fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A környezeti számvitel szerepe a vállalati környezeti irányításban

| Zölden és Nyereségesen

A környezeti irányítás eszközei között egyre gyakrabban találkozhatunk a környezeti számvitel kifejezéssel, mely elsősorban a vállalati környezetvédelmi szakemberek, illetve a környezetvédelmi döntéseket meghozó vezetők érdeklődését keltheti fel. Az alábbi cikk a környezeti számvitel fogalmával, az alkalmazás lehetséges területeivel és az eddig szerzett tapasztalatokkal ismerteti meg az olvasót.

A vállalati környezetvédelem területén munkálkodók közül sokak számára ismerős lehet a következő helyzet: a környezetvédelmi hatóságok bírság kivetésével fenyegetik a vállalatot, azonban a káros kibocsátás határérték alá csökkentését lehetővé tevő berendezések, intézkedések jelentős ráfordításokat igényelnek. A probléma megoldására rendelkezésre álló műszaki megoldások elemzése során kiderül, hogy a szükséges beruházás – a bírság mértékét figyelembe véve – csak nagyon lassan, hosszú évek alatt térül meg. A vállalatvezetés az intézkedés költségeinek és hasznainak a mérlegelésével úgy dönt, hogy nem hajtja végre – vagy határozatlan időre elhalasztja – a szükséges intézkedéseket, inkább kifizeti a hatóság által kivetett bírságot, büntetést. Vagy – ami még rosszabb – megpróbálja eltitkolni a vállalat jogszabályoknak nem megfelelő működését.

Egy másik gyakorta előforduló esetben a vállalat felmérést végez, hogy mely termékek piacképesek, melyek hoznak nyereséget a vállalat számára és melyek azok, amelyek csak a veszteségeket növelik. A vállalati számviteli rendszerben a ráfordítások egy jelentős része azonban csak az általános költségek között, bontás nélkül szerepelnek. Ezek között a felosztatlan költségek között jelenik meg általában a környezetvédelmi költségek jelentős része is. A megfelelő számviteli rendszer hiánya miatt ez gyakran fel sem tűnik, illetve az egyes tételeket nem lehet megfelelően szétosztani a termékek/folyamatok között, aminek eredményeképpen a termékekre vagy üzletágakra vonatkozó döntések nem lesznek megfelelőek.

A fenti példák olyan eseteket mutatnak, amikor nem elegendő a vállalat környezeti teljesítményének fizikai mutatószámokkal való jellemzése (mint például a felhasznált erőforrások vagy a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége), hanem szükség van arra is, hogy a környezetvédelmi intézkedések vállalatra gyakorolt hatásait pénzértékben is kifejezzük. Ilyen esetek gyakran fordulnak elő a vállalatok életében. Az egyik tipikus példa a beruházási döntések meghozatala, amint azt az első példa is szemléltette. Ezek során a vállalati környezetvédelmi vezetőnek hatásosan kell érvelnie a szükséges intézkedés meghozatala mellett annak érdekében, hogy az valóban meg is valósuljon. Az érvek között pedig figyelembe kell vennie az intézkedésnek a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásait is, melyek ha nem mutatnak kedvező képet, akkor kicsi az esélye a javaslat elfogadásának. A környezeti számvitel segítségével azonban azonosítani lehet olyan tényezőket (pl. a rejtett környezetvédelmi költségeket), melyek figyelembe vételével általában javulnak a beruházási projektek megtérülési mutatói.
A környezet védelmével kapcsolatos működési költségek követése egy másik olyan terület, ahol szükség van a erőforrás-felhasználás és a káros kibocsátások pénzügyi kihatásainak a figyelembe vételére – amennyiben az egyáltalán lehetséges, hiszen a környezetvédelmi költségek egy jelentős részét nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen pontosan számszerűsíteni.

Ezekben az esetekben nyújthat segítséget a környezeti számvitel, melynek fogalmát és tárgyát az alábbiakban mutatjuk be. A cikkben nagy mértékben támaszkodtunk a Tisztább Termelés Magyarországi Központja által kiadott „A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele” című kiadványra (Csutora [2001]), mely részletesen bemutatja a környezeti számvitel itt csak vázlatosan ismertetett jellemzőit, alkalmazásának módszertanát.

A környezeti számvitel tárgya, fogalma

A környezeti számvitel célja, hogy pontos képet adjon a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének pénzügyi vonatkozásairól. Ez magában foglalhatja a beruházási döntések környezeti vonatkozásainak a feltárását, a ráfordítások és bevételek környezeti vonatkozású tételeinek az azonosítását és egyéb, a vállalatok környezeti teljesítményével kapcsolatos pénzügyi adatok elemzését, felhasználását a döntéshozatal során.

A környezeti számvitelről beszélhetünk üzemi/vállalati vagy regionális/nemzeti szinten. Ez utóbbi terület szorosan kapcsolódik a nemzeti jövedelem, pontosabban egy-egy állam lakosságának a jólétét jellemző mutatók meghatározásához, illetve a természeti erőforrások értékelésének a témájához. Jelen cikkben ezzel a témával nem foglalkozunk, figyelmünket a környezeti számvitel üzemi/vállalati szintű megvalósítására összpontosítjuk.

A mikro- (vállalati), illetve makro- (nemzetgazdasági) szintek közötti megkülönböztetésen kívül kiemelhetjük a vállalatnak a környezet állapotára gyakorolt hatásait fizikai mértékegységek segítségével leíró ökológiai számvitelt, melynek szerepe elsősorban a vállalat érdekelt feleinek a tájékoztatásában jelentős. Ezzel szemben a környezeti számvitel a környezet védelmének a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásaira összpontosít. A gyakorlatban megkülönböztetjük a környezeti vezetői számvitelt és a környezeti pénzügyi számvitelt. „A környezeti vezetői számvitel fókusza a belső elemzésekre és a vezetői döntések megkönnyítésére esik. A környezeti pénzügyi számvitel elsősorban a környezeti kötelezettségek külső érdekelt felekkel való közlésére koncentrál, s ennek rendeli alá az adatgyűjtést és elemzést. A belső ökológiai számvitel megint az elemzésre, míg a külső az adatokból készített jelentések elkészítése köré szervezi az ökológiai számvitelt” (Schaltegger [1996] alapján Csutora [2001]). A cikk a továbbiakban a környezeti vezetői számvitelre koncentrál, a pénzügyi környezeti számvitellel és az ökológiai számvitellel nem foglalkozunk.

A környezeti számvitel alkalmazásából származó előnyök

A vállalati környezeti számviteli rendszer kiépítése jelentős erőfeszítéseket igényelhet, különösen azoknál az összetett szervezeteknél, melyek még nem alkalmaznak környezeti mutatószámokat és csak az első lépéseket teszik meg a környezeti irányítás eszközeinek az alkalmazása terén.
Ezért fontos számba venni a környezeti számvitel alkalmazásával járó ráfordításokkal szemben álló potenciális hasznokat, melyek a következők lehetnek:
1. A vállalatvezetés elkötelezettségének a növekedése;
2. A környezeti szempontok jobb érvényesítése a vállalati döntéshozatal során;
3. A szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének a demonstrálása az érdekelt felek irányába;
4. A megfelelő környezeti irányítás eredményeképpen elérhető megtakarítások bemutatásának a lehetősége;
5. A környezeti teljesítmény valós és potenciális pénzügyi kihatásainak a bemutatása az érdekelt felek számára (Tuppen [1996] alapján).

A környezeti számviteli rendszer egyik legfontosabb előnye, hogy a környezeti ráfordítások és hasznok felmérésével pontos képet ad a környezetvédelmi vezetők, illetve a döntéshozók számára a vállalat környezeti teljesítményéről, annak a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról.
Ennek egyik leggyakrabban előforduló pozitív hatása, hogy a környezeti költségek azonosításával a vállalat jelentős megtakarításokra tehet szert. Például a környezeti költségek teljes körű felmérése gyakran arra az eredményre vezet, hogy olyan intézkedésekről is kiderül, hogy rövid távon megtérülnek, melyekről korábban – a megtakarítások csak bizonyos körének a figyelembe vételével – kedvezőtlen döntés született.
A környezeti számvitel ebben a vonatkozásban szoros kapcsolatban áll a megelőző jellegű környezetvédelemmel, a tisztább termelés alapelvével, mely szerint a káros kibocsátások csökkentését az erőforrások felhasználásának a racionalizálásán keresztül a legcélszerűbb megvalósítani. A környezeti számvitel a megtakarítások teljes körű felmérésével elősegíti a tisztább termelési – megelőző jellegű –  intézkedések vállalatoknál történő alkalmazását.

A megtakarítási lehetőségek feltárása egyúttal felhívja a vállalat vezetésének a figyelmét a környezet védelmében rejlő gazdasági lehetőségekre és nyitottabbá teszi a döntéshozókat a környezetvédelmi beruházásokkal szemben.

A környezeti számvitel által gyűjtött és feldolgozott adatok az érdekelt felek szélesebb körének az érdeklődésére is számot tarthatnak. A belső érdekelt felek között meg kell említeni az alkalmazottakat, akiknek a képzéséhez, motiválásához alkalmas adatok nyerhetők a jól működő környezeti számviteli rendszerből, illetve a külső érdekelt feleket, akiknek az adatokkal való ellátása azonban már inkább a pénzügyi környezeti számvitel feladatkörébe tartozik.

A környezeti számvitel alkalmazásából származó további előnyt jelent, hogy a rendszer kialakítása során a környezetvédelemmel foglalkozó munkatársak együtt kell működjenek a vállalat más funkcionális területein dolgozókkal (számviteli osztály, kontrolling, stb.), aminek az egyes területek közötti kommunikáció javulása, az együttműködési kézség erősödése, illetve a problémák komplexebb kezelése lehet a kedvező eredménye.

Végül, de nem utolsó sorban a környezeti számviteli rendszer jól kiegészítheti a környezeti irányítási rendszereket, melyek a vállalat környezeti teljesítményére vonatkozó adatokat igényelnek. A környezeti irányítási rendszerek működtetéséhez környezeti indikátorok (mutatószámok) alkalmazására van szükség, melyek jelentős része kinyerhető egy jól felépített környezeti számviteli rendszerből.


A környezeti számvitel területei

A környezeti számvitel egyik legfontosabb területe a környezeti költségek feltárása, számszerűsítése és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásainak az elemzése.
Mit is értünk azonban környezeti költségeken? A következő példa rávilágít azok különböző fajtáira.
Tegyük fel, hogy egy autóalkatrészeket gyártó vállalkozás termékeit felületkezelés után értékesíti. A felületkezelési eljárás során festőkamrákban oldószeres festékeket hordanak fel a fémfelületekre, mely folyamat során légszennyezés keletkezik. A vállalat – annak érdekében, hogy megfeleljen az előírásoknak – elszívókat és szűrőket szerel fel a festőkamrákra, melyek megtisztítják a kibocsátott levegőt.
A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés érdekében a példában szereplő vállalat elszívó-, illetve szűrőberendezéseket vásárol, ami jelentős költségtételt jelent. Ezen kívül a szűrők tisztítása, alkalmankénti cseréje is költséget jelent a vállalat számára, melyet a működési költségek között fog kimutatni. Ezeket a tételeket, melyeket a hagyományos számviteli rendszerben is nyomon tudunk követni szokásos költségeknek nevezzük.
A kibocsátott levegő tisztításával kapcsolatos berendezések üzemeltetése azonban az alkatrészgyártó vállalat számára más költségeket is jelent. Ilyenek a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésével, szállításával, adminisztrációjával járó költségek, vagy azok a költségek, melyek a dolgozók egészségkárosodásával hozhatók kapcsolatba. Az előbbieket általában az üzemi vagy vállalati általános költségek között tartják nyilván, míg az utóbbiak az alkalmazottak gyakori megbetegedéseinek hatására kieső munkaidő vagy kártérítés formájában jelentkezhetnek. Az ilyen jellegű költségeket rejtett költségeknek nevezzük.
Általában megállapítható, hogy a környezet védelmével kapcsolatba hozható költségek jelentős része rejtve marad az általános költségek között és „felmérések szerint a rejtett költségek két-háromszorosan is meghaladják a szokásos költségeket” (Csutora [2001]).
Azokon a területeken, ahol elképzelhető, hogy balesetek fordulnak elő és azok eredményeképpen a környezetben vagy személyekben valamilyen kár keletkezik figyelembe kell venni az ún. feltételes költségeket is. Ezek közé olyan a jövőben felmerülő költségek tartoznak, melyek bekövetkezése nem bizonyos. Ilyen feltételes költségek a legtöbb termelő vállalat esetében azonosíthatóak a termelési folyamatok veszélyességének a függvényében. Közéjük tartoznak a környezet megtisztításának a költségei, a vállalat által fizetendő kártérítések, bírságok, de a feltételes költségek közé tartozik a szigorodó előírásokból származó költségnövekmények is.
A fenti példát folytatva elképzelhető, hogy a vállalat lakott területen, lakóházakkal körbevéve helyezkedik el. Ebben az esetben a környezetvédelmi döntések meghozatala során figyelembe kell venni a lakossággal fenntartandó jó viszonyt is, akárcsak a vevőkkel, beszállítókkal, hatóságokkal kialakult kapcsolatot. A környezeti költségek negyedik fajtája ezeket a leginkább a vállalat image-éhez kapcsolódó költségeket fogja össze és intangibilis költségeknek nevezzük őket.
Végül megkülönböztethetjük az ún. externális költségeket, melyek azon költségeket jelentik, melyek nem a vállalatnál jelentkeznek, hanem a társadalom egyéb csoportjainál. Externális költségek tehát mindazok a vállalat által nem szándékosan okozott károk (környezetben, egészségben), melyekért a vállalatot nem kötelezik kártérítésre. Tipikus példája Magyarországon az externális költségeknek az égési folyamatok eredményeképpen kibocsátott szén-dioxid, melynek mennyiségét nem korlátozzák jogszabályok, illetve melyek után nem kell adót vagy bírságot fizetni, azonban bizonyítottan hozzájárul a klímaváltozáshoz, mely a társadalom bizonyos tagjai számára jelentős költségeket jelent már napjainkban is.

A környezeti számvitel egyik komoly kérdése a fentiekben tárgyalt környezeti költségek azonosításának, számszerűsítésének a problémája. A szokásos költségekre vonatkozó adatok általában kinyerhetők a hagyományos számviteli rendszerből. Ezzel szemben a rejtett költségeket már nehezebb azonosítani – hiszen éppen innen származik a nevük – és a környezeti számvitel eszközeit kell segítségül hívnunk. A feladat ebben az esetben legtöbbször az egyes költségtételek általános költségek közül való kiemelése, melyre több módszer is rendelkezésünkre áll.
A feltételes költségek számszerűsítése még nehezebb feladat, hiszen ezek csak a jövőben fognak felmerülni – ha egyáltalán felmerülnek. Éppen ezért A hatás nagyságán felül szükség van a bekövetkezés valószínűségének a figyelembe vételére is.
Az intangibilis költségek azonosítása és kiszámítása hasonlóan nehéz feladat, hiszen itt olyan tényezőket kell számszerűsíteni, mint a vállalatról kialakult kedvező kép, vagy a kedvezőtlen image helyreállításának a költségei. Az externális költségek számszerűsítése elsősorban nem a vállalat, hanem a szabályozó hatóságok feladata, hiszen nekik kell kezelni az externáliákból származó problémákat. Gyakran azonban itt is a számszerűsítés nehézségei jelentik a legfontosabb akadályt a megfelelő szabályozás kialakításában.

A környezeti költségek azonosításán és számszerűsítésén kívül a környezeti számvitel másik fontos területe a vállalati projektek elemzése – akár kifejezetten környezetvédelmi célú, akár olyanok, melyeknek hatása van a vállalat környezeti teljesítményére.
A környezeti projektek elemzése során az egyik legfontosabb feladat a környezeti költségekben és bevételekben a projektek eredményeképpen bekövetkező változások pontos megállapítása. A környezeti költségekről az előbbiekben részletesen szóltunk. Az egyes projektek hatására azonban a bevételi oldal is változhat, illetve olyan bevételek jelenhetnek meg, melyek eddig nem álltak a vállalat rendelkezésére. A fenti példánkat folytatva elképzelhető például, hogy a vállalat a felületkezelő anyagokat egy olyan új csomagolóeszközben vásárolja meg, melyeket tisztítás után értékesíteni tud a piacon. Hasonlóan bevételként kell értelmezni a projektek hatására bekövetkező költségcsökkenést is. Ha például a vállalat az oldószeres festékeket vízbázisú festékekkel váltja ki, akkor lecsökken a veszélyes hulladékok mennyisége és az ezzel járó kezelési, szállítási, adminisztrációs költség is.
A projektek értékelésének egyik legfontosabb szempontja ezért, hogy az intézkedés hatására bekövetkező valamennyi pénzügyi tényezőt azonosítsuk – legyenek azok szokásos, rejtett, vagy intangibilis költségek vagy a projekt eredményeképpen realizált bevételek, hasznok.

A környezetvédelmi intézkedések értékelésének másik szempontja, hogy milyen módszert alkalmazunk a költségek és bevételek (pénzáramok) összevetésére, értékelésére. A gyakorlatban a leginkább elterjedtek a megtérülési idő és a nettó jelenérték számítása, de más módszerek is rendelkezésre állnak. Fontos figyelembe venni, hogy ezek a módszerek azonos intézkedések esetén is eltérő eredményeket eredményezhetnek, ezért kiválasztásuknál különös gondossággal kell eljárni.


A környezeti számvitel alkalmazása

A környezeti számvitel nemcsak hazánkban, hanem a fejlett országokban is csak a kezdeti lépéseket teszi meg napjainkban. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló tapasztalatok is igen korlátozottak és a szakértők száma is alacsony. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen működő Tisztább Termelés Magyarországi Központja mintegy két évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a területtel. 2001 májusában, az I. Tisztább Termelés Szakmai Nap keretében a TTMK kiadta az első – és ismereteink szerint a mai napig egyetlen – magyar nyelvű útmutatót, mely a Vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele címet viselte és mely a Központ által kiadott Tisztább Termelés Kiskönyvtár sorozat harmadik köteteként látta meg a napvilágot CD-Rom formájában. A TTMK munkatársai 2002-ben a Nitrokémia2000 Rt. környezeti számviteli rendszerének a kiépítésén dolgoztak, illetve hazai és nemzetközi oktatásokat tartottak a témában.
A környezeti számviteli rendszer kiépítése a vállalat által alkalmazott környezeti mutatók felmérésével indul, illetve megvizsgáljuk, hogy az érvényben lévő hagyományos számviteli rendszer milyen a későbbiekben felhasználható információkat szolgáltat a környezeti irányítás számára. A következő lépésben megtörténik a környezeti számviteli rendszer kereteinek a kialakítása, melynek során figyelembe kell venni, hogy a rendszert a vállalat adottságaitól és a rendszerrel szemben támasztott követelményektől függően vállalatonként eltérő mélységben és tartalommal kell kialakítani. Ebben a lépésben döntés születik a rendszerbe vonandó területekről, a szükséges adatgyűjtés mélységéről, módjáról. Végül kiépítésre kerülnek a rendszer elemei, melyeket a már működő számviteli, illetve kontrolling rendszerbe kell integrálni.
A környezeti számviteli rendszerek kiépítése általában egy hosszú folyamat, melynek során fokozatosan alakul ki a gyűjtendő információk köre, illetve gyűjtésük és felhasználásuk módja.

Jelen cikkben csak érinteni tudtuk a környezeti számvitel által felölelt legfontosabb területeket, illetve az általa alkalmazott módszereket. Bővebb információkat a TTMK többször idézett kiadványában találhatnak, de szívesen vesszük a téma iránt érdeklődők jelentkezését is, hiszen célunk, hogy a vállalati környezeti irányítás e hasznos eszköze minél nagyobb mértékben meghonosodjon Magyarországon.


Zilahy Gyula/TTMK

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 16. számában 2003-ban.

Csutora, M. [2001]: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, Tisztább Termelés Kiskönyvtár III. kötet
EPA [1995]: An introduction to Environmental Accounting as a Business Management Tool: Key Concepts and Terms, United States Environmental Protection Agency, Office of Pollution Prevention and Toxics
Schaltegger, S., K. Müller, H. Hinrichsen [1996]: Corporate Environmental Accounting, Wiley, UK
Tuppen, C. (szerk.) [1996]: Environmental Accounting in Industry, A practical review, BT Plc.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok