fbpx

| Tudatos Vásárló Nagy Melinda

Közösségi mezőgazdálkodás az Évkerék Ökotanyán

Immár 3 éve élünk hét hektáros kis ökotanyánkon, ahol saját részre és helyi családok számára szeretnénk zöldséget, gyümölcsöt és tojást termelni, mindemellett visszahangolódni az évszakok és a természet egészséges ritmusára, amelytől városi életünk során teljesen elszakadtunk – mutatkozik be blogján az Évkerék Ökotanya. Kiss-Kovács Orsolyával, egyik alapítójával beszélgettünk.

Hetente egyszer zöldségekkel telik meg a szegedi Waldorf iskola. Az Évkerék Ökotanya Zöldségközösség ekkor adja át tagjainak a heti biozöldség adagot. „Az átadáson beszélgetünk, pesztráljuk egymás gyerekét, fotózgatjuk a zöldségeket. Szeretem kiválasztani a ládámat, ünnepélyesen bepakolni a kosaramba. Szeretem látni, hogy a gyerekek nyugodtan rohangálhatnak a sorok között és akár a kosárból csócsálhatják a vegyszermentes zöldségeket. Megy a cserebere, látszik a hála az arcokon. Átadás után van, hogy napokig nem megyünk boltba” – meséli Lengyel Zsuzsanna, az Évkerék Zöldségközösség egyik tagja.

Kiss-Kovács Orsolya és férje, dr Kiss László egy véletlen folytán kerültek Szegedre. „Én a gödöllői Szent István Egyetemen végeztem, a férjem pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán. Laci Szegeden kapott állást. Költöztünk. Mindig is nyitottak voltunk a bioélelmiszerek, a fenntarthatóság irányába. Útkeresésben voltunk, és mivel nem tudtunk megfelelő bioélelmiszerhez jutni, ott volt a kérdés, miért is ne termesszük meg magunknak” – mondja Orsi.

Itt ért össze az igény és az útkeresés: egyre inkább kezdett körvonalazódni: ne csak maguknak, másoknak is termeljék a zöldségeket. Megismerkedtek a francia AMAP-rendszerrel, és úgy érezték, a közösségi mezőgazdálkodásnak ez az iránya, egy ilyen elköteleződés éppen passzolna hozzájuk. Belevágtak.

közösségi mezőgazdaság különböző modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak. Mivel környezetkímélő technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak, csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellőzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erősítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.

„Kerestünk egy tanyát Szeged mellett. Először egy kis kerttel indítottunk, mostanra értük el a másfél hektáros területnagyságot. A kezdetektől fogva a közösségi mezőgazdálkodás keretében szerettük volna értékesíteni a terményeket, de kellett egy kis bevezetés” – meséli.

Az első évben, 2010-ben rendelhető heti dobozokban értékesítették a terményeket, a következő évben változtattak a rendszeren. Az első évben megismerkedtek velük a vásárlók, láthatták, körülbelül milyen terményekre lehet számítani. Ez sem mellékes Orsi szerint.

Mizuna, pak choi és a receptblog

Egy biogazdálkodó szemében a növények sokfélesége igen fontos tényező, hiszen az ökológiai rendszer stabilitása csak így őrizhető meg a kertben. Mindemellett ha valamely növénycsoport számára az időjárás nem kedvező, betegség vagy kártevő tizedeli meg, egy színes, faj- és fajtagazdag kert ilyenkor is rengeteg betakarítanivaló terményt kínál. Így nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint az a gazda, aki egyetlen fajtát termeszt több hektáron, és ha nem használ növényvédő szert, odavész az egész termése.

Ha háziasszonyként nézzük mindezt, akkor az ideális kertnek minden évszakban, minden egyes héten friss, változatos, ízben, színben gazdag, értékes beltartalommal rendelkező és mérgektől mentes zöldségeket kell adnia.

A családok átlagban 5-10-féle zöldséget fogyasztanak, azokból is általában a nagyüzemi termesztésre uniformizált, de ízben és tápanyagban silányan muzsikáló egy-két fajtát, a boltból.

Ezeket általában évszaktól függetlenül vásárolják legtöbben, ki mit és mikor kíván: paradicsomot decemberben, uborkát februárban. Mindehhez óriási fűtött üvegházak (rengeteg fosszilis energia), komoly technológia, növényvédelem és „megerőszakolt” növényfajták szükségesek. Az eredmény nem túl bizalomgerjesztő: például íztelen, kemény, de egyforma paradicsomok az év minden időszakában. A közösségi mezőgazdálkodás másféle hozzáállást kínál: a kínálat döntse el, mi kerül az asztalra és ne fordítva.

 

Nyitottnak is kell lennünk az ismeretlen fajtájú növényekre. És persze rendszeresen kell főzni. Arról nem is beszélve, hogy a kezdeményezés minden tagja a gazdálkodóval közösen vállalja a termesztés kockázatait, így az is előfordulhat, hogy nagyon várt zöldség nem kerül abban az évben a dobozba, mondjuk egy kártevő miatt. Ezért cserébe viszont, azt a terményt, amiből sokkal több termett, szétosztják a tagok között.

„Ha a terményekről van szó, kicsit erőszakosak vagyunk” – mondja Orsi viccelődve. Mit jelent ez? Ahelyett, hogy csökkentették volna a tavaszi salátadömpingben a széles salátakínálatot, inkább nekik már bevált receptek közreadásával igyekeztek megszerettetni egy-egy kevésbé népszerű növényt. Ilyen volt a fodros kel.

Ha valami tényleg nem kell, az átadásnál a cseredobozban el lehet cserélni másik terményre. Újabban a háziasszony tagok receptblogja, az Évkerék receptgyűjtemény is sokat segít abban, mi készüljön a dobozból. A tagok közül néhányan összeálltak, főznek, fotóznak, megosztják a közzel az aktuális zöldségekből készült ételek receptjeit.

„Sok különleges zöldségünk van, például a csicsóka, tarlórépa, és jó néhány izgalmas keleti salátaféle, de az alapvető zöldségekből is nagy a választék: 25-féle paradicsom, 6-féle krumpli.

Elköteleződést a második évtől kértünk, illetve előrefizetést egy hónnappal előre. Akkor még csak néhány család volt, akikhez évközben csatlakoztak többen, de le is morzsolódtak néhányan. Idén kb 40 nagy dobozra terveztük a kertet és már Budapestre sem szállítunk (korábban kéthetente szállítottak – a szerk), mert azt szeretnénk, hogy ez tényleg helyi dolog legyen. Így személyes kapcsolatot is könnyebb kialakítani, ami ennek a rendszernek nagyon fontos eleme” – a gazdák szerint.

Vásárlókból közösség született

„A kezdet kezdetén hozzánk is olyan „vásárlósan” jöttek, felvették a dobozt, váltottak velünk, egymással néhány szót, aztán elmentek. A receptblogig hosszabb utat kellett bejárni. Tavaly szerveztünk kenyérünnepet, ami először hozta egy asztal köré a társaságot. Kenyeret sütöttek, szendvicskrémeket csináltak a zöldségeinkből.”

Újabb lökést adott a betakarítási ünnep, amikor kihívták a tagokat a kertbe és közösen takarították be a sütőtököt. Minden városi apuka és anyuka egy napra vagány gazda lett. Bálakockákon ücsörögtek, beszélgettek, a gyerekek játszottak. Megbeszélték az évet, kinek mi tetszett, mi nem, ki hogyan érezte magát. Karácsonykor is szerveztek egy kis évzáró ünnepséget a közösséggel.

Kézimalmon lisztet őrölnek a gyerekek

„Mára egy összetartó, önszerveződő közösség alakult a tagokból. Az anyukák receptekkel felszerelkezve jönnek, elbeszélgetnek a kosarak felett egymással, a gyerekek majszolnak. Engem például tavaly az egyik anyuka megtanított horgolni az átadások alkalmával.” – büszkélkedik Orsi, de a tagok is hasonlóan nyilatkoznak.

„Nálunk nem jól szervezett „vásárlásról és fogyasztásról” szól a történet, hanem mi, zöldségfogyasztók elköteleztük magunkat jól meghatározott értékek mellett. A felvállalt értékek tudatában felelősséggel vállaljuk a rendszeres finanszírozás és a méltó zöldségfogyasztás felelősségét.

Tudjuk, hogy a kölcsönös tisztelettel és elköteleződéssel a gazdálkodó és a fogyasztó egymásnak teremt közös lehetőséget. Azt a közös lehetőséget, hogy az Évkerék Ökotanya gazdálkodói bizonyított tudásukkal, munkájukkal és szeretettükkel biozöldségeket termeljenek, a csatlakozó családok pedig biozöldségeket ismerjenek meg és fogyasszanak sok-sok egyéni és közös szájíz szerint. Mit adott eddig? Tudom, jót eszek és jót teszek” – mondja Marosi Ildikó, az Évkerék Ökotanya zöldségközösségének egyik tagja, aki családjával tavaly tavasszal csatlakozott.

„Sosem kívánom meg a szőlőt télen, érzem, hogy természetesen mi a jó. És nincs rossz érzés bennem, amikor egy-egy kedvenc zöldségre még várni kell egy kicsit, mert bízom Orsi és Laci szakértelmében” – teszi hozzá Zsuzsi.

Idén évnyitó zöldségközösség találkozóval indult a szezon, így az újak látták, hogyan fog alakulni az év. „Eddig elenyésző számban volt csak lemorzsolódás, aminek valószínűleg az az oka, hogy olyan emberek jöttek, akik ismertek minket barátaik által. Mindenki elfogadta a feltételeket, tudja, hogy tavasszal kevesebb a zöldség, nyár közepén viszont olyan dömping van, hogy – a tavalyi tapasztalatok alapján – befőzésre, fagyasztásra is marad. Most 4 hónapra kértünk elköteleződést.

Télen tartottunk tagtoborzást, akkor döbbentem rá, hogy milyen erős közösség kovácsolódott az előző évben. Megkértem a tagokat, hogy aki gondolja, jöjjön el, meséljen arról, milyen ez az egész az ő szemszögéből, csináljanak kedvet az újonnan csatlakozóknak. Az eseményre kb 15 érdeklődő jött el, és 15 tag, egyszerűen nem hittem el. Amit meg rólunk meséltek, attól egyenesen leesett az állam” – meséli Orsi büszkén.

És hogy meg lehet-e ebből élni? „Átállási időben vagyunk. Én egy év után otthagytam az állásomat, a férjemnek van még egy félállása a kert mellett. Szép lassan megtaláljuk az egyensúlyt a mérethatékonyság és egy jól működő, személyes kapcsolatokat ápoló közösség között, és akkor teljesen a saját lábára állhat a gazdaságunk.

Arra azért figyelünk, hogy túlnőni sem szabad, Benoit Hertz provence-i AMAP gazdálkodó jó tanácsaira gondolva: ha már többet vagy az irodában, mint a kertben, akkor baj van” – vallják.

Képek: Ökotanya


A projekt a Svájci Hozzájárulás Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap támogatásával valósult meg.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás