
| Tudatos Vásárló
„Made in Europe” vagy „Made in China” – melyiket válasszam?
A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy a „Made in Europe” jelölés garancia arra, hogy a termék jobb munkakörülmények között készült, mintha valamelyik ázsiai országban gyártották volna. A Clean Clothes Campaign legújabb kutatása sajnos azt mutatja, hogy a fenti bűvös szócska nem garancia semmire, sőt.
A CCC kutatás 6 európai országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Lengyelország, Macedónia és Szlovákia) 12 gyárban, összesen 179 cipőgyári munkással készített interjúra épül. A gyárak a legismertebb márkák képviselőinek termelnek: Zara, Lowa, Deichmann, Ara, Geox, Bata, Leder & Schuh AG. A kutatás során szintén megvizsgálták a CCC cipő & táska leányvállalatait Lengyelországban és az Ecco, Rieker és Gabor gyártóhelyeit Szlovákiában.
Veszélyes anyagok, alacsony bér
Mind a 6 országban extrém alacsonyak a keresetek, olyannyira, hogy a családok alapvető szükségleteit sem fedezik. A vizsgált országokban a megélhetéshez szükséges minimum bér és a valós fizetés között nagyon nagy a szakadék, esetenként magasabb, mint Kínában.
A munkavállalók által említett főbb nehézségek:
· alacsony fizetés
· kifizetetlen túlórák
· nehezen kivehető, amúgy hivatalosan járó szabadság
· ki nem fizetett kötelező társadalombiztosítás
· szélsőséges hőmérséklet a gyárakban
· veszélyes, mérgező anyagokkal való munka
· félelem a szakszervezeti aktivitástól
Saját egészségüket kockáztatják, hogy teljesíteni tudják a normát
A problémák nagy részét a bérek, munkaidő és a munkahelyi biztonság kérdése okozzák. A teljesítmény alapú bérezés nagy stresszel jár, és sokszor kifizetetlen munkaórákat eredményez. Ráadásul éppen annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a fejkvótát, a munkások saját biztonságukat is kockáztatják. Például nem használnak kesztyűt (amely részben megvédené őket a ragasztóktól és egyéb vegyi anyagoktól), mert az lassítja a munkafolyamatot, és végső soron csökkenti a bérüket.
Romániában, Macedoniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában arra is volt példa, hogy még a minimum bért sem fizették ki a ledolgozott órák után. Az albániai interjúalanyok egyharmada még túlórával és bónusszal együtt sem kapja meg a hivatalos minimálbért. A hatból öt országban a munkavállalók gyakran még szombaton is dolgoznak, és ezt nem tekintik túlórának. Albánia élen jár ebben, mert ott a szombati munka kötelező, nem csak elvárás.
Albániai, bosznia-hercegovinai és romániai dolgozók soha nem vettek részt munkabiztonsági tréningen. Annak ellenére, hogy a cipőgyári munkának számos egészségügyi kockázata van, a munkahelyi ellenőrzés nem jellemző a balkán országokban.
Plusz idénymunka, külföldön dolgozó családtagok
A kutatás adatai és a kiegészítő statisztikák szerint a nemek közötti diszkrimináció is jellemző, a női dolgozók kevesebbet keresnek ugyanazért az értékű munkáért, mint férfi társaik. A nőknek nincs esélyük kilépni ebből a szegénységi spirálból, mert nincs más munkalehetőségük. A függőség az egész termelési láncban jellemző, ahol a nők ezrei kénytelenek ezt a munkát végezni, függetlenül attól, mennyire rosszak az anyagi és egyéb munkafeltételek.
Macedóniai munkások a gyári munka mellett mezőgazdasági munkát is kénytelenek elvállalni a túlélésük érdekében. Romániai női munkavállalók arról számoltak be, hogy a férjük gyakran szezonális munkát vállal Nyugat-Európában annak érdekében, hogy pénzt keressen a téli tüzelőanyagra, ezalatt az anyák több hónapon át egyedül nevelik a gyermekeiket. Ahhoz, hogy vásárolni tudjanak egy hűtőszekrényt, a dolgozóknak a fele fizetése hiteltörlesztésre megy el.
Hiányzik a minimálbér szabályozás
Miközben az érintett országok kormányai, különösen a Balkánon támogatják és ösztönzik a cipő- és ruhaipart, a munkavállalói jogokat és a minimálbért hajlamosak befagyasztani, vagy csökkenteni. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hatással van ezeknek az országoknak a gazdaságára, mivel fontos szerepet játszanak a hitellel kapcsolatos feltételrendszerek kialakításában, amelynek része a költségvetési fegyelem betartása szigorú bérpolitikával. Ez továbbra is fenntartja a minimálbér és a valós megélhetési költségek között tátongó szakadékot. Az EU máig nem tett lépéseket az európai minimálbér kérdésében, annak érdekében, hogy megvédje a munkavállalókat az elszegényedéstől.
Az EU 28 tagállamában összesen mintegy 300.000 munkavállaló, ezen belül csak a 6 kutatott országban mintegy 120.000 ember dolgozik a bőr és cipőiparban, amely a foglalkoztatás egyik fontos szektora. A méltó munkakörülmények és tisztességes bér kiemelt pontja az Európai Szociális Jogok Nyilatkozatának – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának alelnöke. Az “Európa 2020, stratégia az okos, fenntartható és inkluzív növekedésért” 5 fő célkitűzése közül az egyik a szegénység csökkentése, azáltal hogy 20 millió embert ment meg az elszegényedés kockázatától és a társadalmi kirekesztéstől. Egy olyan európai minimálbér-politika, amely biztosítja a valós megélhetési költségeket fedező bért, hozzájárulhat ahhoz, hogy mintegy 2 millió cipőipari munkást és családját kiemelje a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből Kelet-, Közép-Kelet és Dél-Kelet Európában.
A Clean Clothes Campaign (CCC) tagszervezeteinek ajánlásai a nemzeti kormányoknak
- Érvényesíti kell a minimálbérre, túlóra rendeletekre, szabadságra, munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó munkajogot. Meg kell erősíteni többek között a munkaügyi ellenőrzési szerveket, intézményeket.
- A minimálbér kialakításánál figyelembe kell venni a megélhetési költségeket.
- Első lépésként a minimálbérnek el kell érnie a nemzeti átlagjövedelem legalább 60%-át.
- Támogassa egy ingyenes jogtanácsadó hálózat létrehozását a ruha- és cipőipari régiókban.
- Támogassa a munkavállalói jogokért, a nők jogaiért és az emberi jogokért küzdő kampányokat, akcióterveket.
- Kötelezze a cipő márkák képviselőit, hogy tartsák be a munka- és emberi jogokat a teljes ellátási láncban.
A CCC tagszervezeteinek ajánlásai az EU számára
- Dolgozzon ki egy minimálbér-politikát az Európai Szociális Charta és az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján, hogy a minimálbér érje el a nemzeti átlagfizetés legalább 60%-át.
- Szüntesse meg a nyomott bérezéshez kötődő hitelnyújtási feltételeket az adós országokban.
- Az együttműködési és kereskedelmi megállapodások, EU pályázatok (pl. légkondicionáló berendezés a ruha- bőripari gyárakba) feltétele legyen, hogy a munkahelyeken betartják a munka- és emberi jogokat.
A CCC ajánlásai a márkák képviselőinek
Vezessen be olyan üzleti gyakorlatot, amellyel megelőzhető az emberi jogok sérülése:
· Megélhetési bér: első és azonnali lépésként béremelés, amellyel a bérek elérik a nemzeti átlagbér 60%-át. Hosszú távú tervek kidolgozása arra, hogy a bérek fedezzék a valós megélhetési költségeket.
· Bérrendszer: keresni kell annak a módját, hogy olyan üzleti kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek elejét veszik a teljesítmény alapú kifizetéseknek.
· Egyesülési szabadság: proaktívan törekedjenek arra, hogy a szakszervezetek bejuthassanak a gyárakba és elérhessék az ott dolgozókat. Biztosítsák a dolgozókat a szakszervezeti tevékenység támogatásáról.
· Átláthatóság: győződjenek meg arról, hogy valamennyi termék teljesen nyomon követhető; tegyék közzé a beszállítók listáját, beleértve az alvállalkozókat is.
A teljes riport és a követelések listája megtalálható a Clean Clothes Campaign oldalán.
Köszönjük a közreműködést Kóth Zsuzsannának.
Kép: pixabay.com
A cikk az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201201/00186 pályázat támogatásával készült.