A kormány szerint 2005-ben mintegy 460 tonna szén-dioxid kibocsátását előzték meg azzal, hogy nem kényszerítettek öltönyt a dolgozókra – így ugyanis kisebb mértékben kellett igénybe venni a légkondicionáló berendezéseket.

A „Cool Biz” nevű program keretében a kormány átfogó kampányt indított annak érdekében, hogy a munkahelyeken 28 fokra állítsák a klímaberendezéseket. Így kevesebb áram fogy, és sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, mintha a berendezéseket 20-24 fokra állítanák. A felmérések szerint a javaslatot a legtöbb cég be is tartja: a dolgozók mintegy 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén a korábbi évekhez képest magasabb hőmérsékletre állítják a klímaberendezést.

Az úgynevezett „nyári üzleti stílus” keretében továbbá vékony és kényelmes ruhák viselésére buzdítják az alkalmazottakat, hogy 28 fokban is hatékonyan tudjanak dolgozni. Ugyanez a rendelkezés egyébként fordítva is igaz: télen a lenge öltözet helyett kardigánok, pulóverek viselését javasolják, hogy az irodákat kevésbé kelljen fűteni.

Az új, lezserebb stílus népszerűsítését a vezetőkre bízták. Japánban ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy beosztott „alulöltözze” a felettesét. Ezért az olyan nagy cégek vezetői, mint a Fuji vagy Sanyo, rendszeresen mutatkoznak ingujjban. A kampány eredményeképpen ma már az üzletemberek és parlamenti képviselők fele zakó és nyakkendő nélkül jár nyáron dolgozni.

Ennek ellenére az intézkedés sokakban keltett zavart. Egyesek egyenesen a divatcégek összesküvését sejtik a program mögött, mondván, ha meg akarnak felelni a rendelkezésnek, egész ruhatárukat le kell cserélni. A férfiak körében is nagy lett az aggodalom, hogy mit fognak majd viselni a hagyományos zakó és ing helyett, a japán a közfelfogás szerint ugyanis csak a munkanélküliek járnak öltöny nélkül. Ennek megfelelően sokan legalább nyakkendőjüket maguknál hordják a zsebükben, hátha hirtelen szükség lesz rá. A nőknek is szüksége van egy-két új ruhadarabra, mivel az eddig 20 fokosra hűtött irodák helyett 28 fokban, tehát sokkal lengébb öltözékben kell dolgozniuk. Mindez a ruhaipar nagyarányú fellendülését is eredményezheti.

De a környezetvédelmi szervezetek sincsenek elragadtatva az intézkedéstől: szerintük a kormány kis hatású ál-intézkedéseket tesz, ahelyett hogy komolyabb lépésekkel védekezne a klímaváltozás ellen.

Bár Japán egyelőre nem látszik megvalósítani a Kiotói Egyezményben rögzített célt – azaz, hogy 2010-re az 1990-es évi szinthez képest 6 százalékkal csökkentse széndioxid-kibocsátását -, az mindenesetre tény, hogy a megváltozott öltözködésmód valóban támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Japán példáját követve most Anglia is hasonló dress-code bevezetésén gondolkozik. Sőt, szintén a formalitások kedveléséről ismert britek egész merész lépéseket terveznek: a hírek szerint a rövid ujjú ing mellett például a rövidnadrágot is engedélyeznék.