fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Kakaós problémák

| Kalas Györgyi

A meleg kakaó és a forró csoki legtöbbünknek a téli estéket idézi. Átfagyva melengetjük kezünket a bögrén, aprókat kortyolunk az édes kakaóból, amikor is jön egy fogyasztóvédelmi cikkecske, és eszünkbe juttatja, amire eddig nem is gondoltunk…

…a kakaóültetvényeken dolgozóknak korántsem ilyen
idilli az élete. Sőt az utóbbi években egyre inkább fenyegeti őket a folyamatos
áringadozás és a növekvő szegénység.

Növekvő gyerekmunka

A világ kakaótermésének 43 százalékát
Elefántcsontpart termeszti, és ezzel messze a legnagyobb termelőnek számít. Pár
évvel ezelőtt azonban a Channel Four tévécsatorna dokumentumfilmje arra hívta
fel a figyelmet, hogy az elefántcsontparti kakaóültetvényeken igen elterjedt a
gyermekmunka alkalmazása. A Nemzetközi Munkajogi Alapítvány (International
Labour Rights Fund) szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy Maliból és
Burkina Fasóból kiterjedt gyermekkereskedelem folyik az elefántcsontparti
kakaóültetvények felé. Az Egyesült Államok Állami Emberjogi Hivatalának (US
State Department Human Rights) 2002-es jelentése szerint mintegy 109 000 gyermek
dolgozik veszélyes körülmények között a kakaófarmokon. Egy másik 2002-es
jelentés szerint Nyugat-Afrikában mintegy 284 000 gyermek van hasonló helyzetben
a kakaóültetvényeken, és 2500 gyermek valószínűleg emberkereskedelem folytán
került oda.

A kakaóipar rengeteg erőfeszítést tett az elmúlt
három évben, hogy fejlessze a munkakörülményeket, és 2001-ben több olyan
kijelentés született, amelyek szerint az ipar mindent megtesz azért, hogy a
kakaótermesztés gyermek- és kényszermunka nélkül folyjon. A nagy elhatározás
megvalósulását azonban Elefántcsontparton nagyban akadályozta a háború. Ennek
ellenére a kakaóipar bízik benne, hogy 2005-re kiküszöbölhetik az illegális
gyermekmunkát az iparágból.

A Világbank is hibás

Immár egyértelmű, hogy a kistermelők nem képesek
megbirkózni a kakaó árának állandó ingadozásával, melynek oka egyébként nem kis
mértékben az, hogy a Világban és az IMF a kakaóhozam növelésére buzdította a
farmereket, mondván, könnyen értékesíthető termékről van szó. A nyolcvanas évek
végén, és a kilencvenes évek elején folyósított nagy összegű világbanki
hitelekért cserébe Elefántcsontpart belement bizonyos kompromisszumokba, például
a kakaóipar liberalizálásába. Ám az állam által fizetett minimum felvásárlási ár
megszüntetésével eltűnt a biztonságot nyújtó szociális háló egy olyan országban,
ahol a lakosság 60-70 százaléka a mezőgazdaságból él, így a liberalizáció egyben
a kakaó világpiaci árának eséséhez is vezetett, és még inkább sújtotta a
termelőket. Kevesebb pénz jutott az oktatásra is, így számos farmer nem tudta
iskoláztatni gyermekét, ami a gyermekmunka növekedéséhez vezetett. A legtöbb
gyermeket saját családja, vagy rokona fogja munkára. Ghánára, ahol érintetlen
maradt az állami értékesítési rendszer, kevésbé jellemző például a gyermekmunka
alkalmazása.

Helyi és nemzetközi nyomásra, a nyugat-afrikai
kormányok megvizsgálták a gyermekkereskedelem és gyermekmunka kérdését a
régióban, és számos kétoldalú egyezmény kötettett a kormányok között. A
fogyasztó, ha biztos akar lenni benne, hogy az általa vásárolt termékhez nem
fűződik gyermekmunka, és hogy a kakaóért a termelők is méltányos árat kaptak,
egyetlen dolgot tehet: méltányos kereskedelemből (Fair Trade) származó árut
vásárol. Szerencsére ezek egyre elterjedtebbek, bár Magyarországon még nehezen
beszerezhetők. Az Ethical Consumer nevű magazin felmérése szerint bátran
vásárolhatók például a Clipper Double, a Cocodirect, az Equal Exchange és a
Traidcraft kakaói, de problémásnak találták például az igen népszerű Cadbury’s
cég termékeit. Érdemes emellett figyelnünk a termék valódi kakaótartalmát is,
hiszen a magas kakaótartalmú italok egyrészt élvezetesebbek, másrészt minél
magasabb a kakaótartalom, annál több pénz jut a termékből a termelőnek. 

Permetezés, etika

A kakaótermelés másik problémája, hogy gyakran
használnak olyan rovarirtószert, amelyet potenciális rákkeltőnek tartanak, így
az emberi egészségre feltehetően ártalmas. A lindane nevű szert az EU-ban már
betiltották és Ghánában sem használják, de a dél-afrikai ültetvényeken még
mindig igen elterjedt, ráadásul a permetezést végző munkásokat csak igen ritka
esetben látják el védőfelszereléssel és megfelelő ruházattal. Egy 2002-ben
végzett felmérés a fehér csokoládék 14 százalékában mutatta ki a lindane nevű
szert, emellett a káros anyag beépül a vadállatok és madarak szervezetébe is.
Akik szeretnék elkerülni a genetikailag módosított élelmiszereket, azoknak
ajánlatos tehát a készen árult kakaóitalokból azokat vásárolni, amelyek el
vannak látva az „organikus”, „ökológiai termelésből származó” jelzővel. A
Greenpeace szerint sem a Cadbury’s, sem a Mars nem tudja garantálni, hogy
részben állati eredetű termékei olyan állatoktól származnak, amelyeket nem
tápláltak genetikailag módosított takarmánnyal.

Némely csokoládé és kakaógyártóval emellett etikai
problémák is felmerülnek. A Cadbury’s például nemrégiben sportkampánynak álcázva
próbálta termékeit népszerűsíteni a gyerekek körében. Bizonyos számú csokoládé
papírért ugyanis a diákok sportszereket kaphattak, a baj pusztán az arányokkal
volt. Egy „ingyen” kosárlabdáért ugyanis a gyereknek 170 Cadbury’s
csomagolópapírt kellett felmutatni, ez pedig két kilogramm tiszta zsír és 38 000
kalória elfogyasztását feltételezi. Ennek ledolgozásáért pedig elég sokat
kellene kosárlabdázni. A Mars pedig olyan kutatásokat támogat rengeteg pénzzel,
amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a csokoládé jótékony hatással van a
szívre és a vérkeringésre, egyszóval az emberi egészségre.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek