Végre egy jó hír: kevesebb élelmiszert dobunk ki
4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben, de fejenként még így is évi 65 kg/fő az átlagos pazarlás – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felméréséből. Európában két spanyolországnyi területen termesztünk olyan élelmiszert, ami a szemétbe kerül.
Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással.
Az új adatok alapján egy magyar állampolgár átlagosan 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés azért is eredmény, mert az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt – írja a Nébih. Igaz, az élelmiszerárak bőven az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.
Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz kidobásuk egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.
Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe.
Azon, hogy a készételek, illetve a zöldség-gyümölcs elfogyjon, mielőtt megromlik leginkább egy kis tervezéssel segythetünk. Az, hogy mennyi kenyeret vagyunk kénytelenek kidobni, a tervezés mellett egy másik fontos tényezőn is múlik: a kenyér minőségén.
Hogyan válasszunk jó kenyeret?
- Mindig annyi kenyeret vásároljunk, amennyi biztosan elfogy aznap vagy másnap.
- Ha jó minőségű kenyeret akarunk venni, keressük a hagyományos módon, kovászolással készült termékeket.
- Nem túl biztató, ha a címkén adalékanyagok széles skálájával találkozunk.
- Kerüljük a duzzadt, nagy térfogatú, de könnyű kenyereket, ezek feltehetőleg adalékanyagokkal készültek. Belsejük puhább, lazább, szeleteléskor könnyebben morzsálódnak.
- A kenyér tápanyagtartalma mellett az összetételéről szóló tájékoztatót is olvassuk el – az összetevőket mennyiségi sorrendben tüntetik fel. Értelemszerűen ne vigyük haza a tökmagosként árult kenyeret, ha a címke szövegében nem szerepel a tökmag szó; vagy ha az egészségesnek vélt kenyérben az egyetlen barna színt adó elem a karamell.
- Előfordulhat, hogy a kenyér címkéjén nincs lejárati dátum: ez bolti kenyérnél azt jelenti, hogy egy napon belül lejár a minőségmegőrzési ideje. Kézműves pékségben vásárolt kenyerek viszont több napig simán tárolhatók.
- A kenyér legjobb tárolása, ha papírzacskóba tesszük, majd így egy vászonszatyorba, kenyeres zsákba helyezzük, esetleg konyharuhába csavarjuk.
- A száraz kenyér még pirítva, beáztatva, lereszelve fogyasztható.
Minőségmegőrzési idő, fogyaszthatósági idő – nem ugyanaz
Fontos imernünk a különbséget a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági határidő között. A minőségmegőrzési idő feliratot a hosszabb ideig eltartható, alacsony nedvességtartalmú, vagy valamilyen tartósító eljáráson átesett (pl. fagyasztás, konzerválás) élelmiszerek esetében alkalmazzuk (pl. konzervek, gabonatermékek, rizs, fűszerek, mélyhűtött termékek). Ha a minőségmegőrzési idő járt le, de a termék még bontatlan, mindenképpen érdemes tenni vele egy próbát. Nyissuk ki, szagoljuk meg – ha ránézésre és illatra rendben lévőnek tűnik, belekóstolhatunk.
A fogyaszthatósági idő, valamint a fogyasztható feliratok a rövid, néhány napos lejáratot jelzik, és olyan élelmiszerek esetében használatosak, amelyek gyorsan romlanak (pl. készételek, fagylalt, hús, húskészítmények,
tejtermékek). A fogyaszthatósági idő lejárata után a terméket forgalmazni tilos, és elfogyasztani sem ajánlott, mert nem tekinthető biztonságosnak.
A felmérés létrejötte annak köszönhető, hogy 2020-tól minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése. Az élelmiszerpazarlás környezetileg és gazdaságilag is súlyos probléma.
- az Unióban megtermelt élelmiszer ötöde végzi a kukában, azaz évente összesen 88 millió tonna. Az egy főre számolt átlag 92 kilogram, összehasonlítva ez a szám a Szaharától délre fekvő afrikai, illetve délkelet-ázsiai lakosságnál 6-11 kilogram fejentként évente,
- a becslések szerint Európában 100 millió hektáron, azaz két spanyolországnyi területen termesztünk olyan élelmiszert, ami a szemétbe kerül,
- az élelmiszerhulladék nagyrésze égetőkbe vagy hulladéklerakókba kerül ahelyett, hogy komposztálódva visszaforgatódna.
A mostani kedvező, azaz csökkenő hazai tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak – mondja a NÉBIH, és mi is.
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Ezt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).