fbpx

| Fogyasztóvédelem

Kicsik és nagyok küzdelme a fogyasztókért

Még ma is sokan vannak azok, akik esküsznek rá, hogy valóban jó minőségű élelmiszereket kizárólag a piacokon lehet beszerezni, és a vásárlók továbbra is kedvelik a könnyen elérhető parányi üzleteket, napi bevásárlásaikat jórészt továbbra is ezekben bonyolítják le. A hazai bevásárlóközpont-iparág közben rövid időn belül rekord nagyságúvá nőtte ki magát, néhány éven belül fejlődött akkorát, mint máshol 20 év alatt.

Piacok

Még ma is sokan vannak azok, akik esküsznek rá, hogy valóban jó minőségű élelmiszereket kizárólag a piacokon lehet beszerezni. Pedig az évente többször ismétlődő ellenőrzések azt mutatják: piacokon éppen úgy ki kell fogni a megbízható kereskedőket, mint bárhol másutt. A problémák olyannyira ismétlődni látszanak, hogy majdnem mindegy: idei vagy egy-két évvel korábbi vizsgálati jelentést olvas-e az ember.

Igaz, a számlaadási kötelezettségbe lassan beletanulnak a piaci árusok. Arra is igyekeznek figyelmet fordítani, hogy a standon lévő áru eredetét megfelelően tudják igazolni. Ennek ellenére akad még gond elég. Vissza-visszatérő kifogás, hogy a hentesek – mert hogy vevőik igénylik – fittyet hánynak az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, s kilószám aszalják órákon keresztül a darált húsokat. Ráadásul csak nagyítóval lehet találni olyan hentesüzletet, amelyben külön darálót tartanak a sertés- és a marhahúsnak. Egy-egy ellenőrzés után pedig akár kerítést lehetne fonni a kétes eredetű kolbászokból és szalámikból, amelyek a mikrobiológiai vizsgálatok tanúsága szerint gyakran így kevésbé veszedelmesek, mintha megenné őket valaki.

A raktározási, hűtési előírások be nem tartása szintén gyakran kivívja az ellenőrök rosszallását. Sok büntetés hátterében pedig mérleghitelesítési hiányosságról beszélhetünk. A mérleg persze amúgy is gyenge pontja az árusoknak. A vevőknek bizony szembe kell nézni azzal, még a hitelesített mérleg sem garancia arra, hogy ne rövidítsék meg a gyanútlan kuncsaftot. A számtalan trükk egyike, hogy a csomagolóanyagot is hozzámérik az áruhoz. Gyakran előfordul az is, hogy lendületes mozdulatokkal nógatják lengésre a mérleg nyelvét, hogy a kitámasztási ravaszságokról már szót se ejtsünk.

Az árusok mentségére legyen mondva azonban, a piacok általános higiénés viszonyai sem mondhatók kifogástalannak. A tisztiorvosi szolgálat ellenőrzései azt mutatják: a fővárosi piaci viszonyok még messze elmaradnak az uniós normáktól. Ennek is köszönhető, hogy a városvezetés döntése értelmében folytatják a budapesti piacok és csarnokok felújítását. Az új környezetben pedig vélhetően a kofák is igényesebbek lesznek saját munkájukat illetően. Ennek ellenére a vevők jól teszik, ha a jövőben is ragaszkodnak a kipróbált, megbízható kereskedőkhöz. Talán így kevésbé vannak kitéve csalárdságnak, mint a lóti-futi betérők.

Kisboltok

Minden korábbi várakozással szemben a kisboltoknak sikerült megőrizni pozícióikat a bevásárlóközpontok elszaporodása ellenére. A vásárlók továbbra is kedvelik ezeket a könnyen elérhető parányi üzleteket, napi bevásárlásaikat jórészt továbbra is ezekben bonyolítják le.

A népszerűség egyik oka nyilvánvalóan az, hogy a kereskedők igyekeznek mindenben kiszolgálni törzsvevőik igényeit. A helyszűke miatt nincs rá lehetőség, hogy nagyon széles választékot tartsanak a különböző áruféleségekből, de ügyelnek rá, hogy a kedvelt portékából mindig legyen a polcokon. A boltosoknak a stabil üzletmenet érdekében vigyázni kell arra, hogy lejárt, romlott áru ne kerülhessen a kuncsaft kosarába.

E törekvést segíti az is, hogy e boltok tulajdonosai többnyire nem rendelkeznek akkora tőkével, hogy képesek lennének „spájzolni” egyes árelőnnyel rendelkező árucikkekből. Mindazonáltal fogyasztóvédelmi szempontból ezekben az üzletekben is gyakran találhatnának kifogásolnivalót az ellenőrök, ha lenne idő és ember a gyakoribb ellenőrzésre. Igaz, ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy az árusok házilag lefagyasztott tőkehúst vagy baromfit kínálnának. A kétes eredetű, füstöltnek álcázott lángolt kolbászok napja is leáldozóban van. Miután a kereskedők – túlzás nélkül lehet mondani – pirkadattól talpon vannak, az is ritkán fordul elő, hogy a tejtermék az üzlet nyitására várva a bolt előtt savanyodik a napon. A kiskereskedő nem engedheti meg magának, hogy híre menjen: nála a friss áru is romlott.

Ennek ellenére több területen akadnak még hiányosságok. A kisboltok tulajdonosai nagyon nehezen vehetők rá például arra, hogy feltüntessék az egységárakat. Hajlamosak rá, hogy kimérve vagy darabonként árusítsanak egyébként zacskós vagy dobozos édességeket. Ezzel többnyire magukra vonják az ellenőrök rosszallását, de a környékbeli gyerekek tagadhatatlanul honorálják az ilyen zsebpénzkímélő üzleti trükköket.

Sűrűn okoz gondokat a szűkös hűtőkapacitás is: gyakran össze nem illő árucikkek sorakoznak egymás mellett a hidegben. Mindezek ellenére a kisboltok népszerűsége töretlennek látszik, s az emberek bíznak a jól ismert kereskedőkben. Ezt a bizalmat pedig csak ritkán tépázza meg, hogy a nagyobb forgalom érdekében sok helyütt helyben elfogyasztható szeszes italt is árusítanak, a közvetlen szomszédság legnagyobb bánatára.

Bevásárlóközpontok

A hazai bevásárlóközpont-iparág rövid időn – 1996-tól – belül rekord nagyságúvá nőtte ki magát, néhány éven belül fejlődött akkorát, mint máshol 20 év alatt. Jelenleg több mint 45 bevásárlóközpont és 55 hipermarket üzemel szerte az országban.

A folyamat bár napjainkra lassulni látszik – nem állt meg. A bevásárlóközpontok és a hipermarketek jelentőségét a honi gazdaságban legjobban a következő tények bizonyítják: az összes kiskereskedelmi forgalom 15-15,5 százalékát a központok bonyolítják le; 100 lakosra átlagosan 19 négyzetméter jut az összes alapterületükből.

A bevásárlóközpontok és hipermarketek megjelenése, terjedése számos megoldásra váró problémát von maga után a szabályozás, a törvényalkotás korszerűsítése s az érdekképviselet terén, az építészettől a megváltozott vásárlási szokásokon át egészen a kiskereskedelmi struktúraváltás által előidézett feszültségekig.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) a kezdeményezéseivel és aktív részvételével e gondok folyamatos és hatékony megoldására törekszik. Az MBSZ fő célkitűzése a szakmában érdekelt vállalkozások és szervezetek összefogása, érdekképviselete, a szakma fejlődése, státusának megszilárdítása, valamint a hazánkban is alkalmazható nemzetközi normák elterjesztése. A szövetség, mint érdekképviseleti szervezet kezdeményezi, koordinálja és szervezi a tagok összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, amelyeket a szakma jó hírnevének megalapozásához és a tagok érdekeinek érvényre juttatásához szükségesnek ítél. Figyelemmel kíséri a szakma szabályozására vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a tagok működését nehezítő szabályozók és intézkedések felülvizsgálatát, módosítását. A szövetség a tagok sikeres gazdasági tevékenységét és együttműködését ajánlások, útmutatók kidolgozásával kívánja szolgálni, ennek kapcsán tájékoztatást ad a távlati és időszerű általános gazdasági adatokról, fejlesztési célokról, a szakmára vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolásokról. Mint az ICSC (Bevásárlóközpontok Nemzetközi Szövetsége) tagja, információkat, tapasztalatokat cserél a többi nemzeti szövetséggel és más szervezetekkel.

Az 1000 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletek száma a tavalyi 570-ről jövőre varhatóan 710-re emelkedik. A legkisebb, 40 négyzetméter alatti eladótérrel rendelkező egységek további bővülését is jelzik a kutatók a következő négy évre. A napi fogyasztási cikkek kereskedelmében a koncentráció növekedésének egyik jellemzője, hogy az öt legnagyobb vállalat tavalyelőtt 48 százalékkal részesedett a forgalomból, a múlt évben már 51 százalékkal, míg 2005-re 56 százalék prognosztizálható. A koncentráció erősödése mellett a forgalom tovább nő, ezért a kutatók nem számolnak a boltszám csökkenésével. A trendek inkább a bolthálózat szerkezetváltozását ígérik. A hipermarketek száma 2006-ra az idei 55-cől várhatóan 68-ra, piaci részesedésük pedig 19 százalékról 25 százalékra emelkedik a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Ellenkező tendenciát mutatnak a kisboltok, bár számuk egyelőre nem lesz kevesebb, de piaci részesesük az idei 36 százalékról 30 százalékra csökken 2006-ra. A többi bolttípus közül az áruházak tovább veszítsenek jelentőségükből.

A bevásárlóközpontok terjedése is lassul. Ennek oka, hogy telítődik a piac és mind kevesebb a sikeres működésre alkalmas helyszín. Ezért az eddigieknél kisebb, de bővebb profilú centerek nyitása várható. Előrejelzések szerint az elkövetkezendő három évben további 8-10 bevásárlóközpont épül fel, jellemzően Budapesten és a főváros közvetlen környezetében. Vidéken egy-két központot adnak át a közeljövőben. A központok jelenlegi mintegy 2 millió m2-nyi alapterülete a következő 3-5 évben kb. 320-370 ezer m2-rel bővülhet. A jövőben a piac telítődése és a vásárlókért folytatott erős verseny miatt nagy valószínűséggel olyan központok is megnyitják kapuikat, amelyekben például, 3D mozi, vagy sípálya is lesz.

forrás: Fogyasztóvédelem, 2003. júl-aug.: N.I./ Balatoniné Kiss Judit

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás