fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Játékidő!

| Játékidő!

A közelmúltban az Ethical Consumer a játékgyártókat tette vizsgálatának tárgyává: mennyire etikus termékek a legelterjedtebb játékok?

Becslések szerint az angol gyerekek 16 éves korukig nem kevesebb, mint 11000 font (azaz mintegy 4 millió forint) értékű játékot kapnak. Bár hasonló magyar adatot nem találtunk, annyi bizonyos, hogy a játékpiac Magyarországon is igen jelentős üzleti szegmens, évi 18-20 milliárd forintos forgalommal. (Népszabadság, 2005. november 26.) Ennek nagy része (60-70%-a) ráadásul a karácsonyi bevásárláshoz kötődik. (Népszabadság, 2003. december 18.). Összességében ez egy 14 év alatti gyermekre vetítve mintegy 10-12 ezer forint játékpiaci forgalomból való részesedést jelent éves szinten.

Általános tendencia az is, hogy egyre többet költünk játékokra. Egyrészt nő a mozi- és tévéfilmek generálta játékkultúra játékpiaci részesedése, aminek köszönhetően minden korábbinál gyorsabb ütemben válnak népszerűvé és mennek ki a divatból az egyes – ilyen módon „kapcsolt” – játékok.

A játékokra ugyancsak igaz az agresszív élettartam-tervezési stratégia: eleve úgy tervezik őket, hogy hamar elhasználódjanak, tönkremenjenek. És akkor még nem is beszéltünk a fogyasztói társadalmat jellemző „fogyassz és dobd el” szemléletről: sokan nem is számolnak egy játék megjavíthatóságával, újrafelhasználhatóságával. A megunt és meghibásodott játékok rövid úton a szemétdombon végzik.

A fogyasztói értékrend ilyen módon azonban újra is termeli magát, hiszen a gyerekek így hamar elsajátítják az eldobós értékrendet, amit a kapcsolt áruk birodalma jelentősen fokoz. Az ilyen attitűdnek köszönhetően csak Angliában évente 44 millió működőképes játék kerül a szemétbe.

Pedig a játékoknak nem csak az eldobása, hanem az előállítása is komoly kérdéseket vet fel a környezetvédelem és az emberi jogok felől közelítve egyaránt. A játékok többsége származási helyét tekintve ugyanis nálunk is kelet-ázsiai, főként kínai – a Eurostat adatai szerint az Európai Unióban árusított játékok 81%-a Kínából érkezik. (KSH Hírlevél, 2006. III. évfolyam 2. szám) Kína pedig, sajnos, nem híres az Európában már kiharcolt emberi és munkavállalói jogok, vagy épp a szigorú környezetvédelmi előírások következetes betartásáról. Persze, a pazarlással és a sok esetben következetlen illetve felelőtlen egészségügyi szabályozással járó problémákért nem kell Kínáig mennünk, főleg, ha az ott termelt áru ilyen nagy mennyiségben jön el hozzánk, s ha kombinálódik a fogyasztói kultúra eldobhatós életstílusával.

Emellett évről évre nő a szakhatóságok által sosem látott – gyakran veszélyes – játékok részesedése is. Ezek részesedése egy 2003-as adat szerint a forgalom akár 20 százalékát is kitehetik. (Népszabadság, 2003. december 18.)

Az Ethical Consumer utánajárt a tudatos vásárlókat gyakran foglalkoztató kérdéseknek. Az eredeti cikket – ahol lehetett és szükségét éreztük – némileg átdolgoztuk a hazai viszonyok szerint. Emellett megkerestünk 18 magyar játékgyártó céget, amely felmérés eredményéről a cikk végén közlünk adatokat.

 

——–Emberi jogi kérdések——–

Napjainkban az Európán kívül gyártott játékok nagy része Kínában készül, ahol a munkakörülmények messze vannak az ideálistól. A játéktermékek szezonális jellege hatással van a munkahelyek stabilitására: a munka rendszertelenségét, a munkahelyek bizonytalanságát és a hosszú távú alkalmazotti juttatások elmaradását eredményezi. A termelési csúcsidőszakok jelentős túlórával járnak, ami a dolgozók egészségét és biztonságát veszélyezteti.

Jonas Astrup, az International Council of Toy Industries (ICTI – Nemzetközi Játékipari Tanács) munkatársa szerint az utóbbi évek során számos kínai gyárban történt némi előrelépés a munkakörülmények terén: „Nem állítom, hogy egyetlen rossz gyárat sem találhatunk – mondja -, de nagyon meg lennék lepve, ha olyan szintű problémákat találnánk, mint amilyenek két-három évvel ezelőtt léteztek”.

Vannak azonban, akik másképpen látják a helyzetet. 2005 szeptemberében egy tizenegy véletlenszerűen kiválasztott – többek között a Mattelnek és a Hasbronak is szállító – kínai gyár körülményeit vizsgáló jelentés arról számolt be, hogy a vállalatok működését szabályozó etikai kódexek bevezetése ellenére továbbra is előfordul, hogy visszaélnek a játékipari munkavállalók jogaival.

A szabálytalanságok között előfordult a heti nyolcvan órát meghaladó munkaidő, a helyi minimálbérnek mindössze 59%-át elérő fizetés, vagy a túlzsúfolt üzemcsarnokok. A vizsgált tizenegy gyár közül mindössze egy tartotta be a munkaidőre és a fizetésekre vonatkozó kínai törvényeket.

Egy 2004-es jelentés, amelyet a Swedish Fair Trade Centre (Svéd Méltányos Kereskedelmi Központ) tett közzé, hasonló szabálytalanságokat tárt fel: a csúcsszezonban nem ritka a napi 14 órás, heti hét napos munkarend.

Astrup állítja, hogy ezek a jelentések már idejétmúltak. „Garantálni merem, hogy a dolgok azóta megváltoztak, és ezek a jelentések ma már nem a valóságot tükrözik.”

Kristina Bjurling, a Swedwatch munkatársa és a 2004-es jelentés társszerzője azt mondja: „természetesen reméljük, hogy azóta bizonyos dolgok javultak, de a munkakörülmények nem változnak ilyen gyorsan”. Úgy látja, a 2005-ös jelentés nem sok változást talált a vállalatokat jellemző körülményekben, és egy kínai újságíró az év első felében hasonló problémákról számolt be – többek között nagy számú és mindamellett kifizetetlen túlóráról, egészségügyi és biztonsági kockázatokról.

A szerző szerint egyrészt azért állnak fenn továbbra is ezek a problémák, mert a gyártók és a kereskedők nem hajlandók megfizetni az erkölcsi elvárásaik teljesítésével járó költségeket. A rövidebb szállítási határidők és az alacsonyabb árak iránti igény megnehezíti, sőt, szinte ellehetetleníti a jobb munkahelyi körülmények iránti igények kielégítését.

 

Az ICTI etikai kódexe

A legtöbb vizsgált cég tagja a British Toy & Hobby Association-nak (BTHA – Brit Játék és Hobbi Szövetség), amely viszont az ICTI tagja. A BTHA a beszállító gyárak alkalmazottjainak vonatkozásában tagjai számára elő is írja az ICTI etikai kódexének betartását. Ezen kívül számos BTHA tag csatlakozott az ICTI Date Certain Database kezdeményezéshez is, ami előírja, hogy egy előre meghatározott dátumot követően CSAK olyan gyárak lehetnek beszállítók, amelyeknél független felülvizsgálatot végzett egy, az ICTI által elfogadott auditor. A jelentésben szereplő legtöbb vállalat esetében ez a meghatározott dátum 2006. január 1. volt.

Az ICTI kódex 2001-ben készült és saját elvárásainknak három főbb területen sem felel meg:

  • A heti munkaórák maximális számát (túlórákkal együtt) 66 órában határozza meg, ami mellett bizonyos esetekben – például főszezon idején -72 órát is engedélyez hetente. Az Ethical Consumer (ECRA) szerint az Etikus Kereskedelmi Kezdeményezés (Ethical Trading Initiative, ETI) irányelveit figyelembe véve az elfogadható munkahét 48 óra, plusz 12 óra önkéntes túlóra.
  • Az ECRA szerint egy jó etikai kódex a munkavállalás alsó határát 15 éves korban határozza meg, az ICTI kódex azonban bizonyos körülmények között a 14 éves alsó korhatárt is megengedi.
  • Végül az ICTI kódex, sok más etikai kódexhez hasonlóan, nem teljesíti a kampányt folytatók által „megélhetési fizetésnek” nevezett összeg megfizetésével kapcsolatos kötelezettségvállalást. A Labour Behind the Label nevű civil szervezet azzal érvel, hogy a „törvényben meghatározott országos átlagfizetés vagy az iparágban szokásos átlag” megfizetésének vállalása nem elegendő. Az olyan országokban ugyanis, mint Kína, sem a törvényben meghatározott országos átlagfizetés, sem az iparágban szokásos átlag „a legalapvetőbb szükségletek kielégítéséhez szükséges minimum összeg közelében sincs.” A ruhaipart vizsgáló tanulmányok egységesen arra a következtetésre jutottak, hogy a törvény által előírt minimálbér „még egyetlen munkás szükségleteit sem fedezi”, nemhogy egy családét. Nem valószínű, hogy a játékiparban dolgozók helyzete nagyon más lenne. A kampányban részt vevők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a munkavállalók körülményeinek javításához a feltételek kollektív kialakításán át vezet az út, a szakszervezeteken keresztül. A Labour Behind the Label szerint „a szakszervezetek tudnák csak igazán hatékony és legitim módon biztosítani, hogy a munkavállalók egymással összefogva és vezetőikkel tárgyalva alkudjanak ki méltányos fizetéseket.” Bár a legtöbb etikai kódex, így az lCTI kódex is lehetővé teszi a szabad szerveződést, nem sok szó esik arról, hogy ezt hogyan segítik elő. Emellett Kínában a szabad, független szakszervezetek létrehozása továbbra is tilos.

 

Az ICTI felülvizsgálatai

A következő jelentős probléma az etikai kódexekkel és az ICTI folyamattal kapcsolatban az, hogy a kódexben foglaltak végrehajtását nehéz biztosítani. Kristina Bjurling szerint ez egy olyan „konzervatív rendszer”, amely a klasszikus „megfelelt – kipipálva” elv szerint működik. Ez pedig mindeddig nem sok változást hozott a munkavállalók életében.

Bár a vállalatok auditálhatók, a civil szervezetek megfigyelői egyre többször tapasztalják, hogy a gyárak és a beszállítók „átverik” az auditorokat. „Az egyre kifinomultabb ellenőrzési módszerek gyakran hasonlóan kifinomult dokumentumhamisítással járnak együtt. Így még azokban a gyárakban is előfordulhat, amelyek egyébként pont azért hívnak auditorokat, mert erőteljesebben szeretnék megvalósítani vállalati társadalmi felelősségvállalást, hogy a szabálytalanságok dokumentálása és kezelése továbbra sem megfelelő.” A módszereik között megtalálható a kettős dokumentáció vagy épp a dolgozók betanítása és megfélemlítése, hogy azok az interjúk során a „megfelelő” dolgokat mondják.

A kampány részesei szerint a munkavállalók aktív részvétele elengedhetetlen része kell legyen a folyamatnak. Bjurling szerint az ICTI-nek segítenie kell a dolgozók munkajogi oktatását, és jobban be kell őket vonnia az auditálás folyamatába.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kínai gyáraknak az ICTI mindeddig csupán töredék részét ellenőrizte és hagyta jóvá. A 10.000 játékgyárból jelenleg mindössze 450 szerepel az ICTI adatbázisában, miközben további 400 gyár esetében zajlik a jóváhagyás folyamata. A folyamatot az is hátráltatja, hogy a beszállító gyárak maguk fedezik a tanúsíttatás költségeit, így a kisebb gyárak esetében a költségek visszatartó erőt jelenthetnek.

Mivel valószínűleg lehetetlen teljesen elkerülni a Kínában gyártott játékokat, fontos tudatnunk az ott gyártató cégekkel, hogy a munkavállalók jogainak érvényesítését kiemelten fontos kérdésnek tartjuk, amelyen még sokat kell dolgozniuk.

 

 

——– Környezetvédelmi kérdések——–

 

Műanyagok

A játékokat tekintve több környezetvédelmi problémával is szembesülünk. Először is a gyártás során felhasznált anyagokat kell megvizsgálni. Bár a műanyagok tartósak, környezetvédők szerint több szempontból problémásak. Környezetvédelmi szempontból a műanyagok költségesek, mivel a gyártás folyamán nem megújuló erőforrások kerülnek felhasználásra.

Különösen a PVC használata aggályos, mivel gyártása során mérgező vegyületek, úgynevezett dioxinok keletkeznek és szabadulnak fel. A műanyagok az égetéssel történő megsemmisítés során is gondot jelentenek (ismét különösen a PVC), mivel káros vegyületek szabadulnak fel belőlük, és tovább szennyezik a környezetet. A műanyagok és a PVC újrahasznosítása bonyolult, ezért ezeknek az anyagoknak jelentős része lerakókba kerül, ahonnan idővel a káros vegyületek a talajba mosódnak.

A műanyagokban megtalálható vegyületek a termékek életciklusa során is problémát jelenthetnek. Egy 2005-ös Greenpeace tanulmány kimutatta, hogy számos játék nagy mennyiségű káros ftalátot és más „nemkívánatos vegyületet” tartalmaz, többek között szerves ón-vegyületeket és nonylphenolt. Kimutatták, hogy a PVC játékokból veszélyes vegyületek juthatnak a gyermekek szervezetébe is, ha azok a szájukba veszik a játékokat. Leginkább a ftalátok használata aggasztó, amit gyakran arra használnak, hogy a PVC-t puhává tegyék. Az ilyen vegyületek közül több is hormonális zavarokat okoz, állatoknál és embernél egyaránt, felhalmozódik a testünkben és a környezetben. További egészségügyi problémaként jelentkezhet vese- és májkárosodás, termékenységi problémák és asztma.

Számos vitát követően 200. januártól több ftalát is az EU tiltólistájára került. 0,1%-ot meghaladó koncentrációban nem használhatók többé gyermekjátékokban és gyermekgondozási cikkekben, három ftalát típus pedig nem használható olyan gyermekjátékokban, amelyeket a gyermekek a szájukba vehetnek.

Martin Hojsik, a Greenpeace európai szervezetének munkatársa „felelőtlennek” nevezi a fenti irányelveket, mivel „a gyerekek szinte mindent megpróbálnak a szájukba venni.” Úgy véli, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni, és ezt a három ftalátot teljes mértékben tiltani kell minden játékban. Hojsik rámutatott, hogy a mostani tiltás összességében nem szab gátat a PVC használatának, a tiltott ftalátokat pedig nem tiltottakkal fogják helyettesíteni. A gyártóknak szerinte kötelezettséget kellene vállalni a PVC használatának teljes mellőzésére.

Kollégája, Nadia Haiama-Neurohr arra figyelmezteti a szülőket, hogy ha biztosra akarnak menni, gyermekeik védelmében kerüljenek minden PVC-ből vagy vinylből készülő terméket.

A Playmobil és a Lego irányelveikben egyaránt elkötelezték magukat a PVC-mentes gyártás mellett, mint ahogy néhány más, kevésbé szigorú etikus alternatívát is követnek. Az Early Learning Centre (Korai Tanulási Központ – készségfejlesztő játékokat forgalmazó üzletlánc) azt vizsgálja, miként lehetne a termékeiben megtalálható veszélyes vegyületek számát csökkenteni. A Bandai és a Chicco szintén keresik a PVC-használat csökkentésének lehetőségeit.

 

Fa

Bár természetes anyaga miatt a fa megfelelőnek tűnik, fontos, hogy az alapanyag fenntartható forrásból származzon, hogy a gyártók FSC-minősített forrásból (FSC – Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa), vagy fenntartható módon kezelt erdőkből származó fát használjanak. Számos cég gyárt játékot gumifából, ezeket a termékeket is pozitívan értékeljük. A gumifából nyerhető ki a latex, de körülbelül 25 év után a fák hozama drasztikusan visszaesik. Az ültetvényesek az elöregedett fákat kivágják, helyettük újakat ültetnek, az így kitermelt fa pedig felhasználható.

Mindemellett előfordul, hogy egyes fajátékokat veszélyes anyagokkal, festékekkel és lakkokkal kezelik, bár számos játékgyártó cég állítja, hogy nem mérgező, vízbázisú anyagokat használ a fa kezelésére, pácolására, festésére vagy épp lakkozására.

 

Környezetbarát anyagok

A plüssjátékokat és más, textilből készülő játékokat tekintve egyéb környezetvédelmi kérdések merülnek fel. Bár nincs túl nagy kínálat biopamut termékekből, a WWF plüssjátékok ÖKO-Tex tanúsítvánnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy gyártásuk során nem használtak veszélyes vegyszereket.

 

 

——– Eldobható, kapcsolt ——–

 

Technológia

Egyre ritkábban találkozunk olyan játékkal, amely nem tartalmaz semmilyen elemmel működő, műszaki jellegű alkotóelemet. Ha ennek a környezetre gyakorolt hatását vizsgáljuk, megnövekedett energiafelhasználással találkozunk – a gyártás és a használat során egyaránt.

A műszaki alkotóelemek használata csökkenti a termék életciklusát: szinte biztosan elromlik, és a javítás költsége meghaladhatja a játék cseréjének költségét is. Ezen kívül bizonyos játékok, például egyes beszélő babák esetében az elemek cseréje gyakorlatilag lehetetlen. A műszaki részegységet tartalmazó játékok káros környezeti hatásai is jelentősebbek, mivel a használt elemek biztonságos elhelyezése problémás.

 

Eldobható játékok

Természetes folyamat, hogy a gyerekek az idő előrehaladtával bizonyos játékokat kinőnek. Napjaink kultúrájára azonban jellemző, hogy vásárlásaink során az eldobható termékeket keressük. Ez a „dobd el, vedd meg az újabbat és dobd ki a régit” kultúra fiatal korban kezdődik, mivel a játékok a többi fogyasztási cikkhez hasonlóan rövid életű divatcikké váltak.

Az Envirowise felmérése szerint a gyerekek minden korábbinál több játékot kapnak évente. Angliában a 12 év alatti korosztály háromnegyede fejenktént több mint tíz, összesen mintegy 65 millió játékot kap évente. A felmérésből az is kiderül, hogy ezeknek a játékoknak 67%-át annak ellenére selejtezik ki, hogy még működőképesek lennének, mégis nagy részük egyszerűen a szemétbe kerül, hatalmas szemétkupacot teremtve. Az Envirowise igazgatója, Dr. Martin Gibson szerint bár bíztató, hogy sokan valóban megpróbálják a játékokat újrahasználni, „nagy gond, hogy 13 millió darab viszonylag új játék kerül a szemétbe minden évben”. Gibson arra buzdítja a szülőket, hogy a „javítsd és oszd meg” szemléletet tekintsék a meghibásodott vagy kinőtt játékokkal való törődés felelős útjának. Ha gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy játékaikkal kapcsolatban megismerjék és elsajátítsák az újrafelhasználás, hasznosítás és javítás fogalmait, az segíthet abban, hogy ezeket a fontos értékeket életük korai szakaszában magukévá tegyék.

 

TV-vel, filmmel és rajzfilmmel kapcsolt játékok

A játékboltok polcain található játékok többségét tévéműsorok vagy filmek szereplői, figurái alapján mintázták. Egyes figurák lincenszének értékesítésre már a filmbemutató előtt megtörténik, ami azzal jár együtt, hogy szinte a film vetítésével egy időben bukkannak fel a játékpiacon a filmben szereplő figurák babák, videojátékok, táblajátékok vagy ruhakollekciók formájában. Így a film, ami a korábban pusztán szórakoztatást nyújtott, a kereskedelmi termékek kibővített reklámjává vált.

A filmes karakterek használatának kereskedelme rendkívül jövedelmező és bonyolult üzlet. A Disney játékokat nem feltétlenül a Disney cég gyártja. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ki gyártja a terméket, ellenőrizzük a címkéjét!

Amellett, hogy gyermekeinket mini fogyasztókká teszik, ezek a termékek gyorsan kimennek a divatból, és a kukában landolnak a következő film- vagy tévészereplő megjelenésével párhuzamosan. Most épp nálunk sem a legdivatosabb a Pókember, a Harry Potter vagy épp a Tarzan figura.

 

——– Értékelés ——–

 

 

Az angol Ethical Consumer a gyártó cégek környezeti és társadalmi teljesítményét egy húszas skálán (a magasabb pontszám környezetvédelmileg és társadalmilag pozitívabb tevékenységet jelez) méri. 2006 őszén a Magyarországon is forgalmazott gyerekjátékok pontszámai a következők voltak:

 

Márka

Gyártó vállalat

„Ethiscore” pont

(max. 20)

Geomag

Geomag SA

13

Supermag

Plastwood di Fini Sisto E C Sas

13

WWF plüssálatok

International Bon Ton Toys V

13

Meccano

Nikko Group

12,5

Bandai toys

Bandai Namco Holdings Inc

12

Lego

Lego Group

12

Mega

Mega Brands

12

Playmobil

Geobra Bandstatter

12

Brio

Brio AB

11,5

Galt

Finde plc

11,5

Smoby

Smoby Groupe

11,5

Tomy

Tomy Co Ltd.

11,5

Haba

Habermaas GmbH

11

Chicco

Artsana SpA

10

Fisher Price

Mattel Inc

9

Mattel

Mattel Inc

9

Hasbro

Hasbro Inc

8,5

MB Games

Hasbro Inc

8,5

Disney figurák

Walt Disney Co

6

(További információ angolul: www.ethiscore.org)

 

Nemzetközi vállalati profilok – Az Ethiscore táblázathoz

 

International Bon Ton Toys
A WWF plüssjátékait az International Bon Ton Toys holland vállalat gyártja, Magyarországon ezeket a Götz Budapest Kft. forgalmazza (http://www.wwf.hu/fletoltes.php?szam=49&tipus=1). Játékaik megkapták az ÖKO-Tex tanúsítványt. Rendelkezik „gyermekmunka ellenes” irányelvekkel is, amelyek a dolgozók minimális életkorát 18 évben határozzák meg. Az etikai kódexről nem tudtunk meg további részleteket, ahogyan arról sem, hogy miként biztosítják betartását. Azt azonban állították, hogy „általában véve” betartják a Clean Clothes Campaign követelményeit. Bár a WWF környezetvédelmi igazoló iratai alapján jóváhagyta a vállalatot, hivatalos környezetvédelmi jelentés hiányában (és a vállalat nagy forgalma miatt) a vállalat az Ethical Consumer legrosszabb értékelését kapta. (5)

„Átlagosan” teljesítő vállalatok
Az etikus fogyasztást mérő húszas ehiscore skálán számos vállalat „átlagos” eredményt ért el. Ezek többek között a Bandai Namco Holdings Inc (Bandai), a Finde plc (Galt), a Habermaas (Haba), a Lego Group (Lego), a Smoby Groupe (Smoby) és a Tomy Co Ltd. (Tomy). A fenti felsorolásban szereplő vállalatok közül egy sem tudott megfelelő környezetvédelmi irányelveket felmutatni az ECRA részére. Beszerzéseiket mindannyian Kínából végzik, az iparág etikai kódexeihez csatlakoztak, és mivel egyikük sem volt aktivista csoportok célpontja, nincs közvetlen bizonyítékunk arra nézve, hogy visszaélnének a munkavállalók jogaival. Mindegyik vállalat csatlakozott viszont az ICTI Date Certain Database kezdeményezéshez. (9) Magyarországon sok játékboltban kaphatóak termékeik.

Hasbro, Mattel és Disney
Ezek a vállalatok a közelmúlt embertelen munkakörülmények ellen fellépő kampányainak célpontjai voltak. Egy 2005-ös vizsgálat szabálytalanságokat tárt fel azokban a gyárakban, amelyek a fenti vállalatok számára gyártottak, annak ellenére, hogy volt etikai kódexük. A Mattel ugyanakkor elismerést érdemel amiatt, hogy biztosítja az áttekinthetőséget azáltal, hogy a beszállítói jelentéseket és a gyárait vizsgáló független auditorok nevét közzéteszi a weboldalán. Magyarországon a legtöbb játékokat forgalmazó boltban kaphatóak termékeik.

A Mattel játékmárkái (többek között): Dóra, a felfedező, Fisher-Price, Geo Trax, Matchbox, Barbie, Othello, Scrabble, SpongeBob, Uno, Legyen Ön is Milliomos!

A Hasbro játékmárkái (többek között): K’Nex, Action Man, Cluedo, FurReal friends, Furby, Én kicsi pónim, Monopoly, Play-Doh, Mr Krumplifej, Star Wars figurák, Transformers

 Artsana SpA
Az olasz cég a Chicco játékok tulajdonosa. 2005-ben vállalta, hogy három éven belül felhagy a PVC használatával. A beszállítói láncra vonatkozó irányelvei a legrosszabb értékelést kapták, mivel számos területen csak a vonatkozó helyi törvények betartását vállalta. Magyarországon a legtöbb játékokat forgalmazó boltban kaphatóak Chicco játékok és termékek.

Brio AB
Svéd fajátékokat gyártó vállalat. Egy 2004-es jelentés szabálytalanságokat talált a vállalat kínai gyáraiban, továbbá a 2005-ben történt előrelépések sem voltak kielégítők. (14) Csatlakozott viszont az ICTI Date Certain Database kezdeményezéshez. (9) Magyarországon a legtöbb játékokat forgalmazó boltban kaphatóak Brio játékok (ld. még http://www.fajatekok.hu/magunkrol.html)

Playmobil
A márka a Geobra Bandstatter tulajdona. A vállalat csak azért kapott közepes minősítést a beszállítói láncra vonatkozó irányelveire, mert csatlakozott az ICTI folyamathoz. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy próbavásárlások során az Ethical Consumer csak Máltán, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban gyártott Playmobil termékeket talált, ahol a munkavállalói jogok megsértése kevésbé gyakori jelenség.

MegaBloks
A MegaBloks építőjátékok tulajdonosa, a Megabrands nem biztosított az ECRA részére sem etikai kódexet, sem környezetvédelmi irányelveket.

Meccano
A márka a japán Nikko Group vállalat tulajdona. Bár a Nikko a viselkedési kódex miatt a legrosszabb besorolást kapja, a Meccano besorolása kiemelkedő, mivel minden terméke továbbra is Franciaországban készül, ahol a munkavállalói jogok megsértése kevésbé gyakori jelenség.

Geomag SA és Plastwood
Két konkurens vállalat, hasonló építőjátékokat gyártanak. Mindketten a legjobb besorolást kapták a beszállítói láncra vonatkozó irányelveik miatt, mivel termékeik Svájcban, illetve Szardínián készülnek.

 

——– Magyar játékpiaci információk——–

Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron [Magyar] Játék Társaság elnöke. Az iparművészeket is tömörítő civil szervezet a saját készítésű játékokra esküszik: ez nem csupán a találékonyságot fejleszti, de igazi együttlétet is teremt szülő és gyermeke között. A babakészítő klubok mellett rendszeresen bemutatkozó kiállításokat is szerveznek, ahol a természetes anyagok kerülnek előtérbe: a porcelán, a nemez, a textil. Vagy a fajátékok, amelyek a megszokott körülmények között nem is kerülhetnének a gyermekek elé, hiszen többször a megmunkálatlan nyersanyag maga többe kerül, mint egy csillogó-villogó műanyag játéka csomagolással együtt. (Népszabadság, 2005. december 9.) Megkerestünk számos magyar játékkészítő vállalkozást, hogy képet nyerjünk, milyen fenntartható játékokat ajánlhatnánk olvasóink figyelembe. Arra kértünk választ tőlük, hogy 

  • hol (milyen országban, településen) készülnek játékaik;
  • fajáték esetén szerves oldószereket (pl. benzol, formaldehid, petróleum, ammónia) tartalmazó festéket/lakkot, vagy vízalapú, ill. növényi anyagokból (pl. méhviasz, lenolaj) készült festéket/lakkot használnak a fajátékok felületének kezelésére;
  • fa esetén honnan származik a játék készítéséhez használt faanyag, s hogy rendelkezik-e beszállítójuk FSC (Forest Stewardship Council) minősítéssel;
  • egyéb játékok esetén milyen anyagokat tartalmaz a játék;
  • műanyag összetevők esetén pontosan milyen típusú műanyagból készülnek játékaik?

 

Sajnos válaszra nem mindenki méltatott minket, és nem vállalkozhattunk egy ethiscore-jellegű pontozásra sem. A következő lista azonban így is a tudatos játékvásárlók segítségére siethet.

 

Pianura Kft.

A Fauna márkájú fajátékok gyártó cég a székelyföldi Baróton és Budapesten termel. Alapanyagaikat részint Erdélyből, részint a Mecseki Erdészeti Zrt-n keresztül szerzik be. Utóbbi erdészet rendelkezik FSC tanúsítvánnyal. Felületkezelésre egy kifejezetten fajátékokra kifejlesztett vizes alapú lazúr festéket használnak, valamint kísérletezik egy csupán természetes alapanyagú, narancsolaj hígítású festékkel is. A felületkezelésnél a vizes alapú lakk mellett egy speciális méhviasz – karnauba viasz keverék is felhasználásra kerül.

 

FÉBÉ Kht. fajátékok

A piliscsabai cég fajátékokat gyárt hazai forgalmazású faanyag és rétegelt lemez felhasználásával. A felületkezelésre len- és parafinolajat, vizes bázisú festékeket és lakkot használnak. Megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztat.

 

Nyisztor Játékgyártó Egyéni Cég

A Biohárs márkájú fajátékokat a cég Dombóváron készíti. Bár a festékeket, kezelőanyagokat illetően nem kaptunk információt, a faanyagot a Dél-Dunántúl erdeiből szerzik be.

 

Metalcar

A műanyag és fém játékokat gyártó vállalkozás Dunakeszin működik. Játékaik műanyag részeit polietilénből és polipropilénből készítik.

 

Boyonex

A Boyongolyó műanyag építőjátékot készítő cég budapesti, kecskeméti és nyíregyházi telephelyein készíti ABS típusú műanyagból játékait.

 

Diafilm

A cég által készített diafilmek generációkat összekötő élménnyel ajándékozhatnak meg. A celluloid (cellulóz-acetát) alapú filmek Budapesten készülnek.

 

Megkeresésünkre nem reagáltak, mindazonáltal a figyelmünket felkeltették a következő játékkészítők:

 

A továbbiakban is szívesen adunk tájékoztatást a környezet-, az egészség- és a helyi társadalom szempontjából előnyösebb, fenntarthatóbb játékokról. Amennyiben tudomásod van ilyenekről, és nem találod készítőjüket listánkon, küld el a játék adatait és a készítő elérhetőségét szerkesztőségünknek! Ugyancsak örülünk, ha megírod tapasztalataidat egyes játékokkal kapcsolatban a honlap fórumán.

 

A cikk eredeti változata az Ethical Consumer 2006. november-decemberi számában jelent meg. A cikkünkben felhasznált részeket Németh István fordította. Átdolgozva és közzétéve a kiadó engedélyével.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok