Témánk ezúttal nem a postaládákba dobált szórólap, prospektus, hanem a kéretlenül címünkre érkezett kereskedelmi ajánlat. Ezeket a postás hozza, de őt ne szidjuk, mert neki a szabályosan címzett küldeményeket kézbesítenie kell. Izgalmas kérdés viszont, hogy a feladó vajon honnan tudja nevünket, lakcímünket – és hogy jogszerű-e személyes adataink felhasználása?

Hogy kartotékadat vagyunk, tudjuk jól. Születéskor saját nevet, számot kapunk, melyek újabb és újabb könyvekbe, számítógépekbe kerülnek, miközben ügyeinket intézzük. Nyilvántartanak minket. A személyes adataink azonban védettek: az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény) garanciális rendelkezése szerint felhasználásukra csak az érintett hozzájárulásával vagy külön törvényi felhatalmazás alapján van mód.

Problémás felhatalmazás

A fogyasztók problémája éppen egy ilyen felhatalmazásra, az 1995. évi CXIX. törvényre vezethető vissza. A törvényben ugyanis a kereskedelmi cégek felhatalmazást kaptak arra, hogy (közvélemény- és piac-) kutatás, valamint közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) okán kapcsolatfelvétel céljából az érintett személyes adatait előzetes hozzájárulásuk nélkül megszerezhessék és kezelhessék.

Ennek korlátjaként a cég első megkeresésében köteles tájékoztatni ügyfelét arról, hogy az adatait kitől szerezte, és mire kívánja azt felhasználni. A tájékoztatóban fel kell hívnia a figyelmet arra is, hogy az érintett miképpen tudja adatainak további felhasználását megakadályozni (törlés, tiltó listára helyezés). Mindezt elméletileg jól látható helyen és módon kellene közölni – ehhez képest általában valamelyik oldal aljára préselik, a világ legkisebb betűjével…

Szabad adatkereskedelem

A törvény tehát – a kereskedelmi lobbi nyomására – sajnos a szabad adatkereskedelmet tette főszabállyá, amit csak maga az érintett, kifejezetten a letiltást kérelmező nyilatkozatával tud megakadályozni. A tudatos vásárlók jogosan érzik úgy, hogy ennek éppen fordítva kellene lennie, hogy itt valójában a magánélethez való alapvető joguk szenved sérelmet.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra más (szigorúbb) szabályok vonatkoznak. A kéretlenül küldött tömegreklám (spam) problémájának révén a reklámjog itt erősebben ütközik az alkotmányos jogokkal, ami szigorúbb jogi korlátok felállítását tette szükségessé.

Más dolog, hogy a spamek elleni fellépésre jogosult fogyasztóvédelmi felügyelőségek alkalmatlannak tűnnek erre a feladatra. De erről majd máskor.

Az állam a legnagyobb adatkereskedő

Izgalmas kérdés, hogy a cégek honnan szerzik meg személyes adatainkat. Nos, mivel ezek legfőbb kezelője a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (KÖANYV), vagyis maga az állam lett a legnagyobb adatkereskedő. Furcsán hangzik ugyan, de a KÖANYV bevétel centrikus szerv, s mint ilyen anyagilag érdekelt az adatkereskedelemben. Adatainkat a megkeresésben foglalt kívánalmak szerinti osztályozásban (életkor, nem, családi állapot, lakóterület stb.) szolgáltatja ki a kérelmezőnek – pénzért.

A KÖANYV persze nincs egyedül az adatpiacon: a kereskedelmi vagy csomagküldő cégeken kívül üzérkednek saját ügyféllistáikkal a pénzintézetek, a kórházak, a telefonos cégek, a kamarák és különféle közszolgáltatók is. A jámbor polgárnak pedig fogalma sincs, mikor indul el adataival a cégek közti cserebere.

„Hahó, három falusi pedagógust adok egy aktív korban lévő nőért, stb.”

1998-tól egyébként a hazai adatkezelők jogszerűen kezelt adatállományukat legálisan adhatják el külföldre is.

Emellett időről időre megjelennek a különféle adatbegyűjtő barbatrükkök is, amikor piackutatásnak álcázva (pl.dohánygyárak) vagy sorsjegyek bolti kitöltetésével gyűjtik be a fogyasztók adatait, szokásait.

Ellentétben a szórólapokkal, itt nem a tájékoztatás, hanem a kapcsolatfelvétel a cél, és maga a „boldog megszólított” – a potenciális ügyfél – dönti el, hogy kiadja-e személyes adatait.

A válasz-levelezőlap, kérdőív, sorsjegy beküldője tehát önként és aktívan járul hozzá adatainak felhasználásához, s természetesen felkerül a cég címlistájára. Miként az is, aki rendelés, vásárlás okán kapcsolatba kerül valamelyik csomagküldő céggel…

Általános letiltás

A helyzet tehát elkeserítő – de korántsem reménytelen. Aki ki akar maradni a reklámok kínálta sok jóból, hívja inkább a jogot segítségül. Kicsit macérás ugyan, de megéri.

Elsőként a központi adatkezelő szervnél kell kezdeményeznie, hogy személyes adatait ne adhassák át üzleti célú felhasználásra (általános, jövőbeni letiltás). Ezt személyesen vagy írásban is megteheti. A „Nyilatkozatot” ajánlott levélben kell a lakó- (tartózkodási) hely szerint illetékes jegyzőnek vagy a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalvezetőnek megküldeni.

A kiskorú gyermek helyett a szülő (törvényes képviselő) nyilatkozhat. Ajánlatos ezt rögtön a baba megszületése után megtenni – a törvény ugyanis az első három hónapban nem engedi meg, hogy a kórházak kiadják az újszülöttek adatait. Az általános letiltással megszűnik a veszély, hogy adatainkat a központi adatkezelő a későbbiekben bárkinek is eladja.

Tiltás a cégnél

Akinek azonban nevét, címét már előzőleg kiadták, esetleg felkerült valamelyik csomagküldő vagy reklámcég listájára, annak az általános letiltás nem elég. Mivel az ő adatai már forgalomban vannak, azok letiltását közvetlenül a szóban forgó cég(ek)től is kérnie kell. Az 1995. évi CXIX. törvény értelmében az adatkezelő kereskedelmi cég az érintett kérésére köteles a birtokában lévő valamennyi üzletszerzési listáról a kívánt adatokat törölni, beleértve a harmadik személy részére továbbadottakat is.

Telefonkönyv

A 2003. évi C. törvény alapján a vezetékes távközlési szolgáltató az előfizető kifejezett kérésére köteles a telefonkönyvben feltüntetni, hogy az érintett személyes adatai (telefonszáma is az) nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra.

Az ehhez szükséges nyilatkozatok mintái letölthetők a Reflex Környezetvédő Egyesület vagy a Hulladék Munkaszövetség honlapjairól (www.reflex.gyor.hu ill. www.humusz.hu).

A fenti kérelmek illetékmentesek. Az adatkezelők kötelesek az érintettet írásban tájékoztatni, hogy adatait kérésének megfelelően a tilalmi listára tette.

A fogyasztók és a környezet legnagyobb örömére…

dr. Kalas György – Reflex Jogsegélyszolgálat

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 5. számában.