Középkorú, értelmiségi párt köszönt a Pest-Megyei Békéltető Testület irodájában Kovács Krisztina, az eljárást lefolytató elnök.

A békéltető tárgyalás 12.00-kor kezdődik, a cég képviselőjének azonban egyelőre se híre, se hamva. Nem meglepő. A békéltető eljárásra citált cégek sokszor nem jelennek meg, a tárgyalást azonban ilyen esetben is lefolytatják. Az elnök pedig ilyenkor abból dolgozik, ami van: a fogyasztó által rendelkezésére bocsátott adatokból.

Vargáék termékbemutatós története bonyolult, és nem is tipikus, bizonyos részei Gazdasági Versenyhivatali vizsgálatért kiáltanak, más pontokon pedig az ember morális vészjelzője kezd éles villogásba.

A végeredmény azonban hétköznapi: szeretnék visszakapni a pénzüket, ám a cég válaszra se méltatja őket. De bármennyire is dühös és elkeseredett, az ember százszor is megfontolja, hogy belevágjon-e egy hosszadalmas és drága bírósági procedúrába. Ezért fordultak a Békéltető Testülethez. De kezdjük az elején.

„Mereven elzárkóztunk az árubemutatós históriáktól, de minden embernek van egy gyenge pontja” – kezdi az asszony. Az övék a kávé. „Amikor kaptunk egy cédulát, hogy kávétesztelés lesz a helyi művelődési házban, mindenképp el akartunk menni.”

Ott azonban kávé helyett egy masszázsfotel várta őket, és néhány feketeöves eladó. „A jelenlevők 65 és 90 közti idős emberek voltak. Miközben a fotel rezgett, és a nénikék egyenként beleültek, egy nagyon kedves fiatalember 3,5 órán keresztül csak mondta és mondta, hogy ettől milyen egészségesek és fittek maradunk, és akkor majd nem leszünk rászorulva a gyerekeinkre. Olyan csodálatosan mondta, hogy 3,5 óra után mind puhára voltunk főzve, és hipnotizálva, és szerelmesek voltunk a fotelbe.” – mondja lemondóan az asszony.

A bemutató végén aztán felgyorsultak az események, amikor a férfi egy csomó borítékot elővéve közölte, hogy ő most a Szerencsejáték Zrt. beleegyezésével sorsolni fog (és egy fél mondatban azt is hozzátette, hogy a közjegyző ugyan nem ért még ide, de már úton van, addig pedig higgyenek neki).

Ekkor jött a habostortába rejtett feketeleves: Vargáék – egy másik hölggyel megosztva – megnyerték az 1.450.000 forintot érő főnyereményt. Az összeg úgy jött ki, hogy a 690 ezret érő fotelhez járt egy puff, egy edénykészlet és egy tenerifei nyaralás. „Majdnem infarktust kaptam örömömben. A másik hölgy csak azért nem ugrált fel, mert szegény épp rezgett a fotelban.”

Az euforikus hangulatban Vargáék észre se vették, és már alá is írták a szerződést, amelyben vállalták, hogy a fotel 299 ezer forintos árát készpénzben kifizetik. Mint kiderült ugyanis, a „nyeremény” csak akkor jár, ha a fotelt magát megvásárolják. A szerződést így már csak otthon bogarászták át. Abban azonban az 1.450.000 forintos összegről szó sem volt, csak a következők szerepeltek benne: 1 fotel, 1 zsámoly, 1 edénykészlet és egy nyaralás.

Az első hármat ki is szállították másnap, Vargáék pedig átadták a 299 ezer forintot. Az utazásról azonban semmit se tudtak meg.

Ekkor kezdődött az igazi kálvária. „Hívtuk őket, halandzsáztak. Mi meg kezdtünk egyre mérgesebbek lenni.” Aztán kiderült, hogy a „nagy értékű” utazás mindössze azt jelenti, hogy egy timesharing rendszer keretében kapnak Tenerifén egy 4 fős apartmant – minden mást azonban nekik kell állniuk. „Persze ezt nem írták le sehol, csak telefon mondták.” A masszázsfotelre pedig néhány percnyi internetes keresgéléssel rábukkantak: 130 ezerért.

Vargáék ezért másnap ajánlott levélben kérték a céget, hogy vigyék el a fotelt és adják vissza a pénzüket. A levelet azonban sosem vette át a cég. Vargáék ekkor fordultak a Békéltető Testülethez.

Kovács Krisztina, a békéltető tárgyalást lefolytató elnök gondosan lejegyzeteli Vargáék történetét, amelyben az ajánlott levél fontos mozzanat. A Békéltető Testülethez ugyanis csak azután lehet fordulni, miután megkíséreltünk közvetlenül reklamálni a cégnél. Vargáék ezt megtették, ráadásul bőven a szerződésben feltüntetett 8 napos határidőn belül, amelyre bizonyítékuk is van. (Ezt a kegyet egyébként nem a cég gyakorolja, hanem jogszabály mondja ki, hogy a termék kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül indoklás nélkül el lehet állni a szerződéstől.)

„A kiindulás alapja mindig az, hogy a fogyasztó mit szeretne” – folytatja aztán a levezető elnök. Azt tehát Vargáéknak kell pontosan megjelölniük, milyen kompenzációt szeretnének. Rövid megbeszélés után megállapodnak, hogy tartanák magukat az eredeti kérésükhöz: szeretnének elállni az egész vásárlástól.

A jegyzőkönyv felvétele és a pontos kérés megjelölése után nincs más hátra, mint ajánlást hozni (a békéltető eljárások lehetséges kimeneteleiről lásd korábbi cikkünket), amelyben a Testület felszólítja a céget, hogy teljesítse Vargáék kérését.

És mi van, ha erre is fittyet hány a cég? Akkor marad a bíróság. Ám az esélyek ott is jobbak egy Békéltető Testületi papír birtokában.

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

***