| Perneczky László
Klíma helyett a klíma védelmében
Ha kánikula, akkor légkondi, hideg sör, izzadásgátló dezodor. A tudatos vásárlók számára a „kutyameleg” olyan napenergia-többlet, amit nem szerencsés klímaberendezésekkel, azaz további fosszilis energia további hozzáadásával (!) mérsékelni. Lássuk, hogyan hűsölhetünk környezetkímélő módon!
Ahogy újabb és újabb elektronikai berendezésekkel vesszük
körbe magunkat, a háztartási és irodai energiafelhasználás – az egyre
korszerűbb, energiatakarékosabb és -hatékonyabb berendezések térhódítása ellenére is – egyre
rohamosabban nő. Gépeink, gépecskéink sorában a légkondícionálók valóságos
energiafalók: az utóbbi, tartósan forró hét során (2007 májusának utolsó
hetében járunk) az ország energiafelhasználása mintegy 7 százalékkal nőtt
használatuk miatt.
A nyári hűtés és téli fűtés célja egyaránt a
megfelelő hőmérséklet biztosítása. A meleget pedig ugyanazokkal az energiahatékony
eszközökkel tarthatjuk odakint nyáron és a bent a lakásban télen.
A legjobb építési módszerek évszázadok óta
ismertek. Megfelelő tájolású, a természetes szellőzőfolyosókat meghagyó épület,
fehérre meszelt (hőtükröző) vályogfal, a magasan járó déli napot árnyékoló, de
az alacsonyan járó nap fényét beengedő tornác vagy előtető, szigetelő álmennyezet,
belső levegőmozgást engedő falszerkezet, lombos fák és szőlőlugas a kertben.
A Környezetkímélőbb
Építés Adatbázisa tételesen felsorolja egy hagyományos és egy „zöld” épület
különbségeit, megnevezi a legjobb építőanyagokat, és ismerteti a lehetséges módszereket.
Nem kell megijedni, számos egyszerű hőszigetelő eszköz utólag, akár egy
lakótelepi panellakásban is alkalmazható, az http://okohaz.lap.hu/
portálon pedig szinten mindenre kaphatunk jó ötleteket.
Szigetelés
A legjobb, legtartósabb és legkezelhetőbb
szigetelőanyag a természet adta fa. Ha csak lehet, válasszunk fából készült nyílászárókat
műanyag vagy fém helyett! Utóbbiak ugyanis kopnak, törnek, a napsugárzás
elfárasztja őket – míg egy fa ablak száz év után is szigetel, javítható,
festhető és ellátható utólagos szigetelőcsíkokkal is.
Sötétítés
Az ablak elsötétítése csökkenti a melegérzetet,
de nem mindegy, hogy függönyt, rolót, reluxát és/vagy spalettát alkalmazunk.
Minél közelebb van a szigetelőeszköz a hőforráshoz, annál jobb.
A sötétítőfüggöny a szobában belül fogja meg a
napsugárzást, amit a jól szigetelő fa ablakunk bent is tart a szobában. A
reluxa már egy-két fokkal – akár Celsius fokkal is – jobb, hiszen a két
ablakréteg közé tereli a meleget. A legjobb, ha vastag, külső felén fémes,
fénytükröző redőnyt választunk. Az ablakra kívülről utólag is ragaszthatunk
tükröző fóliát, bár ez nem túl mutatós. A legjobb az ablakot eleve kívülről
árnyékoló spaletta, amely szó szerint kint tartja a napsugárzást.
Légmozgás
Ne feledjük: a célunk nem feltétlenül a beltéri
hőmérséklet, hanem a saját hőérzetünk befolyásolása, amelyet a fény és az árnyék
mellett az is befolyásolja, hogy éri-e bőrünket hűsítő fuvallat. Mint tudjuk, a
meleg levegő felfelé törekszik, a hűvös levegő nehezebb.
A lakásban is könnyen kikíséretezhetjük, például
egy gyertya vagy szappanbuborék-fújó segítségével, hogy mely ajtók és ablakok
nyitása esetén alakul ki megfelelő irányú huzat.
Ha nem tudunk természetes huzatot létrehozni
(mert például a nyitott ajtó-ablak büdös városi szmogot hoz be, nem levegőt),
szerezzünk be álló, forgófejes vagy plafonra szerelhető ventilátort, amely elektromos
motorral ugyan, de a legkisebb fokozaton is érezhetően kevergeti a levegőt.
Légkondi
Egy klímaberendezés akár 300kWh-val is növelheti
havi energiafogyasztásunkat, nem beszélve a környezetszennyező hűtőközegekről
és -gázokról – a ventilátormotor ennek csak töredékét fogyasztja.
Ha pedig már van légkondink, legalább ne a 22
fokos „hideg” legyen a cél. Egészségügyi szempontból is jobb, ha csak pár
fokkal hűtjük a lakást a külső hőmérséklethez képest, a nagy
hőmérsékletkülönbség az egészségünknek sem kedvez. Amikor elmegyünk otthonról,
az üres lakást ne tartsuk hidegen – a legtöbb klímaberendezést már programozható
időkapcsolóval is felszerelik.
Hűtőfolyadék
A külső és belső hőmérsékletet egyszerűbb
módszerrel is közelebb hozhatjuk egymáshoz: hűtőfolyadékot kell alkalmazni – külsőleg
vagy belsőleg. A folyadék célja azonban nem a fizikai hűtés, hanem a
párologtatás.
Ezért nem feltétlenül jégvizet kell innunk vagy
magunkra öntenünk. A nagy hőmérsékletkülönbség gyors és komoly kiegyenlítő
reakcióra készteti a szervezetünket. Ezért van az, hogy egy jó hideg sör még
szinte le se ér, máris gyöngyözik tőle a homlokunk.
A trópusokon a külső hőmérséklethez igazodva
meleg teát fogyasztanak 40 fok és 100%-os páratartalom mellett is. Ha tehát a
kellemes hőérzet és testünk jó vízháztartása a cél, válasszunk langyos, vagy
akár meleg teát, nejlon és műszál helyett vékony, szellős, a hőmérsékletnek
megfelelő pamut ruházatot és minél több frissítő, langyos zuhanyt víztakarékos,
porlasztós zuhanyrózsánkkal!
Dezodor
Apropó, párolgás és izzadás. A hónalj és egyéb
hajlatokban megjelenő verejték természetes nedvesség, amelynek célja a test
párolgás általi hűtése. A nyáron olvadozó aszfaltra locsolt víz is a párolgás
által hűt, vegyi reakció nem jön létre, csak fizikai.
A reklámok által kínált számtalan illatosító és
izzadásgátló dezodor esetében azonban nagyon is működik a kémhatás. E szerek
többsége alumíniumszármazékokat tartalmaz, amely savas kémhatásával összehúzza
a bőrpórusokat és blokkolja a verejtékmirigyeket. (Bizonyíték, nem ígéret!)
Tegyük fel magunknak a kérdést: akarunk-e
rendszeresen púderben oldott fémet kenni hajlatainkba, tudván, hogy a megfelelő
verejtékmennyiségnek valahol mindenképp
ki kell jönnie?
Beltéri nedvességtartalom
A kipárolgás szempontjából jobb a „sivatag”,
mint a „dzsungel”. Nyáron a szobalevegő nedvességtartalmát is igyekezzünk
leszorítani, hogy a leadott nedvesség tudjon hova távozni. Ad abszurdum
költöztessük ki nagy leveles, párologtató növényeinket a gangra és hozzuk be
nedvesség-megkötő kaktuszokat! Télen aztán vissza az egész, a magas
páratartalom ugyanis növeli a hőérzetet.
A legjobb megoldás mindenképp az, ha nyáron nem
a fagyos irodában meresztjük a szemünket a monitorra, s nem a lakásban pihegünk
a tévét bámulva. Menjünk nyaralni!
Képek [cc] hart van denburg, crafterm