| Domokos Kata
Így védd meg gyermekedet a tévéreklámoktól
A gyerekek negyede már egy évesen tévéfüggő, miközben szüleik a reklámokat csak annyira tartják káros jelenségnek, mint a filmekben megjelenő bogarak félelemkeltő látványát. Cikkünkben értelmezzük a jelenséget, és fontos életmódtanácsokkal szolgálunk az elégedett gyerek és szülői korhoz.
Bizonyított tény, hogy 7-8 éves korukig a gyermekek nem érzik a különbséget a műsorok és a közéjük beszúrt reklámok között. A reklámok tartalmát éppannyira valóságosnak, őszintének és igaznak vélik, mint bármi mást, amit látnak, ezért a gyermek, mint reklám-célcsoport, valóságos aranybánya. Az amerikai Center for a New American Dream Kids unbranded címen tavaly kiadott kézikönyve nyomán végigjárjuk, milyen formában, mindennapjaik mely pillanataiban bombázza a reklámipar ezt a korosztályt.
Házi oltárként terpeszkedik…
Cikksorozatunk előző részében talán nem meglepő, de meglehetősen riasztó adatokat közöltünk arról, mennyi időt töltenek a mai gyerekek netezéssel, tévézéssel, mennyit és mit olvasnak, s mindez hogyan hat személyiségfejlődésükre. Az adatokból jól látszott, hogy az internet mellett a tévézéssel is rengeteg idejük elmegy, ami nem is csoda – táblagépek, okostelefonok, webvideók ide vagy oda, a tévé változatlanul afféle házi oltárként terpeszkedik a családok nappalijában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezért 2013-ban online közvélemény-kutatást végzett arról, milyennek látják a szülők gyermekeik tévézési szokásait. (Mivel önkéntes online felmérésről van szó, meg kell jegyeznünk, hogy egy reprezentatív országos felméréshez képest ebben leginkább a médiatudatosabb, értelmiségi szülők, a rutinosabb médiafogyasztók tapasztalatai tükröződnek.)
Kutatások szerint az, hogy a szülők mennyit tévéznek, mindennél erősebben hat a gyerekre. Fontosabb befolyásoló tényező ez, mint hogy van-e televízió a gyerekszobában, és sokkal erősebb nevelési eszköz, mint bármilyen szigorú házi szabály.
Napi egy óra tévé, már pelenkában
A szülői bevallások szerint egy átlagos hétköznapon a 8-14 éves korosztály másfél órát ül a tévéképernyő előtt, hétvégén viszont már majdnem dupla ennyi időt, 10 perc híján 3 órát tévéznek. A szülői tapasztalatok ennél az ijesztő adatnál részletesebb képet adnak. A három éven aluli gyermeket nevelő szülők többsége egy órában maximalizálja a televízió előtt tölthető időt, a legkisebbek majdnem negyede azonban naponta 1-3 órát is tévézhet. A 7-11 évesek szüleinek közel fele (44%) nyilatkozott úgy, hogy gyermekük 1-3 órát tévézik, és csak kicsivel többen voltak azok, akiknek csak egy óra engedélyezett (46%). A szülők többsége úgy véli, hogy ezzel gyermekei nem töltenek túl sok időt a képernyő előtt. A passzív tévénézés (csak úgy megy a tévé) a családok felében fordul elő, 30 százalékuknál rendszeres.
A TVE szerint nem etikus a gyerekeknek reklámozni
Korábban kezdik
A kutatás adataiból jól kirajzolódik, hogy a legkisebbek manapság jóval hamarabb váltak, válnak tévénézőkké, mint akár a mai kamaszok: a bölcsődés korúak több mint negyede egyévesen, 30 százalékuk kétévesen vált rendszeres tévézővé. A mostani kamaszoknak egyévesen még csupán a 6, kétévesen pedig a 16 százaléka tévézett.
A gyerekműsorokat kínáló csatornák közül a legkisebbek szülei az M2-t nevezték meg gyermekeik kedvenceként, ezt követte a Minimax és a JimJam. A sorrend a nagyobbaknál sem változik számottevően.
A bogarak látványától jobban féltik a gyereket, mint a reklámtól
Az NMHH felmérése azt is firtatta, mely médiatartalmaktól féltik a szülők leginkább gyermeküket, mi lehet leginkább ártalmas a 16 éven aluliakra. A szülőknek a felsorolt nyolc probléma közül kellett kiválasztaniuk a három szerintük legkárosabbat. A lenti ábrán jól látszik, hogy szinte minden szülő aggályosnak tartja az erőszakos jeleneteket tartalmazó műsorokat, de csak alig felük a trágárságot vagy a szexualitást, a reklámokat pedig csupán a szülők harmada találja károsnak. (A válaszadók javarésze értelmiségi, rutinosabb médiafogyasztó volt, az országos átlag minden valószínűség szerint más képet mutat.)
A grafikon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai alapján készült
A Hupikék törpikék belga képregényként indult 1958-ban. Világszerte ismertté az amerikai Hanna-Barbera filmstúdió által gyártott rajzfilmsorozattal vált az 1980-as években. A törpök már 1959-ben, a képregénnyel együtt megjelentek kis műanyag figuraként is a piacon, tömeggyártásukat a német Schleich játékgyár indította el 1965-ben. A figurák azóta is csak szaporodnak: 1969 óta csak két olyan év volt, amikor nem került újabb törpszereplő a boltok polcaira. Hupikék törpikékkel gyakorlatilag bármit el lehet adni a játékokon, plüssfigurákon, filmeken, ruhákon, élelmiszeren át a vidámparkokig. A smurf-merchandising, azaz a törpikék efféle „arculati elemként” való hasznosítása a megszületésüket követő fél évszázadban megközelítőleg 5 milliárd dollárt hozott.
Ez most reklám vagy maga a műsor?
A gyermekeket célzó marketing manapság ráadásul nem szorítkozik a szigorúan vett reklámokra. Ahogy James P. Steyer, a Stanford Egyetem professzora, az Amerikában nagy sikert aratott The Other Parent: The Inside Story of the Media’s Effect on our Children című könyv szerzője fogalmaz: „Ha reklámot nézel, azzal ma már nem csupán megfizeted az árát annak, hogy megnézhesd a műsort. A reklám ma már maga a műsor”. Szülőként talán csak kevesekben sejlik fel a gyanú, pedig így van: a Hupikék törpikéktől a Transformersig a gyerekek kedvenc tévéműsorainak nagy része eleve a velük együtt legyártott termékek reklámozására született. A kamaszokat rabul ejtő videóklippek java része sem más, mint rendkívül hatékony reklámja magán a zenei terméken kívül a divatnak, a ruháknak, az életstílusnak. A reklámpszichológusok szerint ráadásul épp az ilyen típusú, a rövid, gyors, erős ingerekkel, zenével összekötött médiatartalomra különösen érzékenyek a gyerekek.
Hét lépés a tévéreklám-tudatos gyermekkorért
1. a tökéletes tévémentes élet talán irreálisnak tűnik, de kezdd meg a leszokást: ne engedd tévézni gyermekedet evés, se házifeladat-írás közben;
2. tanítsd meg a gyerekeket arra, hogy mindig némítsák le a tévét a reklámidőben;
3. a leszokásban sokat segít, ha a korábban tévézéssel elpocsékolt időt játékkal, sporttal, közös sétákkal töltitek ki;
4. a szülői példa mindennél erősebb. Korlátozd a saját tévénézésedet is!
5. ne feledd, egyedül nem érhetsz célt. A nagyszülők, érintett családtagok, barátok között is kürtöld szét, milyen „diétába” fogtatok. Ezzel elkerülheted, hogy a nagyi otthona afféle tévés menedék maradjon;
6. gyermeked élete sosem lesz reklámmentes, a pszichológusok ezért nem győzik hangsúlyozni az úgynevezett szülői mediáció szerepét, tehát annak fontosságát, hogy aktívan segítsünk gyermekünknek megérteni, feldolgozni a tévében látottakat.
– nézzétek együtt a reklámot,
– magyarázd el, miről lehet felismerni, hol kezdődött, mikor ért véget,
– tisztázzátok, mit akart elérni,
– magyarázd el, milyen trükkökkel élnek a reklámok. (Például, hogy a néni nem ugyanazt a foltos pólót veszi ki a mosógépből patyolat tisztán, mint amit beletett.)
– akár játszhattok is reklámkeresőt. Segíts nekik a reklámok kevésbé nyilvánvaló formáit is felismerni, például keressetek elrejtett logókat, termékeket a filmekben.
Mit nyerhettek, ha mindezt megteszitek?
Kevesebb hiszti: egy egészséges gyerek, ha hisztibe kezd azért, hogy megkapjon valamit a boltban, 3-4 visszautasítás után feladja. Egy olyan gyermek viszont, aki rendszeresen néz tévét, a felmérések szerint simán folytatja a 30. „nem” után is.
Elégedettebb élet: akár felnőtt vagy, akár gyerek, a reklámok végül is azt az érzést igyekeznek elérni benned, hogy Valami kell még!, hogy Ez így nem elég! A tévézés-mentes gyerekkor egyszerűen elégedettebb, és ez megmarad később is.
Nagyobb kreativitás egy életen át: azok a gyermekek, akik ritkán vagy egyáltalán nem tévéznek, kreatívabban játszanak, könnyebben lekötik magukat, hiszen nem szoktak hozzá a passzív szórakozáshoz. Az innováció, a kreativitás és az alkalmazkodás pedig talán soha nem volt még olyan fontos képesség, mint a most felnövekvő generációk életében.
Jobb koncentráció: a kevesebbet tévéző gyerekek könnyebben koncentrálják figyelmüket egyetlen dologra, és kevésbé terelik el a figyelmüket a fókuszukon kívülről jövő, figyelemelterelő tényezők.
Gyermeked népszerűbb lesz: Talán pont az ellenkezőjét gondolnád, azt, hogy nem fog tudni beleszólni az óvodai, iskolai csevejbe, kreativitásával, ötleteivel azonban társai között igazi vezetővé válhat.
Mit tehetünk szülőként, hogy gyermekeink életében megmaradjon a reklámmentes tér, ahol potenciális fogyasztók helyett gyermekek tudnak maradni? Vagy ha már elkerülhetetlen, hogyan vértezhetjük fel őket a reklámokkal szemben? Ezt járjuk körül cikksorozatunkban.
A New American Dream „Kids undbranded” című kiadványa alapján
Fotó: Inna Volodina, Dreamstime
Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!
A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.
