| Tudatos Vásárló
Kevesebb cukros és sós terméket ettünk tavaly
A chipsadó bevezetésével az ÁNTSZ felmérése szerint csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása, kínálata és forgalma. A fogyasztás visszaesésében nem csak az áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók egyre tudatosabban elfordulnak az kevésbé egészséges termékektől.
A chipsadóról, hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény elsődleges célja az egészséges táplálkozás előmozdítása volt a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó magas cukor-, só- és egyes koffein tartalmú élelmiszerek megadóztatásával.
Az 1000 fő bevonásával végzett reprezentatív felmérés szerint a 18 év feletti magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről. A megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek a NETA hatálya alá esnek, és áruk emelkedett a termékadó bevezetését követően.
A megkérdezett vásárlók 25-35%-a jelenleg kevesebbet fogyaszt ezekből a termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg leggyakoribb indokként (38%-ban) a termék egészségtelen jellege.
A kutatás során 500 olyan vállalkozást kértek fel információ-szolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek NETA-t a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A válaszadó gyártók
40%-a változtatott a receptúrán,
75%-a csökkentette,
30%-a pedig teljesen eltávolította a káros összetevő(k) mennyiségét,
86%-a a NETÁ-t teljes mértékben beépítette az árakba.
Az adónem bevezetése miatt átlagosan 29%-kal emelkedett a gyártók termékeinek ára az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, míg a forgalom 27%-kal csökkent.
A népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek körébe tartoznak az alábbi élelmiszerek:
- Üdítőitalok, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 ml mennyiséget, kivéve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpöket, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket, nektárokat, gyümölcs- és zöldségleveket, továbbá a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékeket.
- Energiaitalok,
- a) ha együttesen tartalmaznak metil-xantint és taurint, illetve metil-xantin-tartalmuk meghaladja az 1mg/100ml mennyiséget vagy taurin-tartalmuk meghaladja a 100 mg/100 ml mennyiséget;
- b) ha 15mg/100ml-nél nagyobb mennyiségben tartalmaznak metil-xantint.
- Előrecsomagolt cukrozott készítmények, ha cukor tartalmuk meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget.
- Sós rágcsálnivalók (snackek) sótartalmuk meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget, kivéve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 g só/100g sótartalmú sütőipari termékeket.
- Ételízesítők, ha sótartalmuk meghaladja az 5g só/100 g mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.
- Ízesített sörök, alkoholos frissítők, ha cukortartalmuk meghaladja az 5 g cukor/100 ml mennyiséget.
- Gyümölcsízek, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukor tartalmuk meghaladja a 35 gramm cukor/100 g mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és a különleges minőségű lekvárok kivételével.
Forrás: ÁNTSZ
Kép: dreamstime