Ha elfogy a víz, eltűnik a ribizli is – segíts megmenteni a magyar ribizlit!
A Börzsöny lábánál egy ribizliföldön ma már nemcsak a termés miatt aggódnak a gazdák. A kérdés sokkal nagyobb: lesz-e elegendő víz, megmarad-e a térség mikroklímája, és lesz-e egyáltalán, aki néhány év múlva még műveli ezeket a földeket. Miközben a klímaalkalmazkodásról szóló viták többnyire technológiai megoldások körül forognak, a Menyhárt család és a Közelítő Egyesület története arra hívja fel a figyelmet, hogy a változó éghajlathoz a közösségeknek is alkalmazkodniuk kell.
A gazdák azok, akik új megoldásokat keresnek, döntéseket hoznak és fenntartják a termelést. Ha ők eltűnnek, nincs, aki alkalmazkodjon. Ha minden energiájukat a túlélés emészti fel, nem marad idejük és forrásuk a jövőre készülni. Ha pedig elszigetelten működnek, ugyanazokat a problémákat próbálják egyenként megoldani.
Ezekre nyújtanak megoldást a rövid élelmiszer-ellátási láncok és a közösségi élelemrendszerek. Ezek tehermentesíthetik a termelőket, és nagyobb mozgásteret adhatnak számukra a klímaváltozáshoz való adaptációban. Ebben, valamint a fenntarthatóságért és egy szolidárisabb társadalomért vívott harcban pedig mindannyiunknak szerepe van.
Mi az a szolidáris élelemellátás?
Ezt a szemléletet képviseli a Közelítő Egyesület is, ami nemcsak Pécsen működtet bevásárlóközösséget, hanem évek óta szervez Budapesten szolidáris élelemellátási programot is.
Ennek során a hajléktalanellátásban és civil szervezeteknél dolgozókat kapcsolják össze magyar gazdákkal. Így az élelmiszerellátás társadalmi és gazdasági dimenziói egyszerre jelennek meg. Ezekről Radnóti Zsolt, az egyesület terméskoordinátora a Ribizli Mentőakció (amiben még te is részt vehetsz!) apropóján mesélt.
Hova tűntek a közösségek a magyar mezőgazdaságból?
„A mezőgazdaság történetileg sem elszigetelt gazdaságok gyűjteményeként működött. A gazdák megosztották egymással az erőforrásokat, a tudást és az infrastruktúrát. Közösen használtak gépeket, segítették egymást a munkacsúcsok idején, átadták a helyi tapasztalatokat, és számos feladatot együtt oldottak meg.
Erre a közösségi működésre épültek rá a tárolási, feldolgozási és elosztási rendszerek is. A hűtőházak, feldolgozóüzemek, tejcsarnokok, helyi piacok vagy szállítási hálózatok nem pusztán szolgáltatások voltak, hanem az élelmiszerrendszer szerves részei.
A rendszer ráadásul sokszor körforgásosan működött: a feldolgozás melléktermékei visszakerültek a gazdaságokba takarmányként, komposztként vagy talajjavító anyagként. A szereplők nem egymástól függetlenül, hanem egymásra épülő ökoszisztémaként működtek” – magyarázza Zsolt a klasszikus, rövid élelmiszer-ellátási láncok működését, amelyet sajnos mára az ipari termelés és globális, fenntarthatatlanul működő élelmiszer-ellátási láncok váltottak fel.
Jó tudni: mi az a rövid élelmiszer-ellátási lánc?
A rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) olyan rendszer, amely közelebb hozza egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat. Nem feltétlenül közvetítők nélküli, hanem olyan ellátási forma, ahol a szervezési, logisztikai és értékesítési folyamatok átláthatóbbak, és a helyi közösségek is aktív szerepet vállalhatnak bennük. Ez hozzájárul a gazdák méltányosabb jövedelméhez, a helyi gazdaságok erősítéséhez és a szállítási távolságok, tehát a környezeti terhek csökkentéséhez.
Hogyan magányosodtak el a gazdák?
Az elmúlt évtizedekben ezeknek a kapcsolatok jelentős része leépült vagy a profitmaximalizálás logikája alá került. Ma sok termelő egyszerre próbál gazda, logisztikus, marketinges és adminisztrátor lenni. Közben fokozatosan eltűntek azok az együttműködések és infrastruktúrák, amelyek korábban tehermentesítették őket. A Közelítő Egyesület szerint a klímaalkalmazkodás egyik kulcsa éppen ezeknek a kapcsolatoknak, a rövid élelmiszer-ellátási láncoknak az újraszervezése.
Ha egy gazdának nem kell egyedül megoldania az értékesítést, a logisztikát, a kommunikációt és a piacépítést, több ideje, energiája és erőforrása marad arra, hogy a termelés szakmai kérdéseivel foglalkozzon. Így nagyobb eséllyel tud más termelőkkel együttműködni vízmegtartási megoldások, talajvédelem, új termesztési módszerek vagy akár a termesztett növények körének átalakítása terén.
A klímaalkalmazkodás tehát nem ott kezdődik, amikor egy gazda új öntözőrendszert vásárol. Hanem ott, amikor egyáltalán marad ideje, energiája és mozgástere arra, hogy a jövővel foglalkozzon, ne csupán a túléléssel.
Hogyan lehet megélni egy szolidaritáson alapuló gazdaságból?
Mi az a Ribizli Mentőakció?
A Közelítő Egyesület 2023-ban kezdett együttműködésbe a Börzsönyben gazdálkodó Menyhárt családdal. A cél az volt, hogy közösségi támogatást szervezzenek a család ribizlitermésének értékesítéséhez. A magyarországi bogyósgyümölcs-termesztés évek óta zsugorodik, ami a még működő gazdaságokat is egyre nehezebb helyzetbe hozza. A közepes méretű feldolgozóüzemek hiánya miatt sok termelő kiszolgáltatottá vált a monopolhelyzetbe került felvásárlóknak, akik gyakran olyan árakat kínálnak, amelyek még az alapvető termelési költségeket sem fedezik.
Az Egyesület és a család együttműködése azonban időközben túlmutatott az értékesítésen. Az Egyesület ma már abban is segíti a Menyhártékat, hogy a Bernecebaráti térségét érintő vízmegtartási problémák nagyobb nyilvánosságot kapjanak.
Mit tesz a klímaváltozás a Börzsönyben?
A Menyhárt család számára a klímaváltozás napi tapasztalat. Átalakult a helyi vízrendszer, kiszámíthatatlanná vált a csapadék, és a térség mikroklímája is változásban van. A korábban működő vízvisszatartó rendszer megszűnésével olyan problémák jelentek meg, amelyekre egyetlen gazdaság önmagában nem tud választ adni.
A helyzet különösen veszélyes a bogyós gyümölcsök termesztése szempontjából.
Hova tűnt a víz?
A probléma gyökere egészen 1999-ig vezethető vissza. A Kemence és Bernecebaráti közötti víztározó gátja ekkor szakadt át, és az eredeti funkcióját azóta sem állították helyre. A tájból eltűnt egy többhektáros vízfelület, amely korábban jelentős szerepet játszott a térség mikroklímájának és vízháztartásának szabályozásában.
A helyi termelők szerint nem feltétlenül a régi tározó helyreállítása lenne a legjobb megoldás. Inkább a Kemence-patak mentén kialakított szakaszos vízvisszatartást támogatnák. A patak a Börzsönyből érkezik, majd Bernecebaráti után röviddel elhagyja az országot, és az Ipolyba torkollik.
A víz szerepe egyébként jóval túlmutat az öntözésen. Jelenléte ugyanis stabilizálja a mikroklímát, ami különösen fontos a bogyós gyümölcsök termesztésében. A Menyhárt család szerint, ha rövid időn belül nem sikerül megoldást találni a víz kérdésére, a ribizli termesztés jövője komoly veszélybe kerülhet a térségben.
A Közelítő Egyesület célja, hogy a Ribizli Mentőakción keresztül a helyi vízrendszerek problémájára is felhívják a figyelmet egy olyan, aszály kapcsán ritkán szóba kerülő területen is, mint a Börzsöny.
Hogy tudsz segíteni a magyar ribizli megmentésében?
Természetesen azzal, ha rendeléseddel támogatod a gazdákat! Idén már országosan tíz közösségi átvételi pontra lehet ribizlit rendelni az Open Food oldalán.
Fontos!
A piros ribizli átadások július 2.-án, 3.-án és 4.-én zajlanak.
A vidéki átvételi pontokra július 1-ig, a budapesti átvételi pontokra július 2. csütörtök 9:00-ig lehet rendelést leadni.
Röviden a ribizlitermesztésről és a Ribizli Mentőakcióról
Miért veszélyezteti a klímaváltozás a ribizlitermesztést?
A ribizli érzékeny a szélsőséges időjárásra, a hosszan tartó aszályokra és a megváltozó csapadékviszonyokra.
Mi az a Ribizli Mentőakció?
A Közelítő Egyesület kezdeményezése, amely közösségi értékesítéssel támogatja a helyi gazdák munkáját.
Hogyan lehet segíteni a magyar ribizlitermesztőket?
Közvetlen vásárlással, helyi termelők támogatásával és rövid élelmiszer-ellátási láncok használatával.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Globális élelmezési rendszerünk válságban van: néhány nagyvállalat a profitját helyezi előtérbe, miközben kizsákmányolja az embereket és a bolygónkat. Mit tehetsz?
- Kövesd #Reboot és a #RebootFood taget itt a TudatosVásárló.hu-n, a Facebookon, Instagramon, TikTokon, LinkedInen.
- Megbízható forrásból származó, egészséges, helyi élelmiszert keresel? Csatlakozz Te is egy közösségi gazdasághoz!
- Még nem ismered a közösségi gazdaságokat? Iratkozz fel a Légy a részese! hírlevél-sorozatunkra, és képbe hozunk.
- Aggódsz a Föld jövője miatt? Változtatnál az életmódodon? Könnyebb lenne közösségben tanulni? ÖkoKör Kamra programunkra jelentkezz most, és értesítünk az aktuálisan induló képzésekről és csoportokról.
- Kíváncsi vagy mi történik európai szinten? Kövesd Reboot projektünk Insta csatornáját!
Fotók: Közelítő Egyesület, a borítóképen a Menyhárt család látható
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.