| Tóth András
Jót állnak a vevőkért a boltosok?
Napi 10-12 órát is állnak a ruhabolti eladók. Az eredmény: visszér, gyulladás, trombózis és fáradt, nyűgös kiszolgálás. Holott a vevőre való ráhangolódás sokkal hatékonyabb az ácsorgó eladó látványánál.
A TudatosVásárló.hu által megkérdezett ruházati boltokban (New Yorker, H&M, Takko, Intersport) egész műszak alatt állnak a boltosok. Van olyan pénztáros, aki reggel 9 órától este 8-ig. Egyetlen félórás ebédszünet van beiktatva a nap folyamán, akkor leülhet éppen, de azután irány ismét a kassza.
Ha az üzletbe belépő vásárló azt látja, hogy az eladó ül, és nem reagál a belépésére, érezheti úgy is, mintha nem lenne fontos az üzlet és az eladó számára – érzékelteti Sipos Sándor, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének tanársegédje. Olyan felméréssel viszont nem találkoztunk, amely azt erősítené meg, hogy ösztönzi a vásárlást az ácsorgó eladó látványa, igaz cáfolatra sem bukkantunk.
Embertelen – összegzi röviden az egyik fiatal eladó hölgy – név nélkül. 25 éves, és már visszeres a lába. Más lehetősége nincs, így marad a 11 órás ácsorgás.
Egy fiatalember úgy próbálja feledni a megterhelő munkát, hogy a szabadnapjain a pihenés mellett aktívan sportol, hogy erősítse az állóképességét. Egy vagy két nap után jár neki másik két nap pihenő, így kibírható, bár nem nevezte kellemesnek a közel 12 órás állást.
Egy középkorú hölgy csak legyintett felvetésünkre, hogy hogyan lehet kibírni egy egész műszakot állva. Azt mondja, nincs választása. Úgy oldják meg a kollégákkal, hogy ha kevés vásárló van az üzletben, az egyik hátramegy az irodába 10 perces szünetre, majd cserélnek. Mindent meg lehet oldani, és erről még az üzletvezetőnek sem kell tudni.
Nincs előírás
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tájékoztatása szerint nincs semmiféle munkavédelmi szabályozás arra vonatkozóan, hogy az eladói munkakörben mennyi ideig megengedett az álló munkavégzés, mikor kell beiktatni szünetet, vagy meddig tartson a pihenő.
Ez természetes testhelyzet, így nem vonatkozik rá semmiféle előírás. Hertelendy László üzemorvos szerint viszont bármilyen természetes testhelyzet is lehet káros, ha egyoldalú.
Rózsáné dr. Lupkovics Mariann jogász, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) szakértője a TudatosVásárló.hu-nak elmondta, hogy minden 6 órás munkavégzés után jár 20 perc munkaközi szünet, ez vonatkozik az eladókra is.
A Munka Törvénykönyvének 122. §-a kimondja, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, amelyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.
Valóban nincs más szabályzat rájuk vonatkozóan – tette hozzá a jogász. A KASZ harmadik munkavédelmi tájékoztató kiadványában – Védd magad! – szánnak majd egy külön fejezetet az eladók és a pénztárosok munkavégzésére vonatkozóan.
A vevőre való ráhangolódásnál nincs jobb
Sipos Sándor pszichológus szerint van megoldás. Az eladónak nem muszáj akkor is állnia, amikor épp nincs vevő az üzletben. Ha a kereskedő kellő emberismerettel, társas érzékenységgel rendelkezik, az üzletbe belépő vevő viselkedéséből hamar leszűrheti, hogy milyen típusú eladói fellépést igényel.
Van, akinek fontos, hogy odamenjenek hozzá, és megkérdezzék, miben segíthetnek. Van, akinek viszont elegendő, hogy látja: számíthat az eladóra, ha szüksége lenne rá.
Jó, ha az eladó feláll, amikor a vevő belép az üzletbe, de ha érzékeli, hogy a vevő önállóan szeretne válogatni, akár vissza is ülhet. Ilyenkor a vevő felé forduló, nyitott testtartásával és diszkrét figyelmével jelezheti a vevőnek, hogy bármikor a rendelkezésére áll. Tehát a protokoll gondolkodás nélküli betartása helyett sokkal fontosabb a vevőre való ráhangolódás és az igényeire való odafigyelés.
Megelőzni a bajt, ha lehet
Sok embert érint a tartós állás problémája – összegzi dr. Hertelendy László üzemorvos. Évtizedek alatt legtöbbjüknél visszeres panaszok keletkeznek, súlyosabb esetben trombózishoz, gyulladáshoz vezet.
A kezdeti tünet a nehéz lábérzés, a zsibbadás, a fájdalom vagy a lábfeszülés érzése. Az a helyes, ha az állást rendszeres időközönként váltogatjuk járással, helyben is végezhető lábtornával, ami serkenti a vérkeringést.
Nyáron különösen erősödnek ezek a problémák, mert a meleg miatt tágulnak az erek, így még több vér halmozódik fel a lábban. A nem bőséges folyadékfogyasztás tovább ronthat az állapoton.
A fárasztó munka után egy kellemes esti séta vagy úszás is segíthet a probléma megoldásában. Súlyosabb esetben javasolt a rugalmas harisnya viselése, különösen, ahol klímaberendezés van – hangsúlyozza az orvos.
Ne feledjük, álláskor a gerincre is nagy súly terhelődik, ezért figyelni kell a helyes testtartásra, a rendszeres mozgásra. Az álló munka sokszor monoton, egyhangú munkavégzéssel jár, ami pszichésen is megterhelő. Ez ellen szünetek beiktatásával védekezhetnek a kereskedők.
Hertelendy László azt tanácsolja, hogy helyes önismerettel kell választani a munkalehetőségek közül. Az üzemorvos által kötelezően végzendő előzetes és időszaki munkaköri vizsgálatok egyik fontos célja, hogy megelőzze a munkavégzés egészségre káros hatásait.
Kép [cc] noor