fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Környezeti hatások is felelősek a mellrák kialakulásáért

| Dr. Garret Wdowin, E/The Environmental Magazine

Hogyan veszélyeztetik a hétköznapi méreganyagok a nők egészségét?

2005-ben a mellrákkal diagnosztizált amerikai nők számát 211240-re becsülték és 40410-en haltak bele a betegségbe. Az emlőrákos megbetegedések száma majdnem megháromszorozódott az Egyesült Államokban az elmúlt 60 év során, ezzel a második leggyakrabban előforduló rákfajtává vált a nők körében. Annak az esélye, hogy egy nő élete során mellrákos lesz, 1940-ben egy volt a huszonkettőhöz. 2006-ban ez az arány már egy a nyolchoz volt – és az esély egyre csak növekszik. Az Egyesült Államokban annak a valószínűsége, hogy egy nőnél valamilyen rákos megbetegedést diagnosztizáljanak – megdöbbentő módon – egy a háromhoz.

Hasonló növekedés észlelhető az olyan „fejlett” országokban is, mint Anglia, Japán és Dánia. Az Európai Unióban hét és fél percenként meghal egy nő emlőrákban, ezzel a 34 és 54 év közötti nők körében ez az első számú gyilkos kór. Ezek „fejlett” társadalmak – ahol egyre több a mammográfiai vizsgálat, a mellet vizsgáló általános ellenőrzés, és rendszeres az orvoslátogatás. Mi magyarázhatja mégis ezt a drasztikus növekedést?

Az emlőrák genetikai komponense (BRCA-1 és BRCA-2) jelentős szerepet játszik ebben, de vajon mennyire okolható a genetika a mellrákos megbetegedések egyre növekvő számáért? A Harrison’s Principles of Internal Medicine című nemzetközi szaklap szerint: „a mellrákos megbetegedések legfeljebb 10%-áért tehető közvetlenül felelőssé genetikai elváltozás”; emellett 2006-ban a Current Medical Diagnosis & Treatment című lap arról számolt be, hogy „a páciensek 75%-ánál a nőrokonok kórtörténetében nem fordul elő emlőrák”. A legújabb kutatások pedig arra mutatnak rá, hogy a BRCA-1 gén hatása nem teljesen negatív, sőt szerepet játszik a DNS helyreállításában, így védi a nőket a mellrák kialakulásától. Tehát az elmúlt időszak növekedése a mellrákos megbetegedések terén nem magyarázható kizárólag a genetikával.

A Harrison’s Principles of Internal Medicine (2005) közölte azt a figyelemreméltó tényt, hogy „a mellrák kockázata magasabb az 1940 után született nőknél, feltehetően hormonális tényezők miatt”. Az emlő szövetei ösztrogén-függőek, ez az oka annak, hogy a fogamzásgátló tabletták hatására és terhesség esetén megnőnek a mellek. A test által termelt ösztrogéneken kívül számos, ösztrogént utánzó, káros és jótékony – természetes és mesterséges – anyag létezik, amelyeknek minden nap ki vagyunk téve. Ez felvet egy fontos kérdést: vajon a környezetünkben jelenlévő méreganyagok hatással vannak a mell szöveteire, és növelik a mellrák kockázatát?

Colbom és társai meggyőző választ adnak e kérdésre: „mivel a mellrák kialakulásának az egyedüli és legfontosabb rizikófaktora az ösztrogénnek való kitettség, ezért az ösztrogéntartalmú vegyszerek, toxinok és egyéb termékösszetevők – amelyek mind-mind hozzáadódnak az egész életen át tartó kitettséghez – egyértelműen gyanússá válnak, ha az emlőrákos megbetegedések utóbbi ötven éves növekedésének okát keressük”. Annak ellenére, hogy az adatok összefüggése nem minden mellrákos esetben egyértelmű, igen valószínűnek tűnik, hogy az ösztrogén és az ösztrogénhez hasonlatos anyagok hozzájárulnak a rák modernkori terjedéséhez.

A rákkeltő ipari és környezeti toxinok fogalma nem újdonság. Több mint száz éve tudjuk, hogy a mesterséges vegyszerek szerepet játszanak a rák kialakulásában. 1895-ben derült ki a szén-kátrányból készült anilinfestékekről, hogy húgyhólyagrákot okoznak. Később, az 1960-as évek környezeti mozgalma során írta Rachel Carson a Néma tavasz című könyvet. Ebben az írásban sorra vette a DDT nevű rovarirtó szer ismert és valószínűsíthető egészségügyi kockázatait, és figyelmeztetett számos egyéb vegyszerre, amelyek körülvesznek minket a hétköznapokban. A könyv megírása óta kutatások igazolták feltevéseit.

Az Egyesült Államokban 1938 és 1971 között körülbelül 5-10 millió terhes nőnek ajánlották, hogy szedjen DES-t (Diethylstilbestrol), egy szintetikus ösztrogént, amelyet eredetileg olyan nőknek írtak fel az orvosok, akinél felmerült a vetélés kockázata. Nem volt véletlen, hogy 1970-ben példátlanul sok fiatal nőnél diagnosztizáltak egy ritka rákfajtát, az adenokarcinómát (CCA).

A felmerülő kérdések megválaszolására tanulmányokat végeztek, majd 1971-ben és 72-ben a DES-t nevezték meg, mint a rák e fajtájának okozóját azoknak a fiatal nőknek az esetében, akik magzatkorukban a DES hatásának voltak kitéve. A kutatások azt is kimutatták, hogy a DES-sel fertőzött lányoknál negyvenszer gyakoribb a vaginát megtámadó rák és a méhnyakrák, mint azoknál a nőknél, akik nem voltak kitéve a szer hatásának. Tudjuk tehát, hogy az ösztrogéntartalmú összetevők rákot okozhatnak és hozzájárulhatnak annak rosszabbodásához.

Orvosi kutatások rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek, amelyek igazolják, hogy környezetünk és azok a méreganyagok, amelyek hatásának mindannyian ki vagyunk téve, növelik a mellrák és általánosságban mindenfajta rák előfordulásának valószínűségét. A tanulmányok kimutatták, hogy a hormon (endokrin) -elváltozásokat okozó vegyszerek hatása összeadódhat, így az egyes vegyszerek kis, látszólag jelentéktelen mennyiségének komoly kumulatív hatása lehet a szervezetre. Többféle ösztrogén-tartalmú vegyszer gyűlhet össze a testben, és hatásukat egyszerre kifejtve ismeretlen összhatást eredményezhetnek, még akkor is, ha önmagában minden egyes összetevő a „biztonságos” kereteken belül van az USA Környezetvédelmi Minisztérium (EPA) értékelése szerint.

Az endokrin-elváltozásokat okozó szerek olyan vegyszerek, amelyek képesek megváltoztatni az endokrin rendszer normális működését, és így egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberi egészségre és az állatvilágra is. Ezek az összetevők képesek befolyásolni mind az immun-, mind az endokrin rendszert, ami a szervezet önszabályozó működésének, a szaporodásnak, a fejlődésnek és a viselkedésnek a változását is kiválthatja. Ezeknek a vegyszereknek a szaporodásra és az endokrin rendszerre gyakorolt hatását annak tulajdonítják, hogy képesek: (1) utánozni a szervezet által előállított, vagyis a saját hormonok hatását, (2) semlegesíteni a saját hormonok hatásait, (3) megzavarni a saját hormonok szintézisét és a hormon-anyagcserét, (4) elváltozást okozni a hormon receptorok szintézisében és anyagcseréjében.

A testünk számos endokrin-elváltozásokat okozó szernek van kitéve – a nehéz fémektől kezdve az ipari baleseteken át a hétköznapi gyógyszerekig -, amelyeket el is tárol. Tanulmányok igazolták, hogy a kadmium (Cd) nehézfém az ösztradiol hatását utánozza az ösztrongén-érzékeny mellrák sejtvonalaiban. A kadmium megtalálható a cigaretta füstjében, bizonyos művészeti kellékanyagokban, és egyike a közlekedés okozta légszennyezés összetevőinek. Egy, 981 olasz nőt – akiknek egy 1976-os ipari robbanás során dioxin jutott a szervezetébe – vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy esetükben a mellrák kockázata jelentősen megnőtt.

Az antibiotikumok létfontosságúak az egészségünk szempontjából, ugyanakkor bizonyos esetekben, amikor túlzott adagokat írnak fel, megterhelik a májat, a bélflóra egyensúlyának felborulását okozzák, és maradványokat, bomlástermékeket hagynak maguk után, ami hozzáadódhat a szervezetben már meglévő méreganyagok keverékéhez. Az American Medical Association (Amerikai Orvosi Szövetség) folyóirata szerint: „Amikor elemezték az összes összegyűjtött információt, a kutatók kimutatták, hogy minél több antibiotikumot szednek a nők, annál nagyobb esetükben a mellrák kockázata.”

Ezeknek az információknak a birtokában és a releváns kutatások fényében megérthetjük, hogy a környezetünk miként növeli – más betegségek mellett – a mellrák kockázatát. Az egyetlen logikus lépés, hogy teszünk valamit azért, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket. A természetes gyógyító (mód)szerek mozgalma egyre aktívabb, és az emberek kezdik felfogni, hogy valóban egy méreganyagokkal teli világban élünk. „A világ, ami körülvesz minket – beleértve a levegőt, amit belélegzünk, az ételt, amit megeszünk, és a vizet, amit megiszunk – tele van méreganyagokkal. Ezek közül a toxinok közül több is köztudottan rákkeltő, és nagy részük emberi szervezetre gyakorolt hatását soha nem vizsgálták.” – írja a breastcancer.org (mellrákkal foglalkozó weboldal).

A méreganyagok szervezetre gyakorolt hatása összetett és sok minden befolyásolja. Fontos szempont többek között, hogy miként és milyen úton jut a szervezetbe (bőrön, szájon át, injekcióval vagy belélegzés útján), az időpont, az időtartam és a gyakoriság, valamint az egyén fogékonysága is. Habár nem minden részletet ismerünk pontosan, azt tudjuk, hogy a környezetünkben található szerek közül sok okoz rákot. Azt is tudjuk, hogy mindenki hordozza ezeket a méreganyagokat, amelyeket bizonyos mennyiségben eltárol a szervezetünk. „Az eredményeink rávilágítottak, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer szerint az ipari szennyeződésből származó és a fogyasztói termékekben jelen lévő toxikus vegyszerek megmérgeznek mindannyiunkat és veszélyeztetik az egészségünket.” – írja Erika Schreder, a Toxic-Free Legacy Coalition (Szövetség a Méreganyag-mentes Örökségért) tagja.

Mozgalmat kell indítanunk a mellrák megelőzésért, s ezt nem úgy értem, hogy legyen több preventív emlőeltávolítás. Keressünk olyan orvost, aki jártas a megelőzésben, mert a mammográfiai vizsgálatok csak megmutatják, de nem előzik meg az emlőrákot. A felismerés megelőzés nélkül olyan, mint a vasúti síneken állni, nézni, ahogy a vonat közelít, és megelégedni a tudattal, hogy az ütközés után az orvostársadalom majd mindent megpróbál, hogy újra összerakjon bennünket. Ha lehetséges, tegyünk a megelőzésért és lépjünk le a sínekről!

 

A szerző természetgyógyászként praktizál Arizonában.

 

Megjelent az E/The Environmental Magazine-ban. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh István.

Kép [cc] nashih

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok