| Tudatos Vásárló
Indulhatnak az energiahatékonysági beruházások!
Némi kezdeti bizonytalanság után immár valóban kiírásra került a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon pályázata, ami a lakossági energiahatékonyság javítását tűzi ki célul. Indulhat a felújítás!
Újra igényelhető állami támogatás otthonaink
energiahatékonyságának javítására. A KvVM Klímabarát Otthon Energiahatékonysági
Alprogramjában a hagyományos technológiával épült lakások, társasházak
felújítására, illetve energiahatékony új otthonok építésére lehet pályázni.
A pályázat olyan energetikai korszerűsítéseket támogat, amelyek valós
széndioxid-megtakarítást eredményeznek az adott lakóingatlannál, így az elavult
fűtési és vízmelegítő rendszerek korszerűsítését, az ablakok hőszigetelését
vagy cseréjét, az épület külső hőszigetelését, vagy akár napkollektorok
felszerelését. A támogatás mértéke alapesetben 30%, maximális értéke beruházás
típusonként változik. Új építésű lakások esetében akkor kaphat valaki
támogatást, ha az ingatlanja eléri az A+ energiaosztályt.
Új elem a pályázati kiírásban, hogy ezúttal – a jogszabályoknak
megfelelően – energetikai tanúsítványt is be kell nyújtani a dokumentáció
részeként. A tanúsítvány nem csak az állam számára fontos dokumentum, hiszen
ezzel bizonyítható, hogy adott korszerűsítés tényleges energia-megtakarítással
jár-e, de a tulajdonosnak is segít eldönteni, mitől várhatja a leggyorsabb
megtérülést, milyen beruházásba érdemes belevágnia.
továbbra is ingyenesen igényelhető a Lakcímke kiadvány, és számtalan ötletet
találhatsz a hatékony otthoni energiafelhasználással és a beruházással
kapcsolatban.
Szintén újdonság, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyek eredményeképpen
az épület B vagy ennél jobb kategóriát ér el, az elérhető támogatás aránya is
nő. Ha például D energiaosztályú házunkat alapos és mindenre kiterjedő
korszerűsítéssel A+ kategóriáig sikerül felhoznunk, az állami támogatás mértéke
akár 60% is lehet.
A pályázaton hagyományos építésű családi házak vagy lakások tulajdonosai,
illetve hagyományos építésű társasházak akár közösen is indulhatnak. A leadási
határidő ezúttal meglehetősen hosszú: 2010. október 30-ig lehet pályázni,
hacsak a keret hamarabb ki nem merül. A kiírás letölthető a KvVM, vagy
a pályázatot kezelő szerv, az Energia
Központ Nonprofit Kft honlapjáról.
Az épületenergetikai munkacsoport jelentése szerint egy átlagos magyar lakás
energiafogyasztásának a három- negyedét a fűtés teszi ki. A meleg víz
előállítására fordítódik az energia 11, míg főzésre a 7 százaléka. Az arányokból
látható, hogy legtöbbet a fűtési energiából lehet megtakarítani, amelynek
legfontosabb eszköze a hőszigetelés.
A több, mint 4 milliós lakásállomány több,
mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehűlő felülete a legnagyobb,
hőszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 előtt épült
családi házak a legrosszabbak energetikailag, és jónak csak a 2007 után épültek
mondhatók. Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Az
építéskori kivitelezési hibák és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor
annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. A harmadik halmaz az
olyan hagyományos techno- lógiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás
található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el
leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk.
(Forrás: KvVM)
Forrás: Energia Klub