A fesztivál hitvallásának fontos része a környezetbarát szolgáltatások terjesztése, és néhány megoldás, mint a zuhanyzók vizének tisztítása és a környezetbarát konyha elsőként jelentek meg magyar zenei eseményen. A tavaly Bercelben megrendezett ötnapos S.U.N. fesztivál nemzetközi látogatók sorát hozta a világ minden részéről. Azon túl, hogy teljes egészében környezetbarát alapanyagokból építkeztek a fesztivál missziójának fontos része a különböző szervezetekkel való együttműködés a világ minden tájáról.

Nézzük, hogyan lehet a fenntarthatóság szellemében fesztivált építeni:

1. Kemping:  Csobánkapuszta valaha lakott tanyavilág volt, az épületek romjai ma is megtalálhatók, ezekből jócskán használtak is az új létesítményeink kialakításához. A fesztivál ezért – főként önkéntes – építőinek a területen alakítottak ki kempinget, ahol a semmiből kellett felépíteni és kielégíteni az alapvető szükségletekhez kapcsolódó infrastruktúrát. A szervezők alapvető célja az volt, hogy minimalizálják a környezetterhelést, ezért az infrastruktúrát a lehető legzöldebb módon alakították ki.

2. Konyha: A főzőkonyha, az épületszerkezetek és dekorációs elemek a környező erdőgazdaságból származnak, illetve az általuk kitisztított területekről összegyűjtött és újrafelhasznált anyagokból készültek. Biológiailag lebomló tisztítószereket használnak a mosogatáshoz, és hagyományos étkészletet, ami nem eldobható. Az épített kemence is helyi, újrahasznosított téglából épült. A főző berendezések fő tüzelőanyaga mulcs, amit szintén ők termeltek ki. Telepítettek a konyhához egy kis konyhakertet, itt paradicsom, fűszernövények, cukkini, tökfélék kaptak helyet. A konyhai zöldhulladékot komposztálják, és jövőre a konyhakerthez szeretnék főként használni. Az alapanyagok fő beszállítói a környező tanyákon élő és gazdaságot üzemeltető termelők. A szervezők a későbbiekben ezt is szeretnék maguk megoldani.

3. Zuhany: A zuhanyzás kapcsán szintén az volt az elsődleges elképzelés, hogy ne engedjék vissza azonnal a szennyezett tusolóvizet a patakba, ezért az általuk készített szappannal lehet tisztálkodni. A víz ezután két mechanikai – cserélhető – szűrőrétegen megy keresztül, majd folyik bele egy erre a célra kiásott és fóliázott, náddal, halakkal és békákkal betelepített tóba. A tusolófülkék külső kialakítása is helyi, újrafelhasznált anyagokból oldották meg: a fülkék fala a helyi tóból vágott nád.

4. Mosdó: Kialakítása szintén egy egyszerű ötleten alapszik, ami maga a vályú, ez szintén a tóba vezették, a belsejét kapaccsal (teknővájó) alakították ki, az egészhez helyi faanyagot használtak.

5. WC: Komposzt WC-ket használnak, ami annyit jelent, hogy a hagyományos, kert végében elhelyezett, és szippantást igénylő árnyékszéket kicsit újragondolták. Ebben természetesen kaptak segítséget, és kicsit módosítottak a fenti konstrukción. A most összegyűjtött salakanyagot jövőre szintén komposztként szeretnék használni, ami egész egyszerűen megvalósítható. Szükség van egy cserélhető hordóra, amibe az ürítés történik, és faforgácsra, amit minden szükség elvégzése után szórnunk kell a hordóba. Ez elindítja a komposztálódást, szagtalanít és felveszi a folyadékot is. Értelemszerűen tilos nem lebomló anyagot a komposztba dobni. Ezt a tábortól távol, egy szintén erre a célra kialakított és tófóliával kibélelt gödörbe öntik, majd szalmával fedik le.

6. Általános design: A kemping leválasztása, a bejárati kapu és a bútorok is helyi anyagokból készültek. Az egyik helyszínen (a healing gardenben) megépült egy földoltár, amibe szeretnék, ha minél többen hoznának egy darab követ a világ minden tájáról: egyfajta összefogást, a közös gyökereket szimbolizálva ezzel.

7. Áram: Az alapvető koncepció az aggregátorok mellőzése volt, de a folyamatos áramigény miatt ez nem lett volna megoldható. Napkollektorokat telepítettek, ezek töltik az akkumulátorokat, és erről az áramról működik a tábori közvilágítás, a konyhai világítás és eszközök, telefontöltés, számítógép, akkumulátorok töltése a szerszámokhoz.

8. Egyetemisták: Pályázatot írtak ki magyar egyetemistáknak a fesztivál látványelemeinek kialakítására. Hét csapat készítette őket.

9. Fűzépítészet: Idén elkezdtek kísérletezni az élő építészettel is, energiafűzből építettek szerkezeteket, amik az idő múlásával fejlődnek, nőnek, alakulnak. A fűz a környező vizek mentén jellegzetes fa, ezért ez a megmozdulásunk is egyfajta rekultivációnak tekinthető, mivel nem tájidegen anyagból építkeznek.

10. Hulladék: Egy fesztivál kapcsán jelentős kérdés a hulladékkezelés. Ezt egy összeszokott csapat bonyolítja, akiket idén számos fesztiválra hívtak. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is maguk alakítják ki, tönkrement sátrak elemeinek felhasználásával. Önkéntes alapon, fesztiválbelépőért szervezik csapatukat és feladatuk a terület folyamatos tisztán tartása, a hulladék elszállítása és a terület fesztivál utáni teljes hulladékmentességének biztosítása. A tavalyi évben a helyiek meglepődve tapasztalták, hogy mennyire nagyszerű munkát végeztek, és valóban szeméttől mentesek voltak a terület erdős bozótos részei is.

11. Kapcsolat a környékkel: A Csobánkapuszta körüli települések a tavalyi év jó tapasztalatai alapján örömmel fogadják a fesztivált, mivel a környéken meglehetősen nehéz a megélhetés és kevés a munkalehetőség, kölcsönösen érdekünk a jó viszony. Lehetőségeinkhez képest a szakipari munkákat próbálták a környékbeli, munkanélküli szakmunkásokkal elvégeztetni. Három előzetes felmérést tartottak, melyből az egyik önkénteseket volt hivatott toborozni, a másik kettőn kifejezetten a helyi szaktudást mérték fel.

Ezen kívül Bercel településsel közösen rózsaültetést szerveztek, ahol fesztiválosok és helyiek közösen dolgoztak. Egy, a fesztivál területére vezető út revitalizációja után, amit szintén Bercel településsel együtt tudtak megvalósítani, adományi pénzből dió és gesztenye facsemetéket ültettek az útról kivágott faállomány pótlására. Szintén fontos megemlíteni a környékbeli gazdákat, akiktől az élelmiszerek jelentős részét szerzik be. Ez is egyfajta településfejlesztés, mivel új, talán egyelőre nem túl nagy, de felvevőpiacot hoznak létre számukra.

Kép: a fesztivál szervezői

A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.