| Gretchen Rubin
Hogyan kerüljük el a túlköltekezést?
Bevásárlás után sokszor otthon jövünk rá, hogy jó néhány dolgot nyugodtan a boltban hagyhattunk volna, mert egyáltalán nem hiányozna. A fölösleges vásárlással nem csak a pénztárcánkat, de a környezetünket is terheljük. Hogy kerülhető el mindez?
A boldogtalanság hátterében nagyon gyakran az áll, hogy az emberek úgy érzik, kicsúszik a kezükből a pénzügyeik irányítása. Ez a probléma napjainkban még aktuálisabb, mint akár egy évvel ezelőtt. A jelenség egyik legkellemetlenebb formája, amikor úgy érezzük, hogy fölöslegesen vásároltunk valamit.
Habár nem jellemző rám a túlköltekezés, ez nem azért van, mert odafigyelek arra, hogy mennyit költök. Sokkal fontosabbnak tartom, és nagyobb figyelmet fordítok arra, hogy mire költök, vagyis hogy csak olyasmit vásároljak, amire tényleg szükségem van.
Mindezek ellenére mégis előfordul, hogy egy-egy új „szerzeményről” hamar kiderül, valójában egyáltalán nincs is rá szükségem. A boltoknak ugyanis jól kidolgozott stratégiájuk van arra, hogyan vegyék rá a vevőket még több (fölösleges) vásárlásra. (ld. pl. Áruházi hangosbemondó >>> A szerk.)
Íme néhány ötlet, hogyan kerüljük el a túlköltekezést, és a „haszontalan” holmik vásárlása miatt érzett bosszankodást.
Fokozottan figyeljünk a pénztárzónában! Nagyon sok apró dolog csábít vásárlásra a boltok pénztárainál. Mielőtt a kosárba tennénk valamit, kérdezzük meg magunktól, hogy valóban szükségünk van-e rá. (ld. Eladási trükkök a pénztárzónában >>> A szerk.)
Kerüljük a boltokat! Minél több időt töltünk egy-egy boltban, annál nagyobb eséllyel vásárolunk is valamit. Ennek fényében kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy a lehető legritkábban menjünk boltba. Így minimálisra csökkenthető a fölösleges vásárlás veszélye.
Valóban szükségem van rá? Szeretnéd, ha neked is lenne ilyen új funkciós kütyüd, vagy egy már meglévő ketyerédnek a továbbfejlesztett, modernebb változata? Bizonyára. De vajon valóban szükséged van rá?
Légy udvarias az eladóval, de ne viselkedj úgy, mintha a legújabb barátod lenne. Ne vegyél meg valamit csak azért, mert nem akarod megbántani, vagy mert sok időt szánt rád azzal, hogy segített, és tájékoztatást adott néhány dologról. Viszont legyél figyelmes vele, és értékeld a munkáját.
Ne vásárolj éhesen, vagy amikor kevés az időd! Ilyenkor könnyebben hajlunk az impulzusvásárlásra. (ld. Bemutatkozik az impulzus vásárló >>> A szerk.)
Ragaszkodj a bevásárlólistához! Ha már egyetlen olyan dolgot megveszünk, ami eredetileg nem volt rajta a listánkon, könnyebben hajlunk további impulzusvásárlásra, mert tudjuk, hogy akkor még elkötelezettebben „védjük meg magunkat” az egész fizetés körüli huzavonában.
Óvakodj az árleszállítástól! Ez ugyanis azt sugallja: nem teheted meg, hogy ne vásárolj; itt és most előnyben kell részesítened az akciós terméket (még ha eredetileg eszed ágában sem volt megvenni). Ha valóban nem akarsz megvenni valamit és nincs szükséged rá, nem elég indok a vásárlásra az, hogy olcsó.
Ne vegyél meg semmit, amiről nem vagy meggyőződve, hogy valóban szükséged van rá, és használni is tudod. Ez leginkább a ruháknál érvényes. Ha figyelmetlen vagy, könnyen előfordulhat, hogy 75%-os leértékelésnél olyan nadrágot veszel, amelyről hamar kiderül, hogy csak akkor tudod hordani, ha egy megfelelő cipőt is veszel hozzá.
Készpénz vagy bankkártya? Vannak, akik nehezebben adják ki a kezükből a pénzt, ha készpénzről van szó, míg másoknak ez nem okoz gondot, még ha nagy összegről van is szó. Ha tudod, hogy melyik fizetési eszköz a gyengéd, vagyis a bankkártya (hitelkártya) vagy a készpénz visz rá könnyebben a túlköltekezésre, vásárlás előtt azt hagyd otthon.
A 2010-ben megjelenő The happiness project című könyvhöz írt blogbejegyzés szerkesztett változata. Közzétéve a szerző engedélyével. Fordította: Andacs Noémi
A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.