fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Hód a cementben

| dr. Haraszti Anikó

Egy nagy építőipari alapanyaggyártó vállalat és egy barkácsáruház pedigréje – a nyilvánosan elérhető adatok alapján. 

A beton- és cementgyártásban érdekelt Holcim Hungária Zrt. 2005 óta készít fenntarthatósági jelentést, és nyilvános, magyar nyelvű etikai kódexszel is rendelkezik. A vállalat minősített környezetvédelmi irányítási rendszer szerint működik. Lábatlani beruházásai a KÖVET Egyesület környezetvédelmi tevékenységeket elismerő „Ablakon bedobott pénz” programjában különdíjat kaptak.

A Holcim Hungária Otthon Alapítvány 2006 óta négyszázmillió forinttal járult hozzá önkormányzati bérlakások építéséhez. A cég a Miskolci Egyetem kiemelt támogatója, és a fenntartható építészet támogatására díjat alapított. Az évek során több környezetvédelmi társadalmi szervezettel épített ki jó kapcsolatot.

Más ügyekben a társadalmilag felelős vállalat nem veszi figyelembe a társadalom véleményét. Pár éve kiderült, hogy Nyergesújfalu területén (Tát településtől karnyújtásnyira) új gyárat akarnak létesíteni. A környékbeli települések lakói a várható környezetterhelés miatt 2006-ban véleménynyilvánító népszavazáson utasították el a beruházást. Öt (!) érvényes, a beruházást elutasító népszavazás azonban a Holcim Zrt.-t nem tántorította el terveitől.

A vállalatot a Gazdasági Versenyhivatal 2001-ben erőfölénnyel való visszaélés miatt hetvenmillió forintra bírságolta, 2005 és 2010 között a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek nyolc alkalommal, első fokon összesen 1,3 millió forint (elsősorban levegővédelmi) bírság megfizetésére kötelezték. A vállalat a kommunikációs anyagai szerint különös gondot fordít a munkavállalók biztonságára és balesetmegelőző képzésére, a hatóságok ugyanakkor 2008-ban 1,8 millió forintra bírságolták a kémiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogsértéseket, a munkaköri személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra vonatkozó és foglalkoztatási tilalmak megszegését, valamint a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető munkakörülményeket.

A cég saját mérése szerint fogyasztóik elégedettsége kilencvenszázalékos; tény, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2007–2010 között csak nyolcvanezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki rájuk. Igaz, nem mindennap veszünk cementet.

 

A hódmentő

A magyar piacon huszonhárom barkácsáruházzal rendelkező OBI Hungary Retail Kft. az önkormányzati játszóterek felújítását segíti, környezetvédelmi támogató tevékenységét – a WWF hód-visszatelepítési programjának támogatása – pedig nagy érdeklődés övezi. Ehhez képest meglepő, hogy a cég honlapján nem találunk környezeti vagy fenntarthatósági jelentést, és etikai kódexet sem. Az OBI külső tanácsadó céget bízott meg tevékenységének környezetvédelmi átvilágításával, amely azt állítólag makulátlannak találta – kár, hogy a zöld auditról szóló jelentés nincs fenn az oldalon.

Ebbe belenézni már csak azért is érdekes lenne, mert a cég azt állítja, hogy fából készült termékek esetén (márpedig ez forgalmának jelentős részét teszi ki) kizárólag erdőgazdasági telepítésből származó fát értékesít, és teljes mértékben lemond a trópusi fák használatáról”. Ha ezt készpénznek vesszük is, akkor sem ártana tudni, hol és hogyan termelik ki azt a fát, és vajon az OBI a beszerzés során támaszkodik-e a fenntartható erdőgazdálkodás valamelyik nemzetközi tanúsítványára (erről lásd cikkünket a XXX. oldalon). És ha teljes mértékben lemondanak a trópusi fák használatáról, hogyan kerül a 2010-es kínálatba trópusi akácból és tíkfából készült bútor?

Azt viszont a nyilvános adatokból tudjuk, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek 2004 és 2010 között a vállalatot első fokon hat alkalommal, összesen 2,3 millió forint (elsősorban levegővédelmi) bírság megfizetésére kötelezték; 2008–2009-ben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei 32 alkalommal, összesen 4,5 millió forint bírsággal szankcionálták áruházait, többek között veszélyes termék forgalmazásáért és a fogyasztók hiányos tájékoztatásáért. 

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 19. számában.

Fotó [cc]: bara-koukoug

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!
Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára