Napjainkban közel kétszer annyi csomagolt élelmiszert vásárolunk, mint tíz évvel korábban. Ez csak 2012-ben 2.200 milliárd dollár értékű bevételt generált a világ élelmiszeripari cégeinek, és bár közvetve, de szintén nem kevés kiadást az egészségügynek szerte a világon.

A Consumers International kilenc országra kiterjedő nemzetközi felmérése, amelyben Magyarország is részt vett, rámutatott arra, hogy egyértelmű jelölés hiányában a fogyasztóknak csak kevesebb mint fele tudja megítélni, az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz.

A felmérésben résztvevő fogyasztóknak a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták jelzőlámpás (színkódos) jelöléssel és egyszerű táblázatos INBÉ jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott termék alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, illetve, több termék esetén melyik az egészségesebb választás.

	Zsír	Telített zsírok	Cukor	Só
Alacsony	≤ 3.0 g/100g	≤ 1.5 g/100g	≤ 5.0 g/100g	≤ 0.30 g/100g
Közepes	3.0 – 20.0 g/100g	1.5 – 5.0 g/100g	5.0 – 12.5g/100g	0.30 – 1.50g/100g
Magas	> 20.0 g/100g	> 5.0 g/100g	> 12.5g/100g	> 1.50 g/100g

Forrás: UK Food Standards Agency

A jelzőlámpás jelölés szembetűnően sokat segített a válaszadásban, hiszen míg a színjelölés nélküli termékeknél a válaszadók kevesebb mint 50%-a tudta megítélni helyesen a termékek összetételét, a jelzőlámpás tájékoztató feltüntetésével ez az arány 90%-ra nőtt.

Érdekes, bár nem túl pozitív ránk nézve, hogy a magyarországi válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek, amikor a színkódos jelölés nem volt látható a terméken. A megkérdezettek mindössze 33%-a találta el, hogy melyik az egészségesebb termék, míg Kanadában 60%, Nagy-Britanniában 50% volt a jó válaszadók aránya. Ebből is látszik, hogy inkább csak vesszük és esszük a bolti termékeket, de nem sok ismeretünk van róluk.

Ország	A felmérésben résztvevők száma	Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés NÉLKÜL	Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés esetén
Összesen	3386	42%	90%
Kanada	131	60%	96%
Nagy-Britannia	207	50%	94%
Zimbabwe	31	39%	94%
Magyarország	224	33%	91%
Hollandia	791	43%	90%
Szlovénia	925	35%	85%
Brazília	786	28%	84%
Mexikó	221	47%	83%
Indonézia	70	37%	77%

A fenti adatok fényében belátható, hogy a nagy rohanásban a vásárlás során jelentős segítséget ad a fogyasztónak a színkódos jelölés a jelenleg elterjedőben lévő INBÉ táblázattal szemben. Hiszen ember legyen a talpán, aki kapásból tudja, hogy jó-e neki vagy sem, ha azt látja a termékcímkén, hogy annak 100 grammja pl. 2% zsírt vagy cukrot tartalmaz.

„Hagyományos” INBÉ táblázat és jelzőlámpás jelölésű INBÉ

A kvíz célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a vásárlóknak milyen kihívásokkal kell szembesülniük nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.

A CI és tagszervezetei, közöttük a Tudatos Vásárlók Egyesülete kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamait, hogy a 2013 május 22. és 28. között megrendezésre kerülő WHO ülésén ratifikálják és valósítsák meg a WHO 2013-2020 Globális Akciótervét a Nem Fertőző Betegségek Megelőzéséről. Hajtsák végre a táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, és tegyenek további lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók átállását az egészségesebb táplálkozásra.

Beszédes számok

A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63%-a, vagyis 36 millió elhalálozás jelentős része megelőzhető lett volna a rizikófaktorok (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás) csökkentésével.

Az egészségtelen életmódra visszavezethető leggyakoribb halált okozó megbetegedések: érrendszeri megbetegedés (48%), rák (21%), krónikus légúti megbetegedés (12%) és cukorbetegség (3,5%).

Az egészségesebb táplálkozással kapcsolatos globális célok:

• a lakosság sóbevitelének csökkentése 30%-kal,
• diabétesz és elhízásos betegségek növekedésének megállítása,
• a magas vérnyomás gyakoriságának csökkentése 25%-kal.

Az Akcióterv előkészített változata számos javaslatot tartalmaz a tagállamok számára, amely segítheti a fogyasztókat az egészségesebb táplálkozásra való átállásban:

•  tápérték jelölés a csomagolt élelmiszereken,
• élelmiszergyártási technológiák átalakítása a zsír-, cukor– és sótartalom csökkentése érdekében,
•  zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése,
•  a technológia átalakítása a gyártás során keletkező transzzsírok kiküszöböléséért,
•  a WHO ajánlásaink alkalmazása a gyerekeknek szóló reklámokban.

Kép: dreamstime

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.