fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Kockázatos élelmiszerek: sötétben tapogatózunk

| Tudatos Vásárló

Miközben egyre több csomagolt élelmiszert eszünk, a vásárlók tájékoztatása és tájékozottsága a termékek zsír-, cukor- vagy sótartalmáról nem igazán naprakész. Egy nemzetközi felmérésből kiderül, hogy bőven van mit tanulnunk ezen a téren.

Napjainkban közel kétszer annyi csomagolt élelmiszert vásárolunk, mint tíz évvel korábban. Ez csak 2012-ben 2.200 milliárd dollár értékű bevételt generált a világ élelmiszeripari cégeinek, és bár közvetve, de szintén nem kevés kiadást az egészségügynek szerte a világon.

A Consumers International kilenc országra kiterjedő nemzetközi felmérése, amelyben Magyarország is részt vett, rámutatott arra, hogy egyértelmű jelölés hiányában a fogyasztóknak csak kevesebb mint fele tudja megítélni, az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete tagja a Consumers Internationalnek. Magyarországon mi készítettük a felmérést.

A felmérésben résztvevő fogyasztóknak a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták jelzőlámpás (színkódos) jelöléssel és egyszerű táblázatos INBÉ jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott termék alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, illetve, több termék esetén melyik az egészségesebb választás.

 

Zsír

Telített zsírok

Cukor

Alacsony

≤ 3.0 g/100g

 ≤ 1.5 g/100g

≤ 5.0 g/100g

≤ 0.30 g/100g

Közepes

3.0 – 20.0 g/100g

1.5 – 5.0 g/100g

5.0 – 12.5g/100g

0.30 – 1.50g/100g

Magas

> 20.0 g/100g

> 5.0 g/100g

> 12.5g/100g

> 1.50 g/100g

Forrás: UK Food Standards Agency

A jelzőlámpás jelölés szembetűnően sokat segített a válaszadásban, hiszen míg a színjelölés nélküli termékeknél a válaszadók kevesebb mint 50%-a tudta megítélni helyesen a termékek összetételét, a jelzőlámpás tájékoztató feltüntetésével ez az arány 90%-ra nőtt.

Érdekes, bár nem túl pozitív ránk nézve, hogy a magyarországi válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek, amikor a színkódos jelölés nem volt látható a terméken. A megkérdezettek mindössze 33%-a találta el, hogy melyik az egészségesebb termék, míg Kanadában 60%, Nagy-Britanniában 50% volt a jó válaszadók aránya. Ebből is látszik, hogy inkább csak vesszük és esszük a bolti termékeket, de nem sok ismeretünk van róluk.

Ország

A felmérésben résztvevők száma

Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés NÉLKÜL

Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés esetén

Összesen

3386

42%

90%

Kanada

131

60%

96%

Nagy-Britannia

207

50%

94%

Zimbabwe

31

39%

94%

Magyarország

224

33%

91%

Hollandia

791

43%

90%

Szlovénia

925

35%

85%

Brazília

786

28%

84%

Mexikó

221

47%

83%

Indonézia

70

37%

77%

 

A fenti adatok fényében belátható, hogy a nagy rohanásban a vásárlás során jelentős segítséget ad a fogyasztónak a színkódos jelölés a jelenleg elterjedőben lévő INBÉ táblázattal szemben. Hiszen ember legyen a talpán, aki kapásból tudja, hogy jó-e neki vagy sem, ha azt látja a termékcímkén, hogy annak 100 grammja pl. 2% zsírt vagy cukrot tartalmaz.

„Hagyományos” INBÉ táblázat és jelzőlámpás jelölésű INBÉ

A kvíz célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a vásárlóknak milyen kihívásokkal kell szembesülniük nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.

A CI és tagszervezetei, közöttük a Tudatos Vásárlók Egyesülete kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamait, hogy a 2013 május 22. és 28. között megrendezésre kerülő WHO ülésén ratifikálják és valósítsák meg a WHO 2013-2020 Globális Akciótervét a Nem Fertőző Betegségek Megelőzéséről. Hajtsák végre a táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, és tegyenek további lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók átállását az egészségesebb táplálkozásra.

Beszédes számok

A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63%-a, vagyis 36 millió elhalálozás jelentős része megelőzhető lett volna a rizikófaktorok (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás) csökkentésével.

Az egészségtelen életmódra visszavezethető leggyakoribb halált okozó megbetegedések: érrendszeri megbetegedés (48%), rák (21%), krónikus légúti megbetegedés (12%) és cukorbetegség (3,5%).

Az egészségesebb táplálkozással kapcsolatos globális célok:

  • a lakosság sóbevitelének csökkentése 30%-kal,
  • diabétesz és elhízásos betegségek növekedésének megállítása,
  • a magas vérnyomás gyakoriságának csökkentése 25%-kal.

Az Akcióterv előkészített változata számos javaslatot tartalmaz a tagállamok számára, amely segítheti a fogyasztókat az egészségesebb táplálkozásra való átállásban:

Kép: dreamstime

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek