1839-ben Louis Daguerre bemutatta a dagerrotípia eljárást, ami nagyon hamar az egész világon elterjedt. Később az analóg fotózáshoz rengeteg víz és veszélyes kémiai anyag kellett. Ehhez képest kézenfekvőnek tűnik, hogy a digitális fotózás ennél jóval inkább környezetbarát, még akkor is, ha néhány képet az ember kinyomtat néha. A képek többségét ma már digitálisan tároljuk és nézzük, és könnyen gondolhatjuk, hogy minden egyes ki nem nyomtatott képpel a környezetet és az erdőket védjük. A valóság azonban ennél sokkal megdöbbentőbb:

• 2024-es adatok szerint 1,94 billió, 2025-ben várhatóan 2,1 billió fotó készül. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként 61 ezer digitális képet készítünk.
• Ezek tárolásához évi 10 millió terrabájt tárhelyre van szükség.
• Ez annyi áramot fogyaszt, mintha 5 millió elektromos autó évi 20 ezer kilométert tenne meg.

A fotók, videókat legtöbben a felhőben tárolják, ami az elnevezés alapján azt sejteti, hogy egyszerű, gyakorlatilag észrevehetetlen megoldás, azonban a felhőszolgáltatások adatközpontjai jelenleg a globális áramfogyasztás 4,4 százalékát teszik ki, ami több, mint Németország vagy Brazília teljes éves energiaigénye. 2028-ra ez az arány a 8-12% körül lehet a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése miatt.

Ha a felhőszolgáltatások egyetlen országot alkotnának, az a világ 5. legnagyobb áramfogyasztója lenne

Mindez akkora plusz energiafelhasználást jelent, hogy néhány nagy IT cég a növekvő igények kielégítésére új erőművek építését tervezi vagy támogatja. Az Amazon, a Google és a Microsoft is dollármilliárdokat öl abba, hogy a megnövekedett energiaigényeiket fedezni tudja. Az említett nagyvállalatok elsődlegesen atomerőművek építésébe fektetnek be, hogy a mesterséges intelligencia, és a felhők szervereinek energiaigényét saját erőművekkel tudják ellátni.

A digitális fotózás egyik előnye, hogy annyi képet készít az ember, amennyit csak akar. Ha az egyik nem sierül, már készülhet is a következő, sőt, a minőségük egyre javul, emiatt egyre nehezebb eldönteni, melyiket tartsuk meg – ezért sokkal többet tartunk meg.

Egy átlagos, 5 MB-os fotó éves tárolási költsége 2,5 kWh. Ez az adat  nem feltétlenül mond sokat, azonban ha elmondjuk, hogy egy energiatakarékos izzó évi fogyasztása nagyjából 50 kWh, akkor könnyen ki lehet számolni, hogy a rengeteg fotó tárolása milyen mennyiségű energiafogyasztással jár.

Szeretnéd csökkenteni a lányomod?
Próbáld ki velünk az ÖkoKörök támogató közösségében!
Katti de, hogy ne maradj le a következőről! 

Lassú a telefonod? Valószínűleg a videóid és fotóid miatt

Míg egy-egy szöveges dokumentum kevés helyet foglal az eszközökön, addig a fotók és videók a készülékek tárhelyeit is képesek hamar megtelíteni. Egy-egy videó akár több gibabájtos is lehet, és előfordul, hogy többször is elmentünk, különböző helyeken. Ott van a készüléken, és az is lehet, hogy figyelmetlenségből akár két felőszolgáltatásban is. Ha el is küldjük valakinek, akkor szintén tárolja a szerver az archívumok között, és annyiszor több energiát igényel a tárolása. Az ilyen duplikációk miatt aztán nagyobb tárhelyre kell előfizetni. És hogy mit jelent ez a gyakorlatban?

• Egyetlen 10 éves fotó tárolása öt különböző helyen 1,7 kg CO₂-t generál – amit egy felnőtt fa három hónapos oxigéntermelésével lehetne kompenzálni. A videók pedig még nagyobb tárhelyet foglalnak, így még ennél is jobban terhelik a környezetet.
• Az ismétlődő fotók miatt évente 12 millió tonna felesleges merevlemezt gyártanak, amihez 220 000 olimpiai méretű úszómedence vízmennyiségét használják el.

Ha valaki úgy érzi, hogy készüléke lassú, nem reagál elég gyorsan, esetleg folyamatosan jelzi, hogy a tárhely kevés, akkor valószínűleg a képek és a videók lesznek elsősorban a hibásak. Több százezer forintos kiadástól mentheti meg magát az, aki első körben inkább rendet tesz az eszközén, és mindezt a fotók és videók közt kezdi.

A telefonnak sem jó

Azért is érdemes kevesebb fotót készíteni és elkerülni az ismétlődéseket, mert a készülékek élettartamát is megrövidíti.

• A szakértők szerint ha egy 256 GB-os tárhelyű készülék tárhelye 80 százalékban tele van, akkor 40 százalékkal lassabban reagál.
• 5000 felesleges képpel a készülék 18 százalékkal gyorsabban merül, mivel a háttérben futó indexelő folyamatok folyamatosan dolgoznak.
• Ráadásul sokkal nehezebb rátalálni arra, amit valójában keres az ember a fotói között, ami nem csak bosszantó, de a hosszabb keresés az akkumulátort is jobban meríti.

A Google 2023-as felmérése szerint az elkészült fotók 60 százalékát soha nem nézik meg. Az emberek 72 százaléka pedig soha nem tér vissza két hónapnál régebbi fotóihoz.

6 tipp, hogyan legyen kapszula tárhelyed

• Azokkal a fotókon lehet a legtöbbet spórolni, amelyek nem készülnek el. Például nem biztos, hogy ötven kép kell a vacsoráról, kettő is tökéletesen elég lehet. Az önmérséklet nehéz dolog, de gyakorlással sokat fejlődhetünk!
• A legtöbb készülék galériája már alkalmas arra, hogy kiválogassa a nagyon hasonló és ugyanakkor készült fotókat. Sőt, akár azt is megmondja, melyik sikerült a legjobban, a többit pedig törli. Ugyanígy képes az elmosódott, homályos felvételeket is összegyűjteni és akár egyben törölni. Lehetőség van a lefotózott dokumentumokat is kikeresni, majd néhány egyszerű lépésben törölni.
• Érdemes végiggondolni, vagy tudatosan megfigyelni, hogy milyen helyzetekben fotózol. Előfordul, hogy rendszeresen lefotózunk termékeket vagy árcímkét bevásárlás közben, de olyanok is vannak, akik azt örökítik meg, hol parkoltak. Értelemszerűen ezek a fotók nem azt a célt szolgálják, hogy évek múlva kedves emlékként elővegyük, viszont akár már a galériában egy egyszerű keresőszóval csoportosítani lehet őket, és egyben törölni.

Ezeket a szokásokat vezesd be

Bár a felhőalkalmazások is segítenek tárhelyet felszabadítani, a legtöbbet egyéni döntéseinkkel tehetünk.

Takarítás szombaton
Érdemes kiválasztani egy napot, amikor a fotóinkat és a videóinkat rendbe tesszük. Attól függően, hogy ki mennyi képet csinál ez lehet havonta egy alkalom, vagy heti 20 perc. Ilyenkor nem teszünk mást, mint hogy hetente egyszer a közösségi média és mások videói helyett a saját képeinket pörgetjük, és töröljük azokat, amelyek nem emlékezetesek, vagy túl sok készült ugyanabban a témában.

Ne duplikálj!
Sokan ott követik el a legnagyobb hibát, hogy több felhőszolgáltatásba is mentik a képeiket, vagy az eszközeiken is tárolják úgy, hogy erről talán nem is tudnak. Érdemes ellenőrizni a telefon beállításaiban, hogy mely felhőszolgáltatáshoz van bekapcsolva az automatikus biztonsági mentés, illetve szintén havonta egyszer felszabadítani a telefonon a tárhelyet, azaz törölni azokat a képeket, amelyek már a felhőben vannak.

Használd a felhő tárhelyfelszabadítási lehetőségeit
A tárhelyszolgáltatók akár mesterséges intelligencia segítségével is segítenek, hogy nagyobb legyen a rend a képeink és videóink között, és kevesebb legyen a felesleges elem. A Google például nagyon egyszerűen segít kiszűrni az elmosódott felvételeket. A Microsoft One Drive is ajánl tippeket arra, hogyan lehet minimalizálni a fiókunkat.

Vágd meg a videóidat!
Ha videókról van szó, érdemes odafigyelni arra, hogy csak a lényeg maradjon meg. Ma már minden készülékben le lehet vágni a videó elejét, végét, vagy éppen ki lehet vágni a nem fontos részeket, hogy valójában csak azokat a pillanatokat tároljuk, amelyeket évtizedek múlva is boldogan nézünk vissza.

Válaszd a kisebb lábnyomú formátumot!
Különböző fájlformátumok különböző tárhelyet foglalnak. Ha a képeket JPEG helyett HEIC fájlformátumban tárolod, akkor ugyanaz marad a képminőség, de akár 45%-kal kevesebb helyet foglal. Ha pedig az összes régi .MOV fájlt .MP4 formátumra konvertálod, akkor 30-40%-os helymegtakarítást érhet el.

A digitális selejtezés nemcsak a Földnek jó, de ahogyan az otthoni rend és tisztaság, úgy a digitális világunkban is jót tesz a mentális egészségnek, ha rendet tartunk. Válogasd meg, milyen emlékeket szeretnénk átadni a jövőnek, hiszen minden pixelnek ára van.

---

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

SustainableBehaviour: Climate Action for All 2023-1-HU01-KA220-ADU-000155533

A projektről bővebben ITT olvashatsz.