| Bán Dávid
Ismered a téged körülvevő elektromágneses mezőket?
Földünk, környezetünk természeténél fogva tele van különböző
elektromágneses mezőkkel. Bár manapság ezek nagy részét mi, emberek
termeljük, sokunk számára jóformán ismeretlen kockázati hatásuk.
Egy friss felmérés
tanulsága szerint az Európai Unió polgárainak kétharmada elégedetlen a minket
körülvevő elektromágneses mezők (EMF) forrására és annak ránk gyakorolt
hatásaira vonatkozó ismereteivel. Az Európai Bizottság ezért most leporolta az 1999-ben
megfogalmazott, EMF-re vonatkozó ajánlását, s megnézte azt is, vajon mit
gondolnak az Unió polgárai. Mint más esetekben, az ajánlást (1999/519/EC) minden
tagország alapinformációként kapta kézhez, cselekedniük már a nemzeti
sajátosságokat figyelembe véve kell.
Kétségtelen, hogy minden Uniós polgár – és
természetesen Földünk összes lakosa – több-kevesebb mértékben kitett az
elektromágneses sugárzás közvetlen és közvetett veszélyének. Magát a
veszélyfaktort illetően az ajánlás újabb, tudományos kutatásokkal bővített, 2001-es
verziója az egészségre és környezetre határozottan ártalmas elektromágneses
kisugárzásoktól (ilyen például a magasfeszültségű távvezetékek közvetlen
környezete) megkülönböztette a kevésbé ártalmas kisugárzásokat, s különválasztotta
az ezekért felelős – legfőképpen a háztartásokban előforduló – eszközöket is. Egyben
kötelezte a helyi hatóságokat, hogy ismertessék a lakossággal a környezetükben
fellelhető kockázati tényezőket és azok mértékét.
Mindennek hatását vizsgálta az Európai
Bizottság 2006-ban, személyes interjúk segítségével végzett átfogó felmérésével,
amelynek során mintegy 30.000 polgárt kerestek fel otthonaikban. A felmérés
eredménye a megkérdezettek körében viszonylagosan eltérő ismereteket és
tanácstalanságot mutatott ki az elektromágneses mezők forrását és
veszélyszintjét illetően.
Az Eurobarometer vizsgálatának megkérdezettjei
nem igazán tartották jelentős veszélyforrásnak az EMF kisugárzásait (csak a
megkérdezettek 13%-a érzi úgy, hogy ezzel a problémával komolyan kellene
számolnia), a legerősebbnek pedig a magas feszültségű távvezetékektől való
félelem bizonyult. A mobiltelefon vagy a számítógép használata csekélyebb
aggodalmat kelt, mint például a vegyszerek, a nem megfelelő élelmiszer-,
levegő- vagy vízminőség, a szemét, a zaj.
A tudás- és az aggodalomszint leginkább a
megkérdezettek iskolázottságától függ, a magasabb végzettségűek fogékonyabbak a
problémára, valósabban mérik fel a veszélyforrások körét, inkább érzik a
személyes, emberi felelősséget. Legtöbben a mobiltelefonokat, a mobil átjátszó
állomásokat, a felső vezetékeket és a számítógépeket tartják a legnagyobb EMF-kibocsátóknak.
Magyarországon – a felmérés szerint – igen
kevesen (31%) gondolják, hogy az elektromágneses mezőknek egészségkárosító
hatása lehet, míg az Unió átlaga 48%. Érdekes ugyanakkor, hogy a három,
„alattunk végzett” ország a környezettudatosságában fejlett Dánia, Finnország
és Svédország, bár ezeken a helyeken amúgy is igen magasak az egészségkárosító hatásokat
szűrő állami normák, de a lakosok itt érzik magukat leginkább tájékozottnak és
érdekeltnek is.
A felmérésből az is kiderült, hogy hazánk
lakossága a legkevésbé érzékeny az EMF-ről szóló információkra: mintha ez a
jelenség nem érintene bennünket. Általános problémaként mi, magyarok azt említjük,
hogy a jelenség megértése, feldolgozása túl összetett számunkra. Ezért inkább
nem is foglalkozunk vele.
Ugyanakkor meglepően magas azoknak az
aránya Magyarországon, akik úgy érzik, hogy valaki helyettük is gondoskodik az
EMF kockázatainak szűréséről. A magyar megkérdezettek mindösszesen 1%-a
gondolja, hogy egyénileg kell az EMF kockázatainak csökkentéséről gondoskodnia
– leginkább tehát az államtól, illetve az érdekelt cégektől várjuk, reméljük a
segítséget, rájuk bízzuk a dolgot.
A felmérés kimutatta azt is, hogy az
elektromágneses mezők hatásaival gyakorlatilag nincs tisztában az a közel 400 millió
európai fogyasztó (az Eurobarometer az EU 27 országában, illetve
Horvátországban készítette reprezentatív felmérését), akik a fejlett világ
jelentős hányadát képviselik, és mindennapjaik részévé váltak a terület
legfontosabb veszélyforrásai: a mobiltelefonok, számítógépek, televíziók és
egyes háztartási gépek.
A megkérdezettek nagy része ezt
hiányosságként éli meg, leginkább a nem megfelelő információkat tartja érte
felelősnek. A felmérés jól rávilágít az egyéni felelősségérzetre is, amiben –
ha úgy tetszik, nem is meglepő módon – a skandináv államok és Finnország állnak
az élen, a sor végén pedig, sajnálattal, hazánk kullog.
Hogyan védekezhetsz az elektromágneses
mezők káros hatása ellen? Néhány tipp:
-
Minden, elektromos hálózatba kapcsolt
berendezés potenciális EMF hordozó. Amikor nem használjuk, húzzuk ki elektromos
berendezéseinket a hálózatból! -
Mobiltelefonhoz használjunk kihangosítót
vagy fülhallgatót! -
Minden vezeték nélküli elektromos
berendezés (vezeték nélküli telefon, wifi stb.) potenciális EMF forrás, próbáljuk
mellőzni használatukat. -
A lakásban a legtöbb elektromos berendezés
közvetlen közelében erős az elektromágneses sugárzás. Próbáljuk úgy elrendezni
környezetünket, hogy általában egyméteres környezetünkön kívül legyen a működő
mosógép, a hűtőszekrény és a mikrohullámú sütő. -
Próbáljuk minimálisra csökkenteni a
hajszárító, a villanyborotva használatát! (Normál használat mellett természetesen
elenyésző a kockázat.) -
Számos elektromos berendezés „stand-by”
üzemmódban (amikor csak a kis piros fény világít) majdnem annyi sugárzást
bocsát ki, mint működéskor. Használaton kívül ajánlatos teljesen kikapcsolni a
készülékeket. -
A nagyobb elektromos fogyasztókat,
áramelosztókat árnyékoljuk fémfóliával! Használjunk fémborításos áramelosztót,
hosszabbítót! -
Ne tartózkodjunk sokat konnektorok,
elektromos elosztók közelében! -
Számítógép monitorunkat lehetőség szerint
földeljük; ez levezeti a sugárzás jó részét. Magát a gépet pedig – a hűtést
természetesen figyelembe véve – lehetőség szerint burkoljuk. - Tartsuk távol magunkat a nagy feszültségű
elektromos vezetékektől, trafóházaktól, elosztóhelyektől!
Kép [cc] sj liew, Shinichi Sugiyama