fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

“Made in Europe” vagy “Made in China” – melyiket válasszam?

A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy a „Made in Europe” jelölés garancia arra, hogy a termék jobb munkakörülmények között készült, mintha valamelyik ázsiai országban gyártották volna. A Clean Clothes Campaign legújabb kutatása sajnos azt mutatja, hogy a fenti bűvös szócska nem garancia semmire, sőt. 

Az európai cipő- és ruhagyártásban Albánia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Lengyelország, Macedónia és  Szlovákia mint nagy gyártók és exportőrök különleges szerepet töltenek be. A ma is fennálló helyzet, az 1970-es években az EU által kezdeményezett kereskedelmi rendszer eredménye, amelynek keretében félkész alapanyagokat exportálják összeszerelésre (pl. varrásra), majd az utolsó munkafázis előtt vámmentesen újraimportálják. Ez a gyakorlat magasabb hozzáadott értékű munkát jelent Nyugat-Európában, miközben a munkaerőigényes, alacsony hozzáadott értékű munkafázist kiszervezte a közeli alacsony bérezésű országokba. Ez a rendszer hosszú távon zsákutcának bizonyul a munkavállalóknak, a nemzetgazdaságoknak és a cégeknek is. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank az Európa posztszocialista országokban korlátozza a bérfejlesztést az országok hitel megállapodásaiban alkalmazott előírásokon keresztül. Ez a korlátozó politika fenntartja az alacsony bérű régiókat Európán belül.

A CCC kutatás 6 európai országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Lengyelország, Macedónia és  Szlovákia) 12 gyárban, összesen 179 cipőgyári munkással készített interjúra épül. A gyárak a legismertebb márkák képviselőinek termelnek: Zara, Lowa, Deichmann, Ara, Geox, Bata, Leder & Schuh AG. A kutatás során szintén megvizsgálták a CCC cipő & táska leányvállalatait Lengyelországban és az Ecco, Rieker és Gabor gyártóhelyeit Szlovákiában.

Veszélyes anyagok, alacsony bér

Mind a 6 országban extrém alacsonyak a keresetek, olyannyira, hogy a családok alapvető szükségleteit sem fedezik. A vizsgált országokban a megélhetéshez szükséges minimum bér és a valós fizetés között nagyon nagy a szakadék, esetenként magasabb, mint Kínában.

A munkavállalók által említett főbb nehézségek:

·         alacsony fizetés

·         kifizetetlen túlórák

·         nehezen kivehető, amúgy hivatalosan járó szabadság

·         ki nem fizetett kötelező társadalombiztosítás

·         szélsőséges hőmérséklet a gyárakban

·         veszélyes, mérgező anyagokkal való munka

·         félelem a szakszervezeti aktivitástól

Saját egészségüket kockáztatják, hogy teljesíteni tudják a normát

A problémák nagy részét a bérek, munkaidő és a munkahelyi biztonság kérdése okozzák. A teljesítmény alapú bérezés nagy stresszel jár, és sokszor kifizetetlen munkaórákat eredményez. Ráadásul éppen annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a fejkvótát, a munkások saját biztonságukat is kockáztatják.  Például nem használnak kesztyűt (amely részben megvédené őket a ragasztóktól és egyéb vegyi anyagoktól), mert az lassítja a munkafolyamatot, és végső soron csökkenti a bérüket.

Romániában, Macedoniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában arra is volt példa, hogy még a minimum bért sem fizették ki a ledolgozott órák után. Az albániai interjúalanyok egyharmada még túlórával és bónusszal együtt sem kapja meg a hivatalos minimálbért. A hatból öt országban a munkavállalók gyakran még szombaton is dolgoznak, és ezt nem tekintik túlórának. Albánia élen jár ebben, mert ott a szombati munka kötelező, nem csak elvárás.

Albániai, bosznia-hercegovinai és romániai dolgozók soha nem vettek részt munkabiztonsági tréningen.  Annak ellenére, hogy a cipőgyári munkának számos egészségügyi kockázata van, a munkahelyi ellenőrzés nem jellemző a balkán országokban.

Plusz idénymunka, külföldön dolgozó családtagok 

A kutatás adatai és a kiegészítő statisztikák szerint a nemek közötti diszkrimináció is jellemző, a női dolgozók kevesebbet keresnek ugyanazért az értékű munkáért, mint férfi társaik.  A nőknek nincs esélyük kilépni ebből a szegénységi spirálból, mert nincs más munkalehetőségük.  A függőség az egész termelési láncban jellemző, ahol a nők ezrei kénytelenek ezt a munkát végezni, függetlenül attól, mennyire rosszak az anyagi és egyéb munkafeltételek.

Macedóniai munkások a gyári munka mellett mezőgazdasági munkát is kénytelenek elvállalni a túlélésük érdekében. Romániai női munkavállalók arról számoltak be, hogy a férjük gyakran szezonális munkát vállal Nyugat-Európában annak érdekében, hogy pénzt keressen a téli tüzelőanyagra, ezalatt az anyák több hónapon át egyedül nevelik a gyermekeiket. Ahhoz, hogy vásárolni tudjanak egy hűtőszekrényt, a dolgozóknak a fele fizetése hiteltörlesztésre megy el.

Hiányzik a minimálbér szabályozás

Miközben az érintett országok kormányai, különösen a Balkánon támogatják és ösztönzik a cipő- és ruhaipart, a munkavállalói jogokat és a minimálbért hajlamosak befagyasztani, vagy csökkenteni. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hatással van ezeknek az országoknak a gazdaságára, mivel fontos szerepet játszanak a hitellel kapcsolatos feltételrendszerek kialakításában, amelynek része a költségvetési fegyelem betartása szigorú bérpolitikával. Ez továbbra is fenntartja a minimálbér és a valós megélhetési költségek között tátongó szakadékot.  Az EU máig nem tett lépéseket az európai minimálbér kérdésében, annak érdekében, hogy megvédje a munkavállalókat az elszegényedéstől.

Az EU 28 tagállamában összesen mintegy 300.000 munkavállaló, ezen belül csak a 6 kutatott országban mintegy 120.000 ember dolgozik a bőr és cipőiparban, amely a foglalkoztatás egyik fontos szektora. A méltó munkakörülmények és tisztességes bér kiemelt pontja az Európai  Szociális Jogok Nyilatkozatának – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának alelnöke. Az “Európa 2020, stratégia az okos, fenntartható és inkluzív növekedésért” 5 fő célkitűzése közül az egyik a szegénység csökkentése, azáltal hogy 20 millió embert ment meg az elszegényedés kockázatától és a társadalmi kirekesztéstől. Egy olyan európai minimálbér-politika, amely biztosítja a valós megélhetési költségeket fedező bért, hozzájárulhat ahhoz, hogy mintegy 2 millió cipőipari munkást és családját kiemelje a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből Kelet-, Közép-Kelet és Dél-Kelet Európában.

A Clean Clothes Campaign  (CCC) tagszervezeteinek ajánlásai a nemzeti kormányoknak

  • Érvényesíti kell a minimálbérre, túlóra rendeletekre, szabadságra, munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó munkajogot. Meg kell erősíteni többek között a munkaügyi ellenőrzési szerveket, intézményeket.
  • A minimálbér kialakításánál figyelembe kell venni a megélhetési költségeket.
  •  Első lépésként a minimálbérnek el kell érnie a nemzeti átlagjövedelem legalább 60%-át.
  • Támogassa egy ingyenes jogtanácsadó hálózat létrehozását a ruha- és cipőipari régiókban.
  • Támogassa a munkavállalói jogokért, a nők jogaiért és az emberi jogokért küzdő kampányokat, akcióterveket.
  • Kötelezze a cipő márkák képviselőit, hogy tartsák be a munka- és emberi jogokat a teljes ellátási láncban.

A CCC tagszervezeteinek ajánlásai az EU számára

  • Dolgozzon ki egy minimálbér-politikát az Európai Szociális Charta és az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján, hogy a minimálbér érje el a nemzeti átlagfizetés legalább 60%-át.
  • Szüntesse meg a nyomott bérezéshez kötődő hitelnyújtási feltételeket az adós országokban.
  • Az együttműködési és kereskedelmi megállapodások, EU pályázatok (pl. légkondicionáló berendezés a ruha- bőripari gyárakba) feltétele legyen, hogy a munkahelyeken betartják  a munka- és emberi jogokat.

A CCC ajánlásai a márkák képviselőinek

Vezessen be olyan üzleti gyakorlatot, amellyel megelőzhető az emberi jogok sérülése:

·         Megélhetési bér: első és azonnali lépésként béremelés, amellyel a bérek elérik a nemzeti átlagbér 60%-át. Hosszú távú tervek kidolgozása arra, hogy a bérek fedezzék a valós megélhetési költségeket.

·         Bérrendszer: keresni kell annak a módját, hogy olyan üzleti kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek elejét veszik a teljesítmény alapú kifizetéseknek.

·         Egyesülési szabadság: proaktívan törekedjenek arra, hogy a szakszervezetek bejuthassanak a gyárakba és elérhessék az ott dolgozókat. Biztosítsák a dolgozókat a szakszervezeti tevékenység támogatásáról.

·         Átláthatóság: győződjenek meg arról, hogy valamennyi termék teljesen nyomon követhető; tegyék közzé a beszállítók listáját, beleértve az alvállalkozókat is.

A teljes riport és a követelések listája megtalálható a Clean Clothes Campaign oldalán.

Köszönjük a közreműködést Kóth Zsuzsannának.

Kép: pixabay.com

A cikk az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201201/00186 pályázat támogatásával készült. 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás