Világviszonylatban legalább 300 millió túlsúlyos ember él. Nagy-Britanniában
például 1980 óta megnégyszereződött a túlsúlyosak aránya a felnőttek negyede és
a gyermekek fele elhízott – miközben a testmozgás gyakorisága viszont nem
változott számottevően. Magyarországon hasonló a helyzet: a felnőtt korú
lakosság mintegy negyede túlsúlyos.

Az elhízás kialakulásában a vegyi anyagok mellett számos más
rizikófaktor is ismert. Az elhízásra rendszerint adott magyarázat az, hogy az
érintettek több kalóriát fogyasztanak, mint amennyit szervezetük eléget, ám
egyre nyilvánvalóbb, hogy a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód
önmagukban nem magyarázhatják az elhízás gyors terjedését. Korábbi
vizsgálatokban kiderült, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb, illetve kisebb
súlyú csecsemőkre is jellemző, hogy a későbbiekben elhíznak. Az elhízás esélye
az anya korának emelkedésével szintén növekszik. A túl kevés alvás, a magasabb
lakáshőmérséklet és egyes gyógyszerek szedése szintén segíti a túlsúly
kialakulását.

Azonban ez nem minden. A barcelonai
egészségügyi kutatásokkal foglalkozó intézet (Institut Municipal
d’Investigació Mèdica) tanulmánya elsőként bizonyította a kapcsolatot a magzati
vegyianyag-kitettség és az elhízásra való hajlam között, és rámutatott arra,
hogy az elhízás nem csak az egyes személyek életvitelének eredménye. Az Acta
Paediatrica folyóiratban publikált vizsgálatok során a spanyol Menorca
szigetén 403 gyermek köldökzsinórjának hexaklórbenzol (HCB) tartalmát
elemezték. A legnagyobb szennyezésnek kitett gyermekek kétszer nagyobb
valószínűséggel lettek túlsúlyosak 6 és fél éves korukra.

A jellemzően magok kezelésére használt növényvédő szer, a
HCB felhasználását már nemzetközi egyezményekkel korlátozták, de az, igen lassú
bomlása miatt a mai napig megtalálható a környezetben és onnan élelmiszereinkbe
kerül. A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy eredményeiket nem
lehet csak egy vegyi anyag káros hatásának tekinteni: a hasonló növényvédő
szerek is hasonló hatással bírhatnak, így különösen fontos azok jelenlétének
csökkentése is.

Korábbi tanulmányokban már bebizonyították, hogy számos
mesterséges vegyi anyag vemhes állatokba kerülve azok utódainak elhízásához
vezet. Ilyen anyag például a hajófestékekben használt organotin, melyet
már kimutattak a halak szervezetéből, vagy a cumisüvegekhez és más
élelmiszertároló dobozokhoz használt biszfenol-A (BPA), valamint a
műanyagadalékként használt, a kozmetikumokban is gyakran jelen lévő ftalátok.
Amerikai vizsgálatok alapján a ftalát szervezetünkben való jelenléte
kapcsolatba hozható a felnőttkori elhízással.

A mindennapjainkban használt vegyi anyagok szervezetünkbe is
bekerülnek, az amerikaiak 95%-ának vizeletében megtalálható a BPA, a csecsemők
90%-a már magzati korban találkozik a ftalátvegyületekkel. A most közzétett
spanyol vizsgálatokban minden köldökzsinór mintából kimutatták a nehezen
lebomló, klórozott rovarirtó szerek jelenlétét.

Megjelent a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők
Szövetségének Vegyi anyag hírlevelének 2008. augusztusi számában.
Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu. A régebbi hírlevelek a www.levego.hu/vegyianyag címen
érhetőek el. A témában további hírek és információk találhatóak a Levegő
Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének közös vegyi anyag
honlapján: www.vegyireakcio.hu

Kép [cc] füthart