| Gulyás Emese
A Magyar Reklámetikai Bizottság
Magyarországon a reklámozás etikai kérdéseivel foglalkozó
legjelentősebb intézmények az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) és a
Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Reklámetikai Bizottsága.
A két szervezet tevékenysége sok szempontból hasonló, ezért
a közeljövőben tovább mélyítik az eddig is szoros együttműködést és
munkamegosztást. Az egyik jelentős különbség az ÖRT és a mintegy nyolcszáz
tagot tömörítő, ezáltal a reklámszakma szinte egészét lefedő MRSZ között, hogy
ez utóbbi a már közzétett hirdetésekkel kapcsolatos panaszokra koncentrál.
Hargitai Lilla, az MRSZ főtitkára szerint a szervezet ismertsége a laikusok
körében a Reklámetikai Bizottság munkájának is köszönhető. A Bizottsághoz
gyakran érkeznek fogyasztói panaszok a reklámok tartalmával kapcsolatban.
Gyakoriak az olyan bejelentések, amelyek egy-egy reklám ízléstelenségére hívják
fel a figyelmet, de az utóbbi években sokan kifogásolták a reklámok, és
általában a média által közvetített erőszakos jeleneteket vagy üzeneteket tartalmazó
közléseket is. Az MRSZ kiemelt és hangsúlyos feladatának tartja a
fogyasztóvédelmi kérdéseket, a fogyasztói panaszok kezelését.
A Reklámetikai Bizottság munkáját a főtitkár a szakma
öntisztulási folyamataként értékeli. Az MRSZ célja a Magyar Reklámetikai Kódex
alapján eljáró Reklámetikai Bizottságon keresztül az, hogy a szakma szabályozza
önmagát, vagyis a törvényi szabályozásban meghatározottnál magasabb etikai
normákat kövessenek a reklámok megrendelői és készítői.
Felmerül a kérdés, hogy mennyire működhet az önszabályozás
egy nyereségorientált iparágban. Hargitai Lilla szerint az önszabályozás
sikeréhez hozzájárulhat, hogy a Bizottság állásfoglalásai komoly szakmai
súllyal bírnak. Elképzelhető, hogy a szervezet elmarasztaló ítélete miatt szerződést
bont a megrendelő (ügyfél) a reklámügynökséggel, vagy hogy az állásfoglalás
alapján jogi útra tereli az ügyet a panaszos, és a jogszerűtlen reklámozás
miatt súlyos bírságot fizet a reklámozó. Így a reklámozók anyagilag is
érdekeltek a törvénytisztelő és etikus reklámozásban.
Az önszabályozás sikerességének mérése nehéz feladat.
Hargitai Lilla úgy véli, az is jó eredmény, hogy a megjelenő reklámfilmek
növekvő számát (évente mintegy 40 000 új tévéreklám!) nem követi a hatósági
büntetések ugyanolyan ütemű növekedése. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni,
hogy a kéthetente ülésező Reklámetikai Bizottsághoz egyre több, átlagosan heti
három bejelentés érkezik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokan vannak
olyanok, akik csak telefonon mondják el panaszukat, de végül nem kérik írásban
a Bizottság állásfoglalását. Az ilyen ügyeket nem tárgyalja a szervezet.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 2-3. számában