A bőr sejtjei húsz éves kor körül 28 nap alatt újulnak meg, ami normális esetben együtt jár a már elhalt, több millió elszarusodott sejt folyamatos leválásával. A környezeti ártalmak, a helytelen bőrápolási szokások – túlzásba vitt tisztálkodás, napozás, nem megfelelő kozmetikumok használata – hatására, illetve a korral a szaruleválás folyamata lelassulhat, s a száraz szarusejtek felszaporodhatnak. A megvastagodott szarutól a bőr nemcsak szárazzá, fakóvá, ráncossá válik, de számos probléma is előállhat (gyulladás, fertőzés). Ezért bizonyos esetekben hasznos lehet a peeling.

A kereskedelmi forgalomban lévő készítmények különféle hámoldó anyagokat (tenzideket, emulgeálókat, savat, sót) tartalmaznak, amelyek erősségüktől függően képesek felbontani a bőr szarusejtjeit összetartó kötéseket. A peelingekbe – a fellazult szarusejtek leválásának elősegítésére – gyakran dörzsanyagokat (magőrlemények, homokszemcsék, műanyag golyócskák stb.) is kevernek.

 

Mire jó a peeling?

• megújítja, – a vérkeringést fokozó hatás miatt – frissebbé, finomabbá teszi a bőrfelszínt, megszünteti a kisebb egyenetlenségeket, enyhíti a szárazságráncokat,

• bizonyos mértékig halványítja a festékfoltokat,

• részben szűkíti a tág pórusokat,

• könnyebben kitisztíthatóvá teszi a mitesszereket,

• csökkentheti a bőrön lévő aknék keletkezéséért is felelős baktériumok számát,

• a bőrkeményedések könnyebben eltávolíthatóvá válnak,

• a száraz szarusejtek eltávolításával nő a krémek hatásfoka.

Tudnunk kell azonban azt is, hogy peelingezéssel eltávolítjuk a felső bőrréteget, a bőr nemcsak selymesebbé válik, de a védő, hidrolipid anyagok is kioldódnak, s ezért a bőr védtelenebb lesz a különféle kórokozókkal szemben. Így a kozmetikumokban lévő kritikus anyagok is könnyebben felszívódhatnak. Az sem mellékes, hogy ha a bőr hozzászokik a peelingezéshez, egy idő után már kifejezetten igényli azt.

 

Peelinget indokolatlanul és gyakran használni nem ajánlott! Ne felejtsük el, hogy az arctisztító emulziók, szappanok, tusfürdők is peeling hatású termékek.

 

Alternatív megoldás

Peelinget aludtej, joghurtból, hígított savas gyümölcslevekből és őrölt olajos magvakból magunk is készíthetünk. Testünk bőrének felfrissítésére só és méz keverékéből keverhetünk peelinget. A kefés, dörzskesztyűs ledörzsölés szintén hatásos bőrmegújító.

 

Mire kell figyelni a peeling használatánál?

• A jó peeling nem tartalmaz a szervezetre és a környezetre veszélyes anyagokat.

• Minél erősebb hatású a készítmény, annál inkább megnő a bőr károsodásának veszélye. A rendszeresen alkalmazott 10-20%-os gyümölcssavaktól (AHA-k) a bőr túlságosan elvékonyodhat, cserzetté és vörössé válhat, különösen akkor, ha a szükséges utóápolás elmarad.

• Az erős hámlasztószer használata bőrgyógyász és kozmetikus felügyeletét igényli.

• Sebes, frissen leégett, rozáceás bőr esetén, szőrtelenítést követően, vírusos (herpesz, szemölcs), bakteriális fertőzésnél vagy gyulladásnál hámoldó készítmény használata kimondottan ellenjavallt.

• A szemkörnyék és az ajak érzékeny bőrét a készítmény felkenésekor ki kell hagyni.

• Az arc, a nyak, a dekoltázs bőrére szelídebb hatású peelinget tegyünk.

• A hatóidő letelte után a készítményt alaposan le kell mosni.

• A peeling használatát követően a bőr Ph-ját és védő lipidköpenyét tonikkal és a bőr zsíranyagaival azonos zsírokat tartalmazó krémmel, pakolással helyre kell állítani.

• A peeling használatát követően a bőr érzékenyebben reagál az UV sugarakra, ezért fényvédelemről is gondoskodni kell. Napsütéses évszakban éppen ezért különösen nem ajánlott kúraszerűen használni a peelinget.

Veszélyes összetevők – ezeket kerüljük

Minden kozmetikummal, így a peelingekkel szemben is alapvető kívánalom, hogy összetevői között ne legyenek az egészséget és a környezetet veszélyeztető anyagok.

A német ÖkoTest által 2015-ben tesztelt peelingek közül ezek szerepeltek jól:  

·         a Lidlben kapható Cien

·         Martina Gebhard (Soft Face&Décolleté),

·         Lavera (Ginko&Jojobaperlen),

·         Logona (Bio-Aloe Creme-p.),

·         Neobio (Bio-Minze&Aloe-Vera) peeling

A magyarországi boltok polcain előforduló termékek közül az összetevő lista és a Cosmetikanalysis alapján ajánlható még:  

·         a Biola  mandulás peelingje,

·         az „Ilcsi” AHA-pakolása (kozmetikus felügyelete mellett!),

·         az Annemarie Börlind,

·         az Alverde

·         és az Alterra barackos peelingje.

 

Mi ne legyen a peelingben?

A peelingekben a parabének, a Methylchloroisothiazolinon, a Methylisothiazolinone, Chlorphenesin gyakran kritizált konzerváló anyagok allergiára hajlamosítanak. A Dmdm Hydantoin és Imidazolidinyl Urea szintetikus tartósítókról azt feltételezik, hogy a bőrben mutagén hatású formaldehidet adhatnak le. A Tetresodium EDTA komplexképző nehezen lebomló anyag. A BHT és a Cocoamide DEA toxikus anyagok lehetnek.

Bizonyos illatanyagok (Lyral) – különösen, ha szintetikusan állították elő – ugyancsak feketelistán szerepelnek esetleges allergiát kiváltó hatásuk miatt.

A Triethanolamine mosóaktív anyagot, illetve emulgeátort a Cosmeticanalysis adatbázisában toxikusnak ítélik, s mivel vele kapcsolatosan rákkeltő nitrózaminok keletkezésének a veszélye is fennállhat, nem ajánlják a kozmetikumokban.

A dörzsanyagok között is van minőségi különbség. A durvább, hegyes végű száraz magőrlemények jobban irritálhatják az érzékeny bőrt, mint pl. a finomra darált olajos mandula. A homokszemcsék, bár gömbölyűek, mégsem annyira előnyösek a bőr számára, mint az olajos manduladara, vagy a parányi jojobaviasz-golyócskák.

A peelingeknél gyakori, hogy a környezetben nem lebomló műanyagok (Coopolimer, Polyethylene, Carbomer, Cyclopentasilocane stb.) is szerepelnek az összetevők között. Hollandia már 2 évvel ezelőtt javasolta az Európai Uniónak, hogy tiltsa be mikro-műanyagok felhasználását a kozmetikumokban, ám egyelőre Brüsszel ajánlása alapján a gyártók erről önként dönthetnek. 

 

Kép [cc] wiccked

 

 

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban.