Hogyan vásárolhatsz közvetlenül a gazdától? Közösségi gazdaságok
Egyre több módja van annak, hogy élelmiszerünket közvetlenül a gazdáktól szerezzük be. Új cikksorozatunk célja, hogy segítsünk közöttük eligazodni és választani. Tényleg a gazdától származik? Valóban szezonális? Ebben a cikkben a legszorosabb kapcsolattal, a legkiszámíthatóbb vásárlási formával, a közösségi gazdaságokkal foglalkozunk.
Reneszánszát éli a termelői élelmiszer: fogyasztóként helyi, szonális, friss és egészséges élelmiszert keresünk, és ehhez a legjobb út, ha közvetlenül a gazdáktól vásároljuk zöldséget, gyümölcsöt, tojást vagy hústermékeket. De közben azt, hogy melyik beszerzési forma valójában mennyire helyi, termelői, egészséges és fenntartható, vásárlóként nem mindig tudjuk ellenőrizni. Vagy nincs rá lehetőségünk, vagy egyszerűn nem győzzük keresgélni és feldolgozni az információkat. Cikksorozatunkban ezért több ilyen termelői forrást mutatunk be, hogy segítsünk eligazodni és lássátok, mit ajánlanak a Tudatos Vásárlók.
Egy-egy beszerzési forrás értékelésekor szempontjaink a következők:
- Forrás
- Ár
- Értékesítés
- Szezonalitás
- Élelmiszer kilométer
- Elköteleződés
- Kinek való?
Közösségi gazdaság – partnerség gazda és fogyasztó között
A közösségi mezőgazdálkodás a fogyasztók és a gazda hosszútávú kölcsönös elköteleződésére épül, melyben a termés és a kockázat megoszlik.
A termelő a közösséggel kötött megállapodása szerint gazdálkodik – hazánkban ökológiai módszerekkel. A tagok pedig rendszeresen fizetendő átalánydíjért cserébe hetente átveszik részesedésüket (ez lehet zöldség, gyümölcs, hús vagy tojás) az átadóponton.
A gazdálkodást, azt, hogy mi teremjen jövőre javarészt a közösség szezonvégi visszajelzése alakítja.
Ha belépsz egy közösségi gazdaságba, az élelmiszeren túl sok pluszt is kapsz, hiszen
- ismered az élelmiszered forrását,
- átlátható lesz számodra a gazdaság működése,
- közösséghez tartozol,
- tanulhatsz a gazdálkodásról, önkénteskedhetsz,
- új ízeket ételeket és feldolgozási módokat próbálhatsz ki.
1. Forrás
A közösségi gazdaságban az élelmiszer forrása ismert, hiszen személyesen ismered a gazdát, tudod, hogy hol és milyen módszerekkel termel. A gazdaságot is meglátogathatod és rendszeres információt is kapsz a gazdaságból, sőt, ha önkénteskedsz, még jobb betekintést nyerhetsz a termelésbe. Előfordul az is, hogy a gazda a költségvetés tervezésébe is bevonja a tagokat, így a pénzügyi átláthatóság is megvalósul.
2. Ár
A közösségi gazdaságban azért fizetsz a gazdának, hogy megtermelje neked az élelmiszert. Ő a termelés tényleges költségei alapján kalkulálja ki a részesedések árát, ami első ránézésre drágábbnak tűnhet, mint a boltba menni vagy a piacon vásárolni. De ha kiszámolod, mennyit költesz élelmiszerre, kiderül, hogy nem drága alternatíva.
3. Értékesítés
Nincs közvetítő közted és a gazda között, közvetlenül vele állsz kapcsolatban. Ennek köszönhetően közvetlen a kommunikáció is, bármi kérdésed vagy problémád van, vele megbeszélheted. A közvetlen értékesítésnek hála több marad a gazdánál is, a közösségi mezőgazdálkodás biztosabb megélhetést jelent neki, mintha piacozna vagy felvásárlóknak értékesítené a termékeit.
4. Szezonalitás
A közösségi gazdaságban megtapasztalhatod, hogy milyen jó harmóniában (l)enni a természettel és az évszakokkal, hiszen a részesedésekben kizárólag idénytermékek vannak. Paradicsom kizárólag nyáron kerül a kosárba, és cukkini sem lesz télen. Elsőre szokatlan lehet, hogy nem tudsz válogatni, a kínálat adott, hiszen azt kapod, ami az adott héten éppen megterem, és lehet, hogy abból kifejezetten sokat. Erre megoldás a találékonyság és a kreativitás, de ma már sok gazdaságban van cseredoboz is: ha valami nem a fogadra való, elcserélheted másra.
5. Élelmiszer kilométer
A gazdaság legtöbbször a környékeden működik, a termékek nem utaznak sokat és nincsenek csomagolva. A reggel leszedett zöldség, uzsonnára vagy vacsorára már a tányérodon landolhat. Az esetleges csomagolást sok gazdaság a következő héten visszavárja.
6. Elköteleződés
Ebben a modellben a legnagyobb az elköteleződés, hiszen a közösségi gazdaságok tagjai egész szezonra (például tavasztól őszig) vagy évre vállalják, hogy a meghatározott átalánydíjért cserébe átveszik a termékeket a gazdától, míg a gazda is egész szezonra/évre vállalja, hogy a közösségnek termel. Ez a hosszú távú elköteleződés biztos megélhetést tesz lehetővé a gazdának és családjának.
7. Kinek való?
A közösségi gazdaságot akkor ajánljuk neked, ha a következő állítások igazak rád:
- Fontos neked, hogy vegyszermentes élelmiszert vásárolj és személyesen ismerd a gazdát.
- Nem riadsz vissza, hogy ezért többet kell fizetned.
- Szeretsz főzni és új recepteket kipróbálni (Hetente 10-12 féle zöldséget is kaphatsz, akár olyanokat is, amit korábban nem ismertél, mint a tarlórépa, a csicsóka vagy a mángold.)
- Elfogadod, hogy csak szezonális zöldségeket kapsz. (Itt bizony nem lesz decemberben paradicsom vagy februárban eper.)
- Vállalni tudod, hogy minden héten elmész az átadásra. (Nincs mese, itt egész szezonban ott kell lenned minden héten, ha esik, ha fúj.)
- Szeretnél hasonló érdeklődésű emberekkel egy közösséghez tartozni, a többiekkel találkozni, receptet cserélni, együtt önkénteskedni.
Ha szeretnél csatlakozni
Ebben a cikkünkben megtalálod az aktuális listát a működő közösségi gazdaságokról. A szezon a legtöbb gazdaságban tavasszal indul, de van, ahol év közben is várják a jelentkezőket. Ha szeretnél biztosra menni, érdemes felvenni a kapcsolatot a gazdákkal mielőbb, mert a legtöbb helyen várólista van.
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával valósul meg, további információk a programról az Európai Unió weboldalán olvashatók.