Köztudott, hogy kedvenc ruhadarabjainkat nagy valószínűséggel éhbérért foglalkoztatott munkások varrták a Távol-Keleten, de azt már kevesebben tudják, hogy divatos laptop- vagy mobilcsodáink előállításáért sokan az egészségükkel, sőt akár az életükkel fizetnek a világ kevésbé szerencsés felén.

2007-ben több nemzetközi szervezet kampányt indított a harmadik világban az elektronikai ipar beszállítóinál tapasztalt embertelen munkakörülmények felszámolásáért. Magyarország a Tudatos Vásárlók Egyesülete révén 2010-ben kapcsolódott a MakeITfair elnevezésű akcióhoz.

„Rájöttünk, hogy a hírhedten rossz munkakörülményeiről ismert textilfeldolgozó ipar mellett a márkás elektronikai termékeket gyártó fejlődő országokbeli munkások is nyomorúságos helyzetben vannak” – avat be a kampány indulásának részleteibe Irene Schipper, a holland főszervező, a SOMO (Centre for Research on Multinational Corporations, Stichting Onderzoek Multinationale Ondernemingen, Multinacionális Cégek Kutatásának Központja) vezető kutatója. 

A számítástechnikai és szórakoztató elektronika (angol rövidítéssel: IT) esetében ráadásul a munkások mérgező kémiai anyagokkal dolgoznak, sokszor védőfelszerelés nélkül. „Sokkoló volt megismerni az áldozatok történeteit, különösen hogy az emberek fejében az elektronikai iparhoz egy tiszta, steril kép kötődik. Kiderült, hogy a munkáltatói és környezetvédelmi visszaélések leginkább az alacsony végzettséget igénylő, munkaigényes tevékenységeknél fordulnak elő” – magyarázza Irene Schipper.

Ezeket egyelőre főleg Indiában, Kínában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Indonéziában és Mexikóban végeztetik, de a gyártók már az ennél is alacsonyabb munkabérért foglalkoztató Kambodzsa és Vietnam felé kacsingatnak.

A holland kutató számára megdöbbentő volt, hogy az olyan világszínvonalú és jól csengő márkanevű cégek, mint a Philips, a HP, a Dell vagy az Apple egészen a közelmúltig nem tettek jelentős erőfeszítéseket a munkakörülmények javítására a beszállítói láncukban. Annak ellenére nem foglalkoztak a kérdéssel, hogy valószínűleg tisztában voltak az uralkodó állapotokkal, és hogy követendő példaként már előttük voltak a ruházati iparban elért eredmények.

A kilencvenes évek végére ugyanis az addig hasonlóan rossz feltételek között dolgoztató nagyobb ruházati és sportmárkák elismerték felelősségüket a beszállítói láncban foglalkoztatottak munkakörülményeiért, és nekifogtak a helyzet javításának. Az etikai és méltányossági szempontok figyelembevételéhez persze elengedhetetlen volt a nemzetközi kampányok nyomásgyakorlása.

Jogtalanság, egészségkárosítás és megfélemlítés a jéghegy csúcsán

Ezt a nyomásgyakorló szerepet kívánja betölteni a MakeITfair kampány, amely felelős magatartást szeretne látni az elektronikai ipar legnagyobb márkái részéről, és jelentős javulást a három legsúlyosabb területen. Az egyik az érdekképviseletek, a szakszervezetek nyomorúságos helyzete. A

BYD Electronics, a Nokia beszállítója például idén novemberben tömegesen bontott szerződést indiai dolgozóival, miután azok a munkakörülmények javítását és a szakszervezetek elismerését követelték. Félezer munkásnak pedig felajánlották, hogy egy bocsánatkérő levél aláírásáért „cserébe” nem rúgják ki őket. Szintén Indiában a több nagy cégnek is beszállító Foxconn több száz sztrájkoló dolgozóját tartóztatta le a rendőrség, közülük tizenketten októberben szabadultak, két hét börtön után.

Az elektronikai szektor másik aggasztó területe a munkakörből fakadó egészségkárosodás és a nem megfelelő munkabiztonság. Az idén novemberben hatalmas botrányt kavart egy huszonkét éves nő halála az indiai Nokia-gyárban, ahol munkagépjavítás közben egy alkatrész rácsapódott a fejére és a nyakára. A Samsung dél-koreai gyárában pedig a dolgozók petícióban kérték munkakörülményeik javítását a vezetéstől, miután az utóbbi években több tucat dolgozónál, főleg fiatal nőknél diagnosztizáltak vérrákot, valószínűleg a gyárban használt mérgező anyagok miatt.

Az IT-cégek etikátlan viselkedésének legsötétebb oldala a lelki terror alkalmazása. A Foxconn-nál történt öngyilkosságok okán került napvilágra, hogy a legnagyobb beszállítók agresszív, sok esetben megalázó, szinte katonai módszerekkel szabályozzák a dolgozók minden tevékenységét, beleértve a magánéletüket is.

Mindez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. A MakeITfair kampány elektronikus képeslapokkal, aláírásgyűjtéssel, nyílt levelekkel igyekszik elérni, hogy a vállalatok legalább ismerjék el felelősségüket az ügyben, és dolgozzanak ki körültekintőbb szabályozást.

Irene Schipper szerint sajnos a felelősség beismerése egyelőre az egyetlen eredmény. Jóllehet néhány vállalat figyelmét sikerült ráirányítani az iparág etikai kérdéseire, és több cégnél már szigorították is valamelyest a biztonsági, környezetvédelmi előírásokat, a munkakörülmények érdemben szinte sehol sem változtak az elmúlt években. A kutató hangsúlyozza, hogy ezeket az eredményeket is meg kell becsülni. A kampány indulásakor ugyanis még azt is tagadták a cégek, hogy közük lenne ahhoz, milyen körülmények között bányásszák beszállítóik a mobiltelefonokhoz szükséges koltánt a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Méltányos és zöld mobilt kérnek a fogyasztók 

A MakeITfair eddig tizenötezer fogyasztót mozgósított, akik elektronikus levélben vagy kampányképeslapok küldésével kérték a gyártókat méltányos és zöld mobiltelefonok gyártására. Az egyik legnagyobb elektronikai óriás, a Motorola máris vállalta, hogy a dolgozói bérek meghatározásánál a jövőben figyelembe veszi, hogy mennyi az adott országban a létminimum összege. A legtöbb „méltányos és zöld mobiltelefont” kérő képeslap címzettje, a Nokia is hasonló lépéseket kíván tenni.

A magyarországi címzettek közül a Telenor nyilatkozott a Tudatos Vásárlónak. Kadlok Nelli, a vállalati kommunikációért felelős munkatársuk elmondta, hogy a vállalat a piacképesség mellett fontosnak tartja a környezetvédelmi és méltányossági elveket és az ezzel kapcsolatos vásárlói visszajelzéseket. Itthon a környezetbarát kínálatért tudnak tenni. A Telenor már korábban is értékesített környezetbarát készülékeket, bár úgy tapasztalták, egyelőre nincs rájuk tömeges igény. „Ennek ellenére a jövőben is szeretnénk árulni a környezetbarát mobilokat, visszajelzést adva ezzel a gyártóknak is, hogy ezekre a készülékekre igenis szükség van a piacon” – számolt be a Telenor munkatársa, amelynek szolgáltatásait ma mintegy 3,6 millióan használják országszerte.

Úgy tűnik, hogy az elektronikai szektor etikusabbá tételéért indított mozgalomhoz csatlakozó civileket összeköti a fogyasztói tudatosság újfajta közösségteremtő ereje. „Egyénenként kell tanúságot tennünk arról, hogy az elméleteink vagy elméleti törekvéseink mögött igazi, hús-vér emberek állnak” – fogalmazta meg, miért csatlakozott a mozgalomhoz az egyik magyar résztvevő, aki személyesen jelezte etikai elvárásait telefonszolgáltatójának. A MakeITfair kampány hatékony része lehet egy világszintű társadalmi összefogásnak, amelynek eredményeképp mindenki kezében olyan zöld mobil csörög, amelyhez nem tapad távoli munkások vére-verejtéke.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 21. számában.

***