Kisközösségi kalauz: A Wekerleteleptől Kecskemétig
| Schaeffer Dániel
Az ÖkoKörök sokszor egyébként is buzgó közösségekben indulnak, máskor a csoportok adnak lendületet egy új ötletnek. A jó példák szerencsére ragadósak, csak úgy, mint a lelkesedés.
Az elmúlt években egyre több kisközösségi, fenntarthatósághoz, helyi termékekhez kapcsolódó önszerveződő csoport alakult, melyek közül több is kapcsolódik az ÖkoKörökhöz.
Wekerle: az olvasztótégely
Az első ÖkoKörök egyike a budapesti Wekerletelepen futott egy igen aktív közösségben. A zöld kezdeményezéseknek is otthont adó Wekerlei Társaskör Egyesületet (WTE) eredetileg 1910-ben alapították, 2006 óta ismét aktív. A WTE-nek rengeteg rendezvénye és csoportja van a kenutúrásoktól a filmklubig, a gyerekcsoportoktól a nyilvános kötésre specializálódott Kör-kötő Körig. „3-4 éve évvel ezelőtt lettem a WTE elnökségi tagja, akkoriban kezdtük el szervezni a fenntarthatósággal foglalkozó csoportot” – mesél a kezdetekről a Skóciából idecsöppent Tracey Wheatley, a Klímabarát Wekerle program egyik ötletgazdája.
További infó az ÖkoKör programról.
A nyughatatlan klímabarátok közül egyesek helyi komposztprogramba kezdtek, mások bolhapiacot indítottak, és így tovább. Ahogy egyre többen kezdtek a saját szívügyeiken dolgozni, kialakult egy laza együttműködés, amelyet Átalakuló Wekerlének neveztek el.
Az együttműködésben ma már részt vesz a WTE, a Wekerlei Kultúrház, a Kertbarát kör, a Kör-kötő Kör, a Szigetelési brigád, több helyi bolt és nem utolsó sorban a Mikosarunk program, amely bioélelmiszerek megrendelésével, fair trade termékek beszerzésével, és konyhakert-műveléssel foglalkozik.
A sok-sok résztvevő mind a közösségért és fenntarthatóságért dolgozik. „A WTE bringatúra, és a bolhapiac ugyanúgy az Átalakuló Wekerle részei, mint a Kultúrház Zöld Szombat családi programja” – részletezi Tracey. „A kezdeteknél arra koncentráltunk, hogy miként lehet mozgósítani a helyieket a saját érdeklődési körük és a készségeik mentén, és hogyan tudunk előremutató megoldásokat felmutatni.” A visszajelzések alapján programjaik egyik vonzereje, hogy amit ők csinálnak, az „nem az a szokásos nyavalygós hozzáállás.” Megelégedéssel nyugtázzák, hogy „bevált, hogy a közösséget erősítő, és gyakorlatias projekteket indítottunk”.
Szatyorban a MÁK
Az ököéletmód sűrűjében mindig felbukkannak az ökokörösök, így a Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért (MÁK) kezdeményezésben is. A MÁK környezettudatos és fenntartható programokat szervez a receptcserétől a fiatal anyukáknak szóló tanácsadáson át a kecskefejésig. A MÁK a Gubában (a Guba parkban – a szerk.) össznépi ökorendezvény, vagy a 1920-30-as évek piacát idéző Garabó nevű hagyományőrző vásár már hagyományt teremtettek, és nagy népszerűségre tettek szert a városban.
A MÁK-hoz szorosan kapcsolódik a Kecskeméti Szatyor bevásárló közösség is. Ők 50 kilométeres körzeten belül termelt helyi élelmiszert próbálnak beszerezni, de például „sláger-termékeik” között van a kecsketejből készült szappan is. „A körülbelül 180 egyesületi tagból olyan 20-30 ember a kemény mag. Ők azok, akik minden csütörtökön eljönnek az átadás-átvételre.” – mondja Rátkai Edit a Kecskeméti Szatyor egyik szervezője. Editék nem ragaszkodnak a pecsétes biominősítő papírhoz, de elvárják a környezetbarát termesztési módszerek alkalmazását. „A szisztéma elsősorban a bizalmon alapul” – teszi hozzá. Példájukat követve hamarosan megalakul a kiskunfélegyházi bevásárló közösség is.
Igény az együtt cselekvésre: Natúr kosár
Az egyik legfrissebb bevásárló közösség az érdi, melyet az ökokörös Márton Anikó kezdett el szervezni 2011 tavaszán, hogy lakóhelye közelében is beinduljon a közösségi vásárlás. A szervezési alapokat Anikó a fővárosi Szatyor közösségtől tanulta, ahol önkéntesként segített. A gyakorlati, elméleti képzés után ajánlások és internetes keresés alapján kezdték el keresni az érdi, és környékbeli termelőket. „Az első rendelést augusztus első hetében bonyolítottuk. Ekkor 5-6 család rendelt. Mára közel 50 család keresi a közösségben elérhető termékeket hétről-hétre.” – büszkélkedik Anikó.
A legtöbbet tejtermékekből rendelnek, melyeket a Csengőtej helyi gazdái állítanak elő. Igazi csemegének számítanak Kulcsár Balázs, a vértesacsai Valahatanya gazdájának termékei, például a zöld ketchup, vagy a fenyőrügyes, kökényes, mentás bodzaszörpök. „Izgalmas ízekkel próbáljuk megismertetni a természet kincseit, hiszen valószínűleg sokan nem hallottak még a Mirabolán szilváról, vagy a sáfrányos szeklice fűszernövényről” – mondja a termékeiről az alapító.
A beszállító kis- vagy közepes méretű gazdaságok körülbelül fele hivatalos biogazdaság, mint például a Valahatanya is. „Az őstermelők jobbára nem rendelkeznek biominősítéssel, de azt minden esetben ellenőrizzük, hogy vegyszermentesen termelnek-e. Csak minimális, és a biogazdálkodásban bevett növényvédő szereket tartunk elfogadhatónak ” – részletezi Anikó. A jövőben szeretnének rendszeres közösségi programokat is szervezni, hiszen, ahogy Márton Anikó fogalmaz, „érezhető, hogy igény van arra, hogy a hasonlóan gondolkodó emberek másban is tudjanak együtt cselekedni, vagy akár csak beszélgetni.”
Folytatás következik …
Megjelent a Zöldítés örömmel c. kiadványban.
***
