fbpx

| B.Zs.

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Hülye azért nem vagyok

A rádió brókerbotrányos híreire ébredtem. Hogy mik vannak! Kinyitottam az ablakot és nemrég vásárolt indonéz bambuszfotelemből hallgattam a madárcsicsergést. Honnan is tudhattam volna, hogy a bambusz a Föld egyre fogyatkozó esőerdőinek irtásából származik? Jóízűen hörpölgettem a kávét, amit egy…

Jóízűen hörpölgettem a kávét, amit egy távoli országban a helyi elnyomó rezsim rabszolgamunkában szüreteltetett. Minderről persze nekem fogalmam sem volt, mint ahogyan nyilván annak a számomra ismeretlen kereskedelmi vállalatnak sem, amely a kávét azután a hozzám közeli boltba eljuttatta. Miért is kellene ilyeneket tudnia? A kávéba töltött tejemet egyébként egy magyar, súlyos köztartozásokat felhalmozó, a beszállítóit kijátszó cég állította elő, amelynek vezetőjét hűtlen kezeléssel és csődbűntettel vádolják.

A kávé mellé pirítóst sütöttem barna kenyérből. Persze honnan is tudtam volna, hogy a kenyér nem a rozstól, hanem a hozzáadott színezékektől barna? Vagy azt, hogy Amerikából származó szójaadalékot is tartalmaz génkezelt szójából? Miért lenne a kenyérben szója? Közben a gyümölcsjoghurtomban található sok E-betűs adalékanyag csendben allergiás reakciókat indított el a testemben. De azt nem tudtam, hogy a köhögőroham nem ettől, hanem a pirítóshoz elfogyasztott virslitől jött rám, ugyanis az efféle hentesáruban a húsfehérjét olcsóbb tejfehérjével szokták helyettesíteni, ami naná, hogy ingerli a tejallergiámat.

Mosogatás közben is szólt a rádió. Jó minőségű készülékem van, kifogástalan hanggal. Azt persze még csak nem is sejtem, hogy lassan kopik szét benne az a kis műanyag alkatrész, ami úgy van kitalálva, hogy öt év alatt mindenképp elhasználódjon, és olyan költséges javítást tegyen szükségessé, hogy inkább veszek majd egy új készüléket. A régi megy majd a szemétbe, bár tulajdonképpen veszélyes hulladékként kellene kezelni. Egyébként arról sem tudok, hogy a rádiót gyártó jónevű világcég a fegyvergyártásban is érdekelt, és az ENSZ Közgyűlésének határozata ellenére folyamatosan ad el fegyvereket olyan polgárháború sújtotta afrikai országokba is, ahol a háborúra vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat semmibe veszik, és gyerekeket soroznak be erőszakkal a milíciákba.

Volt még időm egy kis kertészkedésre. Belebújtam kényelmes sportcipőmbe, amit nemrég vettem egy bevásárló központban. Nem volt olyan olcsó, hogy sejthettem volna, a cipőt valahol Kelet-Ázsiában nyolcéves gyerekek állították elő napi tizenkét órás munkában! De ki az ördög gondol erre, mikor a márkát világhírű sportolók reklámozzák a tévében? Ami meg a bevásárló központot illeti, az egy kis erdő helyére épült, vagy ezer fát kivágtak miatta. A helyi lakosok meg a környezetvédő szervezetek tiltakoztak is (hiába), csak erről én nem hallottam, ugyanis az általam fogható rádió– és tévéadók ilyesmiről nem számolnak be (láttam viszont a mellnagyobbító műtétet a Fókuszban, hát az nem volt semmi).

Vizet húztam a kerti kútból. Öröm volt nézni, ahogy a virágok és a zöldségek feléledtek a friss víztől. Honnan sejthettem volna, hogy a kút vizét már régen mérgezi egy közeli, illegális hulladéklerakóból szivárgó dögletes lé? Azt sem tudtam, hogy a hulladéklerakót egy olyan cég „üzemelteti”, amelyet már többször rajta kaptak ilyesféle praktikákon, de mindig megúszta néhány százezer forintos jelképes bírsággal.

A szokásos közlekedési dugóknak hála, cirka egy órás autózással beértem a munkahelyemre. Mindig mondom, hogy villamossal gyorsabb lenne, de azt felelik, hogy a magamfajta középvezető nem járhat gyalog – még azt hinnék, hogy nem megy jól a cég szekere. Ma egyébként rögtön fontos feladatom volt: sajtótájékoztatót kellett tartanom a dunai halpusztulás ügyében, amiért a mi vállalatunk a felelős. A főnököm a lelkemre kötötte, hogy körmömszakadtáig tagadjak. Hiába mondtam, hogy hiszen ez hazugság, az állásom elvesztésével fenyegetett meg, és felhívta a figyelmemet a közelgő részvénykibocsátásra: az efféle botrányok nem tennének jót a keresletnek. Szó, ami szó, végül is csak egy kis balesetről van szó, hiszen általában kis dózisokban engedjük az ártalmas szennyvizet a folyóba, most csak tévedésből zúdult egyszerre több is bele. Egyébként is, az alapanyagokat Romániából szerezzük be, nahát ott aztán van méreg a folyókban!

Egyébként jól vagyok. Lelki alkatom kiegyensúlyozott, fogaim épek, gondolkozásom normális. Van diplomám, házimozi rendszerem, hobbim a sárkányrepülés. Hülye azért nem vagyok.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!

      Bónusz: tippek, tesztek, programok