamatosan csökken, a korábbi 22 százalékos arány négy százalékra csökkent. A jogszabályi határértéket jelentősen meghaladó élelmiszereket a csokoládéízű termékek, cukrászati termékek és pékáruk között találtak.

 

Magyarország élen jár a transz-zsír elleni harcban

Nemzetközi viszonylatban hazánk azon öt uniós ország közé tartozik, ahol rendeleti korlátozás van érvényben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb, 2015-2020-ra vonatkozó Európai Táplálkozási Cselekvési tervében transz-zsírsavmentes Európát tűzött ki célul. A magyarországi szabályozás már megfelel ennek az elvárásnak.

 

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet sajtóközleménye alapján

Fotó: Incase, Flickr