fbpx
diéta étrend karbonlábnyom

Keto, paleo, vegán. Melyik népszerű diéta mennyire terheli a bolygót?

Telhetetlen húséhségünk tönkreteszi a bolygót, ez már nem kétséges. A kérdés csak az, melyik étrend mennyire kíméletes vagy káros. Étkezhetünk-e úgy egészségesen, hogy közben viszonylag alacsony a karbon-lábnyomunk? Muszáj-e lemondanunk teljesen a húsról? Amerikai kutatók először hasonlították össze a 6 legelterjedtebb étrend, a keto, paleo, vegán, vegetáriánus, peszkatáriánus és a mindenevő étkezés szénlábnyomát.

  • A Földön élő emlősök 60%-a már haszonállat.
  • A madarak 71%-át a baromfik teszik ki, a vadon élő fajok csak a maradék 29%.
  • Míg az emberi populáció évente 1%-kal, addig az állatállomány 2,4%-kal nő.
  • Az egy főre jutó globális átlagos húsfogyasztás gyorsan emelkedik, jelenleg 43 kg évente. Ennek oka a Merrill K. Bennett agrárökonómus féle törvény: ahogy az emberek gazdagabbak lesznek, úgy esznek több állati eredetű fehérjét és zsírt.

Támogass 1%-kal, és mi kiderítjük, megmérjük, megírjuk!

Köztudott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egyharmada az élelmiszer előállítás során keletkezik, és hogy a marhahústermelés az egyik legnagyobb bűnös – körülbelül 10-szer több gázt bocsát ki, mint a csirkehústermelés, és mintegyik többet, mintha növényi étrendet követenénk. A problémára sokféle megoldás érkezik az élelmiszeripar felől. Egyesek, mint az ismert gasztroújságíró, George Monbiot a húshelyettesítő termékek fogyasztásában látják a kiutat, és effelé visz az is hogy az Európai Unió sorra engedélyezi a rovarok, mint fehérforrás felhasználását az élelmiszerekben. (A magyar és az uniós átlagpolgár egyelőre idegenkedik a rovarfogyasztástól, arról, hogy mit gondolnak ugyanerről a tudatos vásárlók, nemrég szavazást indítottunk, az eredményről hamarosan megjelenő cikkünkben számolunk be.)

Ugyanakkor, míg a különböző élelmiszerek előállításának környezeti terheléséről sok szó esik, kevesebb kutatás foglalkozott eddig azzal, hogy a különböző – sokféle élelmiszerből álló – étrendek hogyan hasonlíthatók össze.

“Az éghajlatváltozás vitathatatlanul korunk egyik legégetőbb problémája, és sok ember érdeklődik a növényi alapú étrendre való áttérés iránt” – mondta Diego Rose professzor, a Tulane Egyetem tanulmányának vezető szerzője, aki a különböző étrendek minőségét és környezeti hatásait vizsgálta 16 000 felnőtt étkezési szokásaiban.

Fontos kérdés tehát, hogy a különböző népszerű diéták mennyire járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz. Mivel sokan életünk során többször váltunk étrendet – például egészségügyi okokból –  irányadó és talán megnyugtató lehet számukra annak megértése, hogy étrendünk hol helyezkedik el azon a spektrumon, ami ételeink éghajlatra gyakorolt hatását mutatja.

Egyre több élelmiszeren látjuk ezeket a megtévesztő állításokat

A népszerű diéták karbon-lábnyomában négyszeres is lehet a különbség

Az eredmények szerint a ketogén avagy keto diéta bizonyult a legkevésbé fenntarthatónak. A keto diétát fogyókúrázóknak ajánlják: magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú ételekre épül, lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze az energiaigényét. Az eredmények szerint ez az étrend 1000 elfogyasztott kalóriára vetítve közel 3 kg szén-dioxidot termel. Ez több mint négyszer rosszabb eredmény, mint a vegán étrendé.

A paleolit avagy paleo étrend mögötti elmélet állítása, hogy az emberi szervezet számára a mezőgazdaság megjelenése előtti élelmiszerek – húsok, hal, kagyló, tojás, diófélék, zöldség gyümölcs, bogyók, gombák, gyökerek – megemésztése probléma nélküli. Minden egyebet viszont – tejtermékek, hüvelyesek, burgonya, cukor, stb. – ki kell iktatnunk az étrendünkből. A pelao-diéta a vizsgálat során a 2. legrosszabb pontszámot kapta, és a szén-dioxid-kibocsátása is magas, 2,6 kg szén-dioxid 1000 kalóriára vetítve.

Segítünk, hogy jót egyetek: Téged is vár az ÖkoKör Kamra!

“Gyanítottuk, hogy negatív éghajlati hatásuk van, mert húsközpontúak, de – mivel azokat az egyének választják, nem pedig a szakértők írják elő – senki sem hasonlította össze ezeket az étrendeket egymással egy közös keretrendszer segítségével” – mondta Rose.

A CDC Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérése által gyűjtött, több mint 16 000 felnőtt étrendjére vonatkozó adatok alapján

a tanulmány a vegánság után a vegetáriánus és a peszkatariánus étrendet sorolta a legjobbnak.

A mindenevő, állati és növényi eredetű ételeket egyaránt fogyasztó étrend, amelyet a felmérésben résztvevők 86 százaléka követ, mind minőségben, mind fenntarthatóságban a középmezőnyben helyezkedik el.

Az eredmények szerint ha a mindenevők harmada vegetáriánus étrendet követne, az egy adott napon átlagosan 340 millió személygépkocsi-kilométer megszüntetésével lenne egyenértékű.

A mindenevő étrendekhez kapcsolódóan a tanulmány azt is megjegyzi, hogy ha az emberek a mediterrán étrendre – amelyben dominálnak a zöldségek – és a húst korlátozó DASH-diétára (Dietary Approches to Stop Hypertension, a magas vérnyomás megállításának elősegítésére) finomítják étkezésüket, akkor mind a szén-dioxid-kibocsátás, mind a táplálkozás minőségének pontszámai javulnak.

Ételmentő konyhai trükkök – webinár

Tehát még a húsról való teljes lemondás nélkül is jelentős mértékben enyhíthetjük a környezetre gyakorolt hatásunkat.

Talán nem meglepő az eredmény, hogy a vegán étrend, azaz az állatokból származó élelmiszerek mellőzése 1000 elfogyasztott kalóriánként csak 0,7 kg szén-dioxidot termel.

Melyik diéta lett a legjobb minőségű?

Az elemzett étrendek közül a növényi alapú, hallal kiegészített peszkatáriánus étrend kapta a legmagasabb pontszámot a táplálkozás minőségét illetően, majd a vegetáriánus és a vegán étrend következett.

“Azt hiszem, a következő kérdés az, hogy a különböző szakpolitikák hogyan befolyásolnák az eredményeket, és ezek hogyan mozdíthatnának el minket az egészségesebb, környezetbarátabb étrend felé?” – mondta Rose.

Közösségi gazdaságtól a tányérig: egy tájfajta óriás útja képekben

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Képek forrása: canva.com

FV-19 pályázat logoofof, ökokörEz a tartalom a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C  jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társfinanszírozásában készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás