fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Kevesebb cukros és sós terméket ettünk tavaly

| Tudatos Vásárló

A chipsadó bevezetésével az ÁNTSZ felmérése szerint csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása, kínálata és forgalma. A fogyasztás visszaesésében nem csak az áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók egyre tudatosabban elfordulnak az kevésbé egészséges termékektől.

A chipsadóról, hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény elsődleges célja az egészséges táplálkozás előmozdítása volt a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó magas cukor-, só- és egyes koffein tartalmú élelmiszerek megadóztatásával.

Az 1000 fő bevonásával végzett reprezentatív felmérés szerint a 18 év feletti magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről. A megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek a NETA hatálya alá esnek, és áruk emelkedett a termékadó bevezetését követően.

A megkérdezett vásárlók 25-35%-a jelenleg kevesebbet fogyaszt ezekből a termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg leggyakoribb indokként (38%-ban) a termék egészségtelen jellege.

A kutatás során 500 olyan vállalkozást kértek fel információ-szolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek NETA-t a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A válaszadó gyártók

40%-a változtatott a receptúrán,

75%-a csökkentette,

30%-a pedig teljesen eltávolította a káros összetevő(k) mennyiségét,

86%-a a NETÁ-t teljes mértékben beépítette az árakba.

Az adónem bevezetése miatt átlagosan 29%-kal emelkedett a gyártók termékeinek ára az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, míg a forgalom 27%-kal csökkent.

A népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek körébe tartoznak az alábbi élelmiszerek:

  • Üdítőitalok, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 ml mennyiséget, kivéve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpöket, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket, nektárokat, gyümölcs- és zöldségleveket, továbbá a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékeket.
  • Energiaitalok,
  • a)      ha együttesen tartalmaznak metil-xantint és taurint, illetve metil-xantin-tartalmuk meghaladja az 1mg/100ml mennyiséget vagy taurin-tartalmuk meghaladja a 100 mg/100 ml mennyiséget;
  •  
  • b)      ha 15mg/100ml-nél nagyobb mennyiségben tartalmaznak metil-xantint.
  • Előrecsomagolt cukrozott készítmények, ha cukor tartalmuk meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget.
  • Sós rágcsálnivalók (snackek) sótartalmuk meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget, kivéve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 g só/100g sótartalmú sütőipari termékeket.
  • Ételízesítők, ha sótartalmuk meghaladja az 5g só/100 g mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.
  • Ízesített sörök, alkoholos frissítők, ha cukortartalmuk meghaladja az 5 g cukor/100 ml mennyiséget.
  • Gyümölcsízek, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukor tartalmuk meghaladja a 35 gramm cukor/100 g mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és a különleges minőségű lekvárok kivételével.

 

Forrás: ÁNTSZ

Kép: dreamstime

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek