Szeptember 16. és 18. között rendezték meg, immár harmadik alkalommal a közösségi mezőgazdálkodás európai találkozóját. Hazánkat a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság, a Dunabogdányi Tölgyes Ökofarm, a Táncoskert, a Kertvárosi Kamra valamint a TVE munkatársai és önkéntesei képviselték.

A rendezvény egyben a Légy a részese! képzéssorozat bemutatásául is szolgált. A képzést cseh, román és francia partnerekkel együtt dolgoztuk ki egy Erasmus+ program keretében, amelyről itt olvashattok bővebben.

Mit tanultunk Ostravában?

# 1 – Minden közösségi gazdaság kihívásokkal küzd…

…attól függetlenül, hogy melyik európai országban, vagy milyen formában működik. Van ahol a földhöz jutás az aktuális nehézség, van ahol már annyira fölfutott a dolog, hogy „telítődött a piac” és nehéz tagot találni, Görögországban pedig a közösségi mezőgazdálkodást mint modellt szeretnék bevonni a menekültek ellátásába. Azonban az alapvető kihívások és problémakörök univerzálisak. Így a több mint 20 országból érkező résztvevőnek egyedülálló alkalma nyílt a tapasztalatcserére.

#2 – Érdemes kiszabadulni a dolgos hétköznapokból

A közösségi mezőgazdálkodás elég nehéz műfaj. Kell hozzá egyfajta szenvedély és mély elköteleződés, hogy valaki belevágjon. Rengeteg munkával jár, és a dolgos hétköznapokból sokszor nehéz kiszakadni, mert mindig akad valami tennivaló, évszaktól függetlenül. Így legyen szó képzésről, találkozóról, vagy külföldi útról, néha nehezen veszik rá magukat a gazdák, hogy részt vegyenek. De megéri!  A résztvevő magyar gazdák is sok új ötlettel, inspirációval tértek haza, amit reményeink szerint a jövőben kamatoztatni is tudnak.

#3 – A magokból készült mandala gyönyörű

A rendezvény zárónapján gyönyörű mandala készült magokból. Aki tudja milyen nehéz és költséges jó minőségű bio vetőmagokhoz jutni, annak talán még szemet gyönyörködtetőbb volt a látvány.

#4 – Van, ahol szolidáris alapon működik a közösségi gazdaság

Németországban és Ausztriában számos helyen működtetik szolidáris alapon a közösségi gazdaságokat. A gazda elkészíti az éves költségvetést, majd a tagok „összedobják”. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a tagok egy papírra felírják, hogy mennyivel szeretnének ill. tudnak hozzájárulni a költségvetéshez. A felajánlásokat összeszámolják és ha nem jön össze, addig ismétlik  a kört, amíg lesz fedezet a költségekre. Így azok a tagok is részt tudnak venni a közösségben, akiket az anyagiak korlátoztak volna ebben, mert a tehetősebbek többet fizetnek a részükért.

#5 – Régi gyárépületből fantasztikus rendezvényhelyszín teremthető

Ostravában a korábbi Hlubina kőszénbánya épületeinek újjáépítésével alakították ki, a Prozov Hubina rendezvény központot, amely ma civil szervezeteknek és közösségi kezdeményezéseknek nyújt teret. Itt került megrendezésre a találkozó, a korábbi lepusztult bánya felújított részeiben.

#6 – Van olyan, ahol „kötelező” dolgozni a tagoknak

Létezik olyan közösségi gazdaság Finnországban, ahol a tagokra számítanak a munkában is – évi 14 munkaórát kell ledolgozniuk. Ha ezt nem vállalják, vagy nem teljesítik, többet fizetnek a csomagjukért. Előre meghatározzák a kollektív munkanapokat, és a tagok jelentkezhetnek. Ez segítség a munkában, hiszen így minden tag bő másfél nap munkával hozzájárul a működéshez. Azonban sokkal fontosabb hozadéka, hogy azok a tagok, akik már dolgoztak a gazdaságban jobban elköteleződnek. Máshogy néznek a zöldségekre, máshogy főznek belőlük, ha tudják hogyan termelték azokat, és erősebb a kötődésük a gazdasághoz.

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A képzés tartalma nem szükségszerűen tükrözi az Európai Bizottság nézeteit.