fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Japánban sokasodnak a környezetvédelmi közösségi vállalkozások

| Junko Edahiro

Mire jó a közösségi vállalkozás? Egyáltalán, mi az? Kis szemléltetőanyag Japánból, ahol a társadalmilag elkötelezett üzleti modellek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Japánban egyre nagyobb az
érdeklődés a „környezetvédelmi közösségi vállalkozások” iránt. Helyi lakosok
közösség-centrikus üzleti kezdeményezései ezek, amelyek globális és/vagy helyi
környezetvédelmi problémák megoldására törekednek. Az ilyen vállalkozások
amellett, hogy közvetlenül segítik a helyi problémák megoldását, a közösség
vérkeringését is frissítik.

Sakae Nagasawa, egy japán
non-profit szervezet, a Community Business Support Center (Közösségi Vállalkozási
Tanácsadó Központ) ügyvezető igazgatója szerint központjukhoz egyre többen fordulnak
a közösségi vállalkozások indításával kapcsolatos információért. Olyanok is, akik
eddig nem mutattak különösebb érdeklődést üzleti vállalkozások indítása iránt –
például idősek, háziasszonyok és diákok. A környezetvédelmi közösségi
vállalkozások terén az utóbbi években tapasztalható növekvő érdeklődés okai
közül kettőt emelt ki.

Egyrészről változik az emberek
gazdaságról alkotott elképzelése. Egyre többen találják fontosnak azt, hogy
abból éljenek meg, amit szeretnek csinálni, s hogy ne társuljon lelkiismeret-furdalás
a pénzkereséshez. A megfelelő munka – magánélet egyensúly kialakítása
elengedhetetlen ahhoz, hogy életünkkel valóban elégedettek lehessünk.

A környezetvédelmi közösségi vállalkozások
másik jelentős ösztönzője a magán- és a közszféra illetve az üzleti- és
önkéntes csoportok közötti együttműködés. Ezek a területek hagyományosan kevés
kapcsolódási ponttal rendelkeztek, de az elmúlt években a szektorok közötti együttműködés
az üzleti hatékonyság növelése és partnerségek révén kedvező eredményeket
hozott. A közösségi vállalkozás különösen ígéretes stratégiának látszik a helyi
közösségeken belüli eredményesebb együttműködések elérésére, hiszen egyesíti a
közösségi érdek és az üzleti haszon szempontjait.

Nézzünk néhány példát arra, hogy a
2006-os pénzügyi évben milyen környezetvédelmi közösségi vállalkozásokat
választott modell-projektnek a minisztérium. Hokkaidoban egy biodízel projekt a
használt sütőolaj újrahasznosításában rejlő üzletet népszerűsíti a hűvösebb
éghajlatú területeken. Miyagi tartományban, amely Japán egyik legnagyobb
osztrigatermelő területe, egy osztrigahéj-újrahasznosító vállalkozás a helyi
parti tengeri területeket („sato-umi”) próbálja védeni azzal, hogy a melléktermékként
keletkező osztrigahéjból termékeket állít elő. Yamanashi tartományban egy mini
vízerőművekkel foglalkozó vállalkozás a helyi folyó három méteres esését
kihasználva, természetes energiaforrás alkalmazásával tesz egy falut
önellátóvá.

Shiga tartomány népszerű turista
látványosságához, a Biwa-tóhoz is kapcsolódik két modell-projekt. Az egyik egy
kölcsönző vállalkozás, amely napenergiával hajtott csónakokat kölcsönöz a tó
ökoturizmusának támogatására. A másik projekt keretében a tavon nádat termesztenek
(évente két aratással) a tó eutrofizációját csökkentendő, egyúttal azonban a
természetes víztisztító rendszert integrálva egy üzleti modellel is, hisz a
learatott nádból számos terméket állítanak elő.

Fukuoka tartomány Fukuoka városában
pedig, ahol gyakran fordul elő vízhiány, egy projekt részeként a helyi
lakosokat arra ösztönzik, hogy használt italoshordókat alkalmazzanak otthoni
esővíz-gyűjtőként. A projekt célja a víztározó kapacitás növelése, a kielégítő
vízkészletek biztosítása a közösségen belüli vízkörforgás visszaállításával.
Okinawában a turisták korallt telepíthetnek tenyésztett korall
felhasználásával. Ezzel a helyi ipar fejlődését támogatják, ugyanakkor
hozzájárulnak a természetes környezet rekonstrukciójához is.

A közösségi vállalkozások számos
problémára ígérnek megoldást. Szerepük van abban, hogy a helyi közösségi életbe
bevonják a második világháború után született – ma az 50-es 60-as éveiben járó
– „baby-boom” generációt, serkentik a helyi gazdaságot, munkahelyeket
teremtenek, bevásárlónegyedeket élesztenek újjá, helyi sajátosságokat vagy
„márkákat” hoznak létre, segítik az embereket abban, hogy értelmet találjanak
életükben, fenntarthatóbbá teszik a non-profit szervezeteket és így tovább. Az
Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium becslése szerint a közösségi
vállalkozások Japánban 1,2 millió munkahelyet teremtenek 2003 és 2012 között.

A japán Gazdasági, Kereskedelmi és
Ipari Minisztérium a 2005-ös pénzügyi évben környezetvédelmi közösségi
vállalkozási programot indított, s nyilvános versenyt hirdetett olyan üzleti
modellek számára, amelyekben egy helyi közösség különféle szervezetei próbálnak
meg üzleti alapon együttműködni helyi környezetvédelmi problémák megoldásában.
A minisztérium modell-projekteket választ ki és támogat, projektenként egy- és
négymillió jen közötti (kb. 1,35 – 5,4 millió forintos) összeggel. Az üzleti
vállalkozásokkal kapcsolatban tanácsadói szerepet is vállal a hivatal arra
hivatott, jelentős tapasztalattal és tudással rendelkező szakértői bizottságok
által.

A minisztérium a következőképpen
jellemzi a program célját és hátterét:

A klímaváltozás elleni
válaszlépések és a fenntartható társadalom létrehozása sürgető nemzeti feladat.
A helyi közösségeknek ugyancsak sürgősen el kell mozdulniuk fenntarthatóbb
társadalmi szerkezetek felé. Ahhoz, hogy ezekben az ügyekben előrelépés
történjék, létfontosságú, hogy a helyi szervezetek, vállalkozások, polgárok és
önkormányzatok együttműködjenek, és a rendelkezésre álló emberi és egyéb
erőforrásokat hatékonyan használják. Az efféle együttműködést sok esetben nehéz
segítség nélkül kialakítani, mivel az együttműködési lehetőségek és módozatok gyakran
korlátozottak.

Így a minisztérium a környezetvédelmi
közösségi vállalkozások népszerűsítésére a pályázó üzleti modellek közül
kiválasztottak számára támogatást nyújt, továbbá arra ösztönzi a vállalatokat, non-profit
szervezeteket és polgárokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki lehetőségeiket.
A jövő üzleti modelljei olyan működést feltételeznek, amelyben a helyi kis- és
közepes méretű vállalkozások, a helyi lakosok és egyéb felek együttműködnek,
közös célokat fogalmaznak meg saját közösségük környezetvédelmi problémáinak
megoldása érdekében, egyúttal felpezsdítve a közösség életét is. Az eredmények
és a további célkitűzések széles körben ismertetésre kerülnek a környezet
hatékony és fenntartható fejlesztését támogató tevékenységek népszerűsítése
érdekében.

Nagasawa szerint a vállalatok
jellemzően a növekvő árbevételre és az üzlet terjeszkedésére koncentrálnak, míg
a civil tevékenységek, például az önkéntes munka, a társadalmi előnyökre
összpontosítnak. A közösségi vállalkozások esetében ugyanakkor olyan rendszer
kialakítása a cél, amely mindkét szempontot figyelembe veszi.

A közösségi vállalkozások sajátos
előnyökkel bírnak: például elég rugalmasak ahhoz, hogy az egyénektől származó
ötletek is megvalósulhassanak; emberi kapcsolatok mentén működnek; helyi
kihívások megoldásával motiválják az embereket; olyan, gondosan megtervezett
termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a nagyvállalatok által le nem
fedett piaci űrt töltik ki; és bizonyos esetekben sokkal stabilabbak és
erősebbek, mint az önkéntes alapon szerveződő tevékenységek.

Nagasawa szerint a környezetvédelmi
közösségi vállalkozásokat három tényező különbözteti meg a hasonló jellegű közösségi
vállalkozásoktól, amelyek általában kifejezetten a közösségre vagy a személyes
jólétre koncentrálnak.

Az első tényező a szakértelmen
alapuló profizmus. A szakértelem elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az emberi
egészség és a környezet szempontjából jónak nevezett termékek vagy
szolgáltatások hitelességét tudományosan is igazolni lehessen. Például a hagyományos
evőeszközök használata az eldobható helyett csökkentheti a környezeti
terhelést. Ugyanakkor más szemszögből is fontos ezt a kérdést megvizsgálni,
például értékelni a vízfogyasztás és a hagyományos evőeszközök mosogatásához
használt mosószerek környezeti hatásainak adatait. Ugyanígy az „egészséges”
élelmiszerek népszerűsítése során azt is ismertetni kell, hogy milyen módon
fejtik ki hatásukat és miért előnyösek az emberi egészség számára.

A második tényező, a finanszírozás,
különösen fontos. A legtöbb közösségi vállalkozás az alapítók által biztosított
alacsony költségvetéssel működik. Ezzel szemben a környezetvédelmi közösségi
vállalkozások esetében sokszor felmerülnek kutatási költségek, üzem és
berendezés vásárlásának költségei, szállítási és rezsi költségek. Nem
függhetnek kizárólag a banki finanszírozástól, szükség van helyi szintű
forrásteremtésre – zártkörű részvénykibocsátás, közösségi finanszírozás vagy
egyéb formában.

A harmadik tényező a közösségen
belüli együttműködés. Korlátozott számú közreműködő helyett széleskörű
együttműködést kell keresni a helyi lakosok, az önkormányzatok, a helyi
vállalatok, pénzintézetek, egyetemek, non-profit szervezetek és egyéb felek
bevonásával. A környezetvédelmi közösségi vállalkozások esetében kulcsszerep
jut az egyetemi intézetek kutatási tevékenységeinek, a magánvállalkozások
technológiai fejlődésének és a helyi önkormányzatok engedélyezési jogkörének.
Ahhoz, hogy mindezeket megnyerjük, kiemelkedően fontos, hogy a lehető legtöbb
felet vonjunk be a lehető legszélesebb körből, akik mind érdekeltek abban, hogy
az adott közösség jóllétét növeljék.

A környezetvédelmi közösségi
vállalkozások a helyi ügyek több vonatkozását is lefedik: környezetvédelmi
problémákat orvosolnak, helyi igényeket elégítenek ki, helyi erőforrásokat
alkalmaznak, tevékenységüket azzal kezdik, amit reálisan végrehajthatónak
tekintenek és használják a helyi kapcsolatokat. A legkülönfélébb kihívások
ellenére azok, akik ilyen üzleti területen dolgoznak, erőfeszítéseiket
általában nem látják hiábavalónak és eléggé motiváltak a folytatáshoz. A
környezetvédelmi üzleti vállalkozások kötelékében egyre többen osztják meg
másokkal tapasztalataikat és a tevékenységekből eredő elégedettségüket.

 

Megjelent a Japan for Sustainability 2007. áprilisi
hírlevelében
. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh
István.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok