| Tudatos Vásárló Domokos Kata
Itt a vége a turizás virágkorának?
Reng a globális használtruha piac, a lökések itthon is érezhetők. Tarolnak a fast fashion márkák, esztelenül olcsó az új ruha, vesszük is, mint a cukrot. Sorra húzzák le a rolót a használtruha-boltok, sok helyen eltűntek a ruhagyűjtő konténerek, és ki tudja, mi jön még. Tényleg búcsút mondhatunk a turkálóknak?
A „Made in Europe” nem garancia
Embertelen munkakörülmények az európai ruha- és cipőiparban – újabb bizonyítékok Szerbiából, Ukrajnából és Magyarországról.
Pokoli hőségben dolgoznak, minőségi élelmiszerre nincs pénzük
A TVE 2016-ban 3 nagy magyarországi felsőruházati gyár összesen 30 dolgozójával készített interjút.
Épp elájul, aki a pólódat varrta
Felborult a globális használtruha-kereskedelem, egyre kevesebb használtruhát adnak és vesznek világszerte. Ennek legfőbb oka, hogy a fast fashion boltláncok fillérekért árulják a vadonatúj, a divatot diktáló cuccokat. A fast fashion ráadásul ma már inkább super-fast: amióta világ a világ, soha ennyire rövid ideig nem hordta az ember a ruháját. Az eredmény pedig, hogy elképzelhetetlen mennyiségben termelődik a használtruha-hulladék. Egy 2017-es TED előadásban elhangzó adat szerint csak az USA-ban évente 13 millió tonna ruha kerül szemétlerakókba. Ez az összes levetett ruhájuk 85%-a, de még a maradék 15% is annyi, hogy az USA a világ legnagyobb használtruha-exportőre: 576 millió dollár értékben ad el használt ruhát évente.
Aztán az se tesz jót a használtruhák újrahasznosulásának, hogy az eddig a globális mennyiség 2/3-át felvásárló Afrika néhány országa (Ruanda, Kenya, Uganda, Tanzánia, Dél-Szudán és Burundi) bejelentette, hogy saját ruhaipara védelmében 2019-től nem enged be használtruhát. Ez leginkább a világ két legnagyobb exportőrét, Nagy-Britanniát és az USA-t érinti kínosan.
E két ok miatt sorra dobják be a törülközőt az exportáló és importáló vállalkozások. A világ legnagyobb használtruha-feldolgozó üzemei Ázsiában vannak, a gond az, hogy ezek az országok is egyre kevésbé kérnek a nyugati használt ruhából.
Mi csak hozzuk és hozzuk… és küldjük Afrikába
1. Importálják Angliából.
2. Darabáron kínálják egy nagyobb turkálóban.
3. Akciózzák, outletjükbe küldik.
4. Kilóáras boltba adják tovább.
5. Esőáras boltokba adják tovább (itt naponta viszik le az árát).
6. Ami ezután is megmarad, az mehet Afrikába, ahol hordják, vagy szálakra bontják, és új ruhaneműt csinálnak belőle.
Eközben viszont úgy tűnik, Magyarország továbbra is tárt karokkal várja a levetett nyugat-európai göncöket: ENSZ–adatok szerint Magyarország benne van a top 10-ben, a felvevő oldalon: éves 73 millió dolláros importtal a 9. vagyunk a világon. Annyi a változás, hogy 2005-2015 évi 10-12 milliárd forintról 35-36 milliárdra nőtt az itthoni használtruha-forgalom, az elmúlt években ez a növekedés megállt (a HVG adatai). Jónéhány turkáló lehúzta a rolót, köztük az Angex vagy a Maggie’s, de a legnagyobb hazai turkáló-lánc, a Háda is bezárta néhány boltját.
A Háda főleg Angliából, Skóciából és Észak-Írországból hoz be használt ruhát Magyarországra. Országosan 84 boltjukban 5000 tonna ruhát adnak el évente, ami nem fogy el, azt Afrikába küldik.
A három legnagyobb használtruha-lánc közé tartozó Cream szintén Angliából hozza be az árut. Ahogy a nevük is jelzi, a legjobb minőségű árut, a használt ruha krémjét importálják, éves szinten nagyjából 130 tonna kerül ki 7 boltjukba. A szisztéma az, hogy vetésforgóban pörgetik olcsóbban adják, majd ami megmarad, az átkerül a két outlet egyikébe. Nem marad a nyakukon semmi – állítják, köszönhetően részben annak, hogy erős a másodvonalas értékesítés, ami azt jelenti, hogy kis használtruhaboltok is tőlük vásárolnak – avat be a részletekbe Baán Krisztina, a cég marketingmenedzsere.
Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?
Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Ők nem éreznek krízist használtruha fronton, nem csökkent, nem is nőtt a behozott mennyiségük. Igaz, a boltnyitási lendület kissé lassult: korábban sorban évente nyitottak új boltot, az utolsó viszont már 1,5 éve megnyílt. Ha nehézségük adódik, az nem a megmaradt mennyiség elhelyezése, inkább a hazai munkerőhiány miatt van – mondják.
(Az első háromban van még a Humana, belőlük többszöri megkeresésre sem sikerült kiszedni információkat. A honlapjuk szerint 12 boltjuk van, ám a forgalomról nem közölnek adatokat.)
A legnagyobbakhoz jön még az a megszámlálhatatlan online kereskedő, akik kisebb tételben importálnak.
Ami itthon lesz használt
Korábban aggodalmat okozott, amikor a nagyáruházak parkolóiban található konténerekről, amelyeken sokáig a Magyar Vöröskereszt neve is szerepelt, elterjedt, hogy nem is a rászorulókhoz kerül a benne összegyűlt ruha. Kiderült, hogy a külföldi rendszerekhez hasonlóan a gyűjtő cég valóban nem ruhát, hanem pénzt ad a Vöröskeresztnek.
Ha saját konténerei nincsenek is, a Magyar Vöröskeresztnél lehetőségünk van ruhaadományozásra, például a hozzánk legközelebb eső irodájukban.
Az itthon összesen begyűjtött használtruha mennyiségről pontos adat nincsen, azt lehet tudni, hogy a háztartási szemétnek nagyjából 4-5%-át a ruhanemű teszi ki. Ez részben annak is köszönhető, hogy a legtöbb nagyobb áruház parkolójában találhatunk ruhagyűjtő konténereket, ahova a használtruha, cipő is bedobható. Ezeket a hazai legnagyobb és ilyen léptékben egyetlen használtruha-gyűjtő és feldolgozó, a Textrade Kft. üzemelteti: ők évente 6-7 ezer tonna használt ruhát gyűjtenek össze a konténereikben. A cég önerőből, állami támogatás nélkül fejlesztették ki és működteti a rendszert, pedig ha belegondolunk, ez az évi 6-7 ezer tonna nélkülük valószínűleg a szemétlerakókban kötne ki – mondta el nekünk a cég képviseletében D. Nagy Róbert.
Fél éve felröppent a hír, hogy sok helyről eltűntek a ruhagyűjtő konténerek, ezért erre külön rákérdeztünk. Kiderült, hogy a Textrade folyamatosan figyeli a begyűjtött ruha minőségét, ezért van, hogy helyenként eltűnnek, máshol megjelennek a konténerek, de olyan hely is volt, ahol a bérbeadó nem biztosította tovább a helyet, és a konténernek mennie kellett. Összességében a helyzet nem változott: darabszámra most is ugyanannyi konténerük van kint, mint korábban, ők nem zárták be a kapukat, nem gyűjtenek kevesebbet – mondják.
A céghez a ruha nagyobb része egyébként külföldről, elsősorban az Egyesült Királyságból és Svájcból érkezik, ezzel együtt éves szinten összesen több mint 40 ezer tonna használt ruhát kezelnek. Székesfehérvári üzemünkben 350 fő végzi a ruha feldolgozását. A begyűjtött ruha nagyjából felét adják tovább Kelet-Európába, Afrikába, Pakisztánba, Indiába és még sok helyre. Amit ruhaként nem tudnak továbbadni, abból géprongy, ipari anyag, aprított textil (tüzelőanyagnak vagy lóversenypályák talajának javítására) készül – mondja D. Nagy Róbert, hozzátéve: bár aktuális megoldandó feladatok mindig vannak, nekik mindent egybevetve nem nehezebb értékesíteni a használt ruhát most, mint korábban.
Úgy fest, hogy bár bezárt néhány turkáló, és a nagyobb láncok terjeszkedése megállt, még mindig érdemes használt ruhát behozni Magyarországra. Az is látszik, hogy rengeteget exportálunk nálunk szegényebb országokba. De mit kezdünk azzal, ami itthon marad? Arról, hogy a konténereken kívül hová tehetjük, hol adhatjuk le használt ruháinkat, és arról, hogyan állják a sarat az adományboltok, cikksorozatunk második részében olvashatsz.
Képek: Textrade Kft/pixabay.com
Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.
Támogasd a TVE munkáját adománnyal!
Fizess elő egy terméktesztünkre!
Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!
Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!