A koronavírus-járvány óta nem csak a maszkok lettek a mindennapok részei, de a pandémia kezdetén hamar hiánytermékké váltak a különböző takarító- és fertőtlenítőszerek is. Míg 2019 januárjában átlagosan 17 dollárt, azaz több mint ötezer forintot költöttek az amerikaiak havonta tisztítószerekre, addig ez az összeg 2021 azonos időszakában már több mint 19 dollárra, azaz több mint 5600 forintra ugrott.

LEZÁRULT az #ÖkoTakarítás hónapja

A különböző fertőtlenítőszerek Magyarországon is kelendőbbek lettek a járvány hatására. A hivatalos KSH-adatok szerint 2020-ban több mint 231 milliárd forintot tett ki a tisztítószerek forgalma, ami a járvány előtti, 2019-ben elért 207 milliárd forinthoz képest 11 százalékos emelkedésnek felel meg, a 2018-as kevesebb mint 190 milliárdos összeget pedig 22 százalékkal haladja meg.

Országos boltlista – itt vehetsz kimérős tisztítószert

Lomtalanításkor nem tehetjük ki

Ha már több tisztítószert használunk, tudatos vásárlóként törekedjünk arra, hogy hiteles címke által minősített környezetbarát terméket vegyünk, a vegyszerek ugyanis komoly hatással vannak a vizekre, a környezetre és az emberek egészségére. A tisztítószerek ráadásul nem csak a lefolyó vízbe kerülve okoznak környezeti terhelést: egy-egy kiürült flakonnak a kidobása sem egyszerű feladat.

Korábbi cikkünkben  már írtunk arról, hogy nem mindegy, mi lesz a sorsa például az elromlott vagy nem használt kütyüknek, háztartási gépeknek, ezek ugyanis számos olyan alkatrészt tartalmazhatnak, amelyek a környezetre, egészségre is károsak lehetnek, ha a kommunális szemétbe kerülnek. Ugyanígy nem lehet őket a lomtalanítás során sem kitenni. Veszélyes vagy speciális kezelést igénylő hulladékot – így elektronikai, elektromos hulladékot -, vagy építési és bontási törmeléket tehát körültekintően kell kezelni. Ehhez hasonlóan a vegyszereket és egyes, a háztartásokban megtalálható tisztítószereket sem lehet a kukába tenni, és nem érdemes a lomtalanításra sem várni: a vegyszerek, festékek, oldószerek ugyanis szintén veszélyes hulladéknak minősülnek. Jó hír, hogy egyes önkormányzatok rendszeresen szerveznek veszélyes hulladék-leadási lehetőséget.

A hivatalos KSH-adatok szerint a Magyarországon 2019-ben 674 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezett, 2,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a háztartásokban megmaradó veszélyesnek minősíthető tisztítószereket magában foglaló folyékony veszélyes hulladékok mennyisége 2019-ben 188 ezer tonnára rúgott, igaz ez elmaradt az egy évvel korábbi 249 ezer tonnától.

A háztartási vegyszerek befolyásolhatják a termékenységet

Mi számít veszélyes, illetve speciális kezelést igénylő hulladéknak?

Mik azok, amiket nem lehet egyszerűen kidobni a szemétbe? Az FKF információi szerint ide tartoznak például:

• az elektromos és elektronikai hulladékok: ilyenek többek között például a háztartási kis- és nagygépek mint a mosógép, a hűtőszekrény, a mosogatógép, a hajszárító vagy a porszívó, de ide tartozik a számítógép, nyomtató, monitor vagy a régi mobiltelefonok és az elektromos játékok is;
• a sérült napelemek, fénycsövek és világítótestek;
• a szárazelemek és hordozható kis akkumulátorok és a gépjármű indító akkumulátorok;
• a használt sütőzsiradék, valamint a fáradt olaj és göngyölege, így például a konyhákban használt vagy éppen a gépkocsik használt olaja és annak flakonjai;
• építési-bontási hulladék, amely veszélyes hulladékot nem tartalmaz;
• személygépkocsik gumiabroncsa;
• a festékhulladékok, – maradványok és azok göngyölege, vízbázisú és oldószerbázisú festékek, lakkok, ragasztók.

A fővárosban élők a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., az FKF weboldalán ellenőrizhetik, hogy melyik hulladékudvarba pontosan milyen hulladékot lehet leadni, így például a víz- vagy oldószerbázisú festékeknek vagy lakkoknak is külön gyűjtőhelye van. Az FKF arra is felhívja a figyelmet, hogy a kijelölt hulladékudvarokban folyékony jellegű veszélyes hulladékok leadására maximum 30 kilós súlykorlát erejéig van lehetőség, kizárólag a budapesti lakosok részére, a szükséges dokumentumok bemutatása mellett. A fővároson kívül a megyei hulladékudvarok weboldalán szintén ellenőrizni lehet az átvett termékeket és a nyitvatartási időket.

Mi legyen a sütésre használt olajjal?

Ahogy az FKF fenti kisokosából látszik, a sütésre használt olajat, azaz a fáradt olajat sem szabad kiönteni, de ebben az esetben nem csak a hulladékkezelő cégek jelentik a végső megoldást. A magyar olajmamut, a Mol külön programot indított a fáradt olaj beszerzésére.  A cég kijelölt töltőállomásain – amelyek listája itt található – ingyenesen átveszik a kizárólag lakossági fáradt olajat. Ez legfeljebb 10 literes kiszerelésben és összesen 20 liter mennyiségben adható le. A leadandó a fáradt olaj nem lehet más anyaggal, vegyszerrel szennyezett. A Mol mellett ma már több országos hálózattal rendelkező boltlánc is lépett. Az Aldi és a Spar is tesztüzemet indított, amelynek keretében több üzletben visszaveszik a használt lakossági étolajat és zsiradékot.

• A Spar ezekben az üzleteiben,
• az Aldi pedig ezekben biztosítja ezt a lehetőséget.
• Frissítés (2022.05.04.): A Coop több mint 500 üzletében várja vissza a használt sütőolajat, és literenként 1 db, 80 Ft értékű kuponnal díjazza (max. 5 litert lehet egyszerre visszavinni).
• Frissítés (2022.05.04.): A Lidl Magyarország idén lépett, és teszt jelleggel elindította a használt sütőolaj visszagyűjtését: egyelőre 6 üzlete előtt adhatjuk le a sütőolajat az országban.

Hányszor süthetünk az étolajban, és utána hova vihetjük? 

Mi a helyzet a mosó- és tisztítószerekkel?

A legtöbb mosó- és tisztítószer műanyagflakonokban van, azaz miután elfogyott a szer, a műanyagflakont a műanyagszemét közé kell tenni. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége azonban felhívja arra is a figyelmet, hogy míg a kiürült mosó-, tisztító- és tisztálkodószeres flakonok a megfelelő szelektív kukába kerülhetnek, addig

a környezetre, élővilágra ártalmas, ezért veszélyt jelző piktogrammal ellátott vagy maró szerek már veszélyes hulladéknak minősülnek.

A veszélyt jelző piktogramok ezen a linken találhatóak.

A veszélyes anyagokat jelző piktogramok – például a felkiáltójel – az öko-tisztítószereken is megtalálhatóak néha, hiszen több természetes vagy környezetbarátként számon tartott anyag is lehet maró, irritáló hatású, így jelölésköteles.

Segít az EU-ökocímke

A veszélyesnek minősülő anyagok helyes elhelyezése fontos kötelességünk, de a hulladék akkor is hulladék marad, ha a megfelelő helyre kerül. Az is tény, hogy bármilyen tisztítószert is használunk, az szennyoldó anyagokat tartalmaz.

A problémát azzal előzhetjük meg, ha nem használunk feleslegesen vegyszereket, és amit mégis használunk, az a lehető legkíméletesebb.

Az Európai Unióban ezért egy hiteles minősített logó, az EU-ökocímke jelzi azokat a termékeket, amelyek lehetőleg minimális terhelést jelentenek a környezetre és a fogyasztókra nézve is legbiztonságosabbak.

Az ökocímkés tisztítószereket független minőségellenőrző laboratóriumok vizsgálják, érthető használati utasításokkal vannak ellátva, amelyek a biztonságos és hatékony használatot segítik elő, és kevesebb veszélyes vegyszert tartalmaznak. Azaz egész életútjuk során kíméletesebbek a környezethez, hiszen a környezetbe kerülve ártalmatlan alkotóelemekre bomlanak le.

A takarításhoz szükséges tisztítószerek kiválasztásában a Tudatos Vásárlók Egyesülete által készített tesztek is segíthetnek: az általános tisztítószerekről itt, a mosóporokról itt, a folyékony mosószerekről itt, a mosogatószerekről pedig itt érhetőek el az eredmények.

---

 Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-20/C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles