Fogyasztási szokásainkat nagyban meghatározzák a kínált lehetőségek (így például, hogy mennyire könnyen hozzáférhetőek a zöld termékek), amelyek jóformán tőlünk függetlenül alakítják az infrastrukturális környezetet is.

A hipermarketek elterjedése számos új környezeti kihívás elé állít minket. Ezek az áruházak nagyban függenek a motorizációtól: a vásárlók autóval utaznak oda, ugyanakkor az áruelosztás is hatalmas logisztikát igényel. Mindemellett rossz hatással van a városi kiskereskedelemre, hosszú távon a munkaerő piacra is.

Magyarországon az első hipermarket – azaz legalább 3000 négyzetméteres, saját parkolóval is rendelkező áruház – 1995-ben nyílt meg Győrben. 2008-ban már 125, nagyrészt Tesco hipermarket működött országszerte.

A hiper- és szupermarketekben, diszkontáruházakban a városi kiskereskedelemhez képest jóval nagyobb az áruk fluktuációja (ezért sokkal nagyobbak a szállítási igények is), koncentrációja. Vásárlásaink kétharmadát ezekben az áruházakban ejtjük meg.

Kritikus hangok

A hipermarketek megjelenése több szinten hat negatívan a környezetre. A bevásárló-forgalom kialakulásával megnövekedett az autóforgalom, ami mind a levegő-, mind a zajszennyezettségre negatív hatással van.

Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesülete munkatársa kutatásából kiderül, hogy míg a városi boltokat, áruházakat akár gyalog vagy tömegközlekedéssel is elérjük, a városon kívüli kereskedelmi egységekhez átlag 20 kilométert autózunk.

Ugyanakkor a városkörüli telkek eladásánál tapasztalt visszaéléseknél előfordulhat a környezetileg értékes, védett területek feláldozása a kereskedelem javára.

Sokat említik a nagy hipermarketek negatív társadalmi hatásait is, így az uniformizált munkaerőt, a nyomott béreket, az ellehetetlenített kisvállalkozásokból eredő munkanélküliséget, a beszállítókkal szemben gyakorolt etikátlan üzleti magatartást.

A civil mozgalmak 10 éves kritikai tevékenysége után 2006-ban határozottan lépett a hazai kormányzat is. Az ennek köszönhető új kereskedelmi szabályozás már síkraszáll a hipermarketek beszállítóinak védelméért. Emellett felszólítja a kereskedőket a környezettudatosabb magatartásra is, a szelektív hulladékkezelésre, környezetkímélőbb csomagolásra, lokális beszállítók előnyben részesítésére.

Nemzetközi kitekintésben tapasztalhatjuk, hogy a hipermarketek tulajdonosai befolyásolhatják akár a helyi adórendszert is, ami szintén a kisvállalkozásoknak lehet kedvezőtlen. Pedig számos tanulmány bizonyítja, hogy utóbbiak lényegesen jobb hatással vannak a helyi gazdaság fellendítésére, környezetük sokkal többet kap vissza tőlük, mint a nagy áruházláncok adott esetben távolra vitt adójából, profitjából.

A cikk a Corvinus Egyetemen 2009-ben tartott Fenntartható Fogyasztás Konferencián elhangzott előadás összefoglalója.

A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.

Kép [cc] s.alt