Környezeti, fenntarthatósági, társadalmi jelentések

A fenntartható fejlődés elvének terjedésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egy vállalat tevékenységet nem lehet „szeletek” alapján értékelni, valamilyen módszerrel a teljes képet kell átláthatóvá tenni. Ennek egyik egyre jobban terjedő eszköze a fenntarthatósági jelentés, mely a környezetvédelemre vonatkozó adatok mellett foglalkozik a cég gazdasági, társadalmi (ide értve a dolgozók biztonságát és munkakörülményeit is) szerepvállalásával is.

Azok a vállalatok, melyek tevékenységük során szoros kapcsolatba kerülnek a társadalommal, vagy társadalmi szempontból „kritikus” tevékenységet folytatnak (pl. dohányipar, szeszipar), jobban hajlanak társadalmi jelentések kiadására. Ezek abban különböznek a fenntarthatósági jelentésektől, hogy kiemelten kezelik a társadalommal, lakossággal kapcsolatos kommunikációjukat, kapcsolataikat, a többi témát csak érintik.

De hogyan fogjunk neki egy ilyen jelentés elkészítésének? Először lapozzuk át néhány – ha van rá mód, akkor azonos iparágban működő – cég korábban kiadott hasonló publikációit (A KÖVET irodában található –tagvállalataink számára ingyenes- könyvtárban rendelkezésre áll szinte az összes hazai, és számos külföldi környezeti és fenntarthatósági jelentés.). Ezzel nagyjából kialakul a kép, hogy mi mindent érdemes (kell?) egy ilyen jelentésbe írni, hogyan szeretnénk az adatainkat bemutatni, milyen grafikai megoldásokkal lehet egy-egy dologra felhívni a figyelmet. Ezután ha még mindig kételyeink vannak a tartalmat illetően, bogarászhatunk a számos rendelkezésre álló útmutató között is. Ezek közül kiemelten javasolom az INEM (INEM: International Network for Environmental Management, Nemzetközi Hálózat a Környezettudatos Vállalatirányításért, a KÖVET-hez hasonló szervezeteket átfogó nemzetközi „ernyőszervezet”) által kiadott „The INEM Sustainability Reporting Guide”-ot (megrendelhető a KÖVET-től), vagy a „Global Reporting Initiative (GRI) Sustainability Reporting Guidelines”-t. Ez utóbbi használata világviszonylatban is egyre jobban terjed, használatát azért is javasolom, mert nem szükséges egyszerre minden indikátort figyelembe venni, „szemezgethetünk”, hogy melyek azok az adatok, amelyek már most rendelkezésre állnak, és melyek azok, amik most még ugyan nem, de talán idén már gyűjtik őket, hogy jövőre bővíthessék, fejleszthessék a jelentést. Ez is amolyan fenntartható fejlődés, hiszen az útmutatók segítségével látjuk, hogy évről-évre hol javíthatunk kommunikációnkon.

Ha már van jelentés, előbb-utóbb szembesülünk a kétkedőkkel, akik nem hiszik el, hogy a jelentés tartalma megfelel a valóságnak, és nem csak reklámcélra készült „feltupírozott” beszámoló. De erre is van megoldás! Könyvvizsgáló és auditor cégek garmadája áll készen, hogy auditálja az adatokat, hasonlóan a már megszokott pénzügyi jelentésekhez.

Az auditálás, vagy minősítés (hogy ne keverjük össze a kettőt) egy új módja a KÖVET által a Budapesti Erőmű Rt-vel és a DENSO Gyártó Magyarországgal kifejlesztett értékelő fórum. Ennek lényege, hogy az adott vállalattal kapcsolatban álló érdekelt felek képviselőiből szervezett fórum véleményezi a jelentést, és megfogalmazza javaslatait a változtatásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban. A minősítés természetesen ennél a módszernél is kiterjed az adatgyűjtés módjának ellenőrzésére, az adatok megbízhatóságának és valósághűségének ellenőrzésére.

Emellett értékelésre kerül a cég fenntarthatósági teljesítménye is, külön-külön értékelve a helyi gazdaságra, környezetre és társadalomra gyakorolt hatást. A kapott pontszámok alapján könnyebben meghatározhatóak a fejlesztésre váró területek, és könnyebb a programok után összehasonlítani az elért eredményt a kiindulási alappal.
További információval szívesen állunk rendelkezésre a KÖVET irodában.

Urbán Katalin/KÖVET

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 20. számában 2004-ben.

• #CSR
• #Nagylátószög