fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A Magyar Reklámetikai Bizottság

| Gulyás Emese

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Magyarországon a reklámozás etikai kérdéseivel foglalkozó
legjelentősebb intézmények az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) és a
Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Reklámetikai Bizottsága.

A két szervezet tevékenysége sok szempontból hasonló, ezért
a közeljövőben tovább mélyítik az eddig is szoros együttműködést és
munkamegosztást. Az egyik jelentős különbség az ÖRT és a mintegy nyolcszáz
tagot tömörítő, ezáltal a reklámszakma szinte egészét lefedő MRSZ között, hogy
ez utóbbi a már közzétett hirdetésekkel kapcsolatos panaszokra koncentrál.
Hargitai Lilla, az MRSZ főtitkára szerint a szervezet ismertsége a laikusok
körében a Reklámetikai Bizottság munkájának is köszönhető. A Bizottsághoz
gyakran érkeznek fogyasztói panaszok a reklámok tartalmával kapcsolatban.
Gyakoriak az olyan bejelentések, amelyek egy-egy reklám ízléstelenségére hívják
fel a figyelmet, de az utóbbi években sokan kifogásolták a reklámok, és
általában a média által közvetített erőszakos jeleneteket vagy üzeneteket tartalmazó
közléseket is. Az MRSZ kiemelt és hangsúlyos feladatának tartja a
fogyasztóvédelmi kérdéseket, a fogyasztói panaszok kezelését.

A Reklámetikai Bizottság munkáját a főtitkár a szakma
öntisztulási folyamataként értékeli. Az MRSZ célja a Magyar Reklámetikai Kódex
alapján eljáró Reklámetikai Bizottságon keresztül az, hogy a szakma szabályozza
önmagát, vagyis a törvényi szabályozásban meghatározottnál magasabb etikai
normákat kövessenek a reklámok megrendelői és készítői.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire működhet az önszabályozás
egy nyereségorientált iparágban. Hargitai Lilla szerint az önszabályozás
sikeréhez hozzájárulhat, hogy a Bizottság állásfoglalásai komoly szakmai
súllyal bírnak. Elképzelhető, hogy a szervezet elmarasztaló ítélete miatt szerződést
bont a megrendelő (ügyfél) a reklámügynökséggel, vagy hogy az állásfoglalás
alapján jogi útra tereli az ügyet a panaszos, és a jogszerűtlen reklámozás
miatt súlyos bírságot fizet a reklámozó. Így a reklámozók anyagilag is
érdekeltek a törvénytisztelő és etikus reklámozásban.

Az önszabályozás sikerességének mérése nehéz feladat.
Hargitai Lilla úgy véli, az is jó eredmény, hogy a megjelenő reklámfilmek
növekvő számát (évente mintegy 40 000 új tévéreklám!) nem követi a hatósági
büntetések ugyanolyan ütemű növekedése. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni,
hogy a kéthetente ülésező Reklámetikai Bizottsághoz egyre több, átlagosan heti
három bejelentés érkezik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokan vannak
olyanok, akik csak telefonon mondják el panaszukat, de végül nem kérik írásban
a Bizottság állásfoglalását. Az ilyen ügyeket nem tárgyalja a szervezet.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 2-3. számában 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok