fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Hülye azért nem vagyok

| B.Zs.

A rádió brókerbotrányos híreire ébredtem. Hogy mik vannak! Kinyitottam az ablakot és nemrég vásárolt indonéz bambuszfotelemből hallgattam a madárcsicsergést. Honnan is tudhattam volna, hogy a bambusz a Föld egyre fogyatkozó esőerdőinek irtásából származik? Jóízűen hörpölgettem a kávét, amit egy…

Jóízűen hörpölgettem a kávét, amit egy távoli országban a helyi elnyomó rezsim rabszolgamunkában szüreteltetett. Minderről persze nekem fogalmam sem volt, mint ahogyan nyilván annak a számomra ismeretlen kereskedelmi vállalatnak sem, amely a kávét azután a hozzám közeli boltba eljuttatta. Miért is kellene ilyeneket tudnia? A kávéba töltött tejemet egyébként egy magyar, súlyos köztartozásokat felhalmozó, a beszállítóit kijátszó cég állította elő, amelynek vezetőjét hűtlen kezeléssel és csődbűntettel vádolják.

A kávé mellé pirítóst sütöttem barna kenyérből. Persze honnan is tudtam volna, hogy a kenyér nem a rozstól, hanem a hozzáadott színezékektől barna? Vagy azt, hogy Amerikából származó szójaadalékot is tartalmaz génkezelt szójából? Miért lenne a kenyérben szója? Közben a gyümölcsjoghurtomban található sok E-betűs adalékanyag csendben allergiás reakciókat indított el a testemben. De azt nem tudtam, hogy a köhögőroham nem ettől, hanem a pirítóshoz elfogyasztott virslitől jött rám, ugyanis az efféle hentesáruban a húsfehérjét olcsóbb tejfehérjével szokták helyettesíteni, ami naná, hogy ingerli a tejallergiámat.

Mosogatás közben is szólt a rádió. Jó minőségű készülékem van, kifogástalan hanggal. Azt persze még csak nem is sejtem, hogy lassan kopik szét benne az a kis műanyag alkatrész, ami úgy van kitalálva, hogy öt év alatt mindenképp elhasználódjon, és olyan költséges javítást tegyen szükségessé, hogy inkább veszek majd egy új készüléket. A régi megy majd a szemétbe, bár tulajdonképpen veszélyes hulladékként kellene kezelni. Egyébként arról sem tudok, hogy a rádiót gyártó jónevű világcég a fegyvergyártásban is érdekelt, és az ENSZ Közgyűlésének határozata ellenére folyamatosan ad el fegyvereket olyan polgárháború sújtotta afrikai országokba is, ahol a háborúra vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat semmibe veszik, és gyerekeket soroznak be erőszakkal a milíciákba.

Volt még időm egy kis kertészkedésre. Belebújtam kényelmes sportcipőmbe, amit nemrég vettem egy bevásárló központban. Nem volt olyan olcsó, hogy sejthettem volna, a cipőt valahol Kelet-Ázsiában nyolcéves gyerekek állították elő napi tizenkét órás munkában! De ki az ördög gondol erre, mikor a márkát világhírű sportolók reklámozzák a tévében? Ami meg a bevásárló központot illeti, az egy kis erdő helyére épült, vagy ezer fát kivágtak miatta. A helyi lakosok meg a környezetvédő szervezetek tiltakoztak is (hiába), csak erről én nem hallottam, ugyanis az általam fogható rádió– és tévéadók ilyesmiről nem számolnak be (láttam viszont a mellnagyobbító műtétet a Fókuszban, hát az nem volt semmi).

Vizet húztam a kerti kútból. Öröm volt nézni, ahogy a virágok és a zöldségek feléledtek a friss víztől. Honnan sejthettem volna, hogy a kút vizét már régen mérgezi egy közeli, illegális hulladéklerakóból szivárgó dögletes lé? Azt sem tudtam, hogy a hulladéklerakót egy olyan cég „üzemelteti”, amelyet már többször rajta kaptak ilyesféle praktikákon, de mindig megúszta néhány százezer forintos jelképes bírsággal.

A szokásos közlekedési dugóknak hála, cirka egy órás autózással beértem a munkahelyemre. Mindig mondom, hogy villamossal gyorsabb lenne, de azt felelik, hogy a magamfajta középvezető nem járhat gyalog – még azt hinnék, hogy nem megy jól a cég szekere. Ma egyébként rögtön fontos feladatom volt: sajtótájékoztatót kellett tartanom a dunai halpusztulás ügyében, amiért a mi vállalatunk a felelős. A főnököm a lelkemre kötötte, hogy körmömszakadtáig tagadjak. Hiába mondtam, hogy hiszen ez hazugság, az állásom elvesztésével fenyegetett meg, és felhívta a figyelmemet a közelgő részvénykibocsátásra: az efféle botrányok nem tennének jót a keresletnek. Szó, ami szó, végül is csak egy kis balesetről van szó, hiszen általában kis dózisokban engedjük az ártalmas szennyvizet a folyóba, most csak tévedésből zúdult egyszerre több is bele. Egyébként is, az alapanyagokat Romániából szerezzük be, nahát ott aztán van méreg a folyókban!

Egyébként jól vagyok. Lelki alkatom kiegyensúlyozott, fogaim épek, gondolkozásom normális. Van diplomám, házimozi rendszerem, hobbim a sárkányrepülés. Hülye azért nem vagyok.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok