fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Hipertitkok a szuperáruházakban

Vajon milyen szálak mozgatják a kereskedelmi szférát egyre inkább
átszövő hipermarketeket és a mindennapi fogyasztási cikkeket forgalmazó
áruházakat? Erre a kérdésre keresi a választ a Tudatos Vásárló, melynek
egy nagyvállalat marketingosztályának pár éve „kiugrott” alkalmazottja
beszél a piaci helyzetről.

Beszélhetünk manapság
korrupcióról a hipermarketekkel kapcsolatban?

A probléma ott kezdődik, hogy csak a nagyobb multinacionális
cégek jelentik be az alkalmazottak valós fizetését. A többiekről nagy
általánosságban elmondhatjuk, hogy részt vesznek az „összmagyar adócsalási
játékban”. A kisebb vállalatoknál általában minimálbérre vannak bejelentve az
alkalmazottak, amiért sokszor napi 10-12 órát dolgoznak. Sőt, az állásuk megtartása
érdekében sokszor tovább is benn maradnak, az pedig csak az ő külön
szerencséjük, ha ezért zsebbe kapnak egy kis plusz pénzt. Egyszóval az
alkalmazottak fizetése nincs arányban a ledolgozott munkaórák számával. Ilyen
körülmények mellett nem csoda, hogy nyitottak a korrupcióra. Persze ehhez
egyfajta beállítottság is kell, nem általánosíthatunk.

 

Milyen illegális
eszközök léteznek kereskedelmi dolgozók részéről a saját hasznuk érdekében?

Gyakori a megvesztegetés. A hipermarket árubeszerző alkalmazottja
a piaci árnál alacsonyabb, de a gyártó számára még éppen elfogadható áron
vásárol egy terméket a gyártótól az áruház számára. Közben azonban megállapodik
a gyártó értékesítési alkalmazottjával, hogy az saját Bt.-je nevében állítson
ki egy fiktív számlát a piaci ár és az eladási ár különbözetéről a hipermarket
részére. A Bt-be érkező pénzen aztán a hipermarket és a beszállító
alkalmazottai megosztoznak. Ebben az esetben a hipermarket és a gyártó is
rosszul jár: az egyik többet adott, a másik kevesebbet kapott a termékért, mint
ami tisztességes körülmények között járt volna. Az alkalmazottak viszont jól
jártak. Ez például a reklámszakmában is gyakori jelenség.

A másik példa, az ingyenes promóciós termékek, főleg a
hipermarketekre jellemző. Az a lényege, hogy a szállító ezeket papíron nulla
forint értékben viszi ki a beszerzőnek, így később nem hiányoznak a forint
értéken nyilvántartott készletből. Az ingyenes promóciós termékként átvett árut
aztán illegálisan, az üzleten kívül eladják, így húznak belőle hasznot. Egyedül
a mennyiségi árukészlet nem fog stimmelni, de erre nem fordítanak túl nagy figyelmet.
Ha kiderülnek ezek a módszerek a beszállítónál, annak komoly következményei
lehetnek, fejek hullhatnak – hallottam olyan cégről, ahol emiatt kirúgták a fél
értékesítési osztályt.

 

Milyen eszközöket
használnak a fogyasztók befolyásolására?

A fogyasztókkal szemben csak legális befolyásolási
eszközöket használtunk. Ezt most már a fogyasztóvédelem is szigorúan ellenőrzi,
és ellentétben az előző évek gyakorlatával, komolyan bünteti is.

 

Milyen összegekről
beszélhetünk a büntetések esetében?

Egészen 2006-ig a büntetések kiszabásánál a PR-re helyezték
a hangsúlyt, vagyis ha megbírságoltak valakit, annak a fogyasztóvédelem
általában nagy hírverést csapott, ami rontotta a cég hírnevét, illetve
befolyásolta a fogyasztói attitűdöt. Anyagilag viszont nem jelentett nagyobb megterhelést
a vállalatnak néhány százezer, rosszabb esetben néhány millió forintnál.
2006-tól azonban a hírverés mellett tíztől százmillió forintig terjedő büntetéssel
kell a cégeknek számolnia. (A riportalany itt a fogyasztóvédelmi feladatokat is
ellátó Gazdasági Versenyhivatal bírságaira utal, a Fogyasztóvédelmi
Felügyelőség nem hozza nyilvánosságra a döntéseit – a szerk.)

 

Tudna esetleg példát
mondani ilyen esetre?

A Colgate-et például százmilliós nagyságrendű büntetéssel
sújtották a fogyasztók megtévesztéséért, mert valótlant állított reklámjában. A
Tesco szintén tízmilliós nagyságrendű büntetést kapott megtévesztő
árkommunikációért.

 

Mi számít a fogyasztók
megtévesztésének, illetve megtévesztő árkommunikációnak?

A szuperlatívuszokat – legolcsóbb, legjobb – alá kell tudni
támasztani. Úgy tudom, hogy például a Jar mosogatószer forgalmazóját, a Procter
& Gamble-t beperelte a konkurens Henkel, mivel a Jar reklámja, amely arra
épült, hogy hány tányért lehet elmosogatni vele, valótlan információt
tartalmazott. A Henkel első fokon meg is nyerte a pert, de az ügy jelenleg még
nincs lezárva. Megtévesztő árkommunikációra pedig jó példák a manapság nagyon divatos
„2+1 ajándék”-os akciók, vagyis amikor két termék áráért hármat vihetünk haza. Van
ugyanis egy komoly értelmezésbeli probléma, mégpedig, hogy mit tekintünk akciós
árnak, azaz milyen esetben lehet a termékre kitenni, hogy „2+1-es ajánlat”. Bár
törvény szerint a gyártó nem szabhatja meg az áruháznak, hogy milyen áron adja
el a termékét, mégis nagyon sok esetben kialakul egy hallgatólagos minimális
ár, ami alatt nem értékesítik a terméket, így a gyártónak is teljesül a
profitelvárása. Rengeteg konfrontáció van a beszállítók és hipermarketek között
amiatt, hogy a polci árat vagy ezt a hallgatólagos minimum árat veszik-e alapul
az akciós (2+1) termék fogyasztói árának kialakításakor. Ha pl. egy öblítő ára
435 forint, és azt a 2+1-es ajánlatban 949 Ft-ért adják, akkor hamisan keltik
azt a képzetet, hogy a harmadik terméket ingyen kapjuk, hiszen akkor a csomag
ára 870 Ft lenne. Tehát a harmadik termékért is fizetünk valamennyit, ezért ma
már a legtöbb „2+1″-es termékre nem is írják rá az „ajándék” szót, hanem
diszkréten „lefelejtik” róla.

 

Hogy alakítják ki az
üzletek az akciós áraikat?

A gyártók és a kereskedők hallgatólagosan megállapodnak a
termékek minimum áráról, azaz adott termék adott kiszereléséhez árpontokat
alakítanak ki. A kereskedelmi láncok megkövetelik a gyártótól, hogy az ne adja
drágábban nekik termékét, mint a versenytárs láncoknak, különben hátrányt
szenvednek az árversenyben. A nagy láncoknak beszállító gyártók kénytelenek
megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ha piacot akarnak biztosítani termékeiknek.

A budaörsi háromszögben például, ahol egymással szemben
három hipermarket helyezkedik el, szigorú szabályok uralkodnak. Az egyiknek olyan
árat kell kikalkulálnia, amely megfelel a cég „legolcsóbb” irányelvének. Ehhez
képest a másiknál az az előírás, hogy a „versenytárs ára mínusz 2 %”-ért árulja
termékeit. Ilyenkor az első a beszállítókon igyekszik leverni a port: ha nem
viszik lejjebb a termék árát, nem szerepeltetik a kínálatukban.

 

Meddig folytatható ez
a verseny, amiben a lehető legalacsonyabb ár a cél?

Az árverseny egy darabig működik, de a vége mindig ugyanaz:
az árvezérlő lánc 0,1 százalékos haszonnal árulja az akciós terméket, vagyis ha
100 Ft- ért veszi, képes kirakni 100 Ft
10 fillérért, mert neki így is megéri. Mert neki még így is van rajta haszna. Ugyanakkor
a gyártók nem tudnak mást tenni ebben a hatalmas árprésben, kénytelenek
leszorítani a termék költségeit. Az alkalmazottakat nem lehet elküldeni – ki
gyártana? -, kénytelenek az anyagon, az összetevőkön spórolni. Az akciós
termékekre utazó vásárlók így végül is maguk ellen játszanak, az állandó akciók
ugyanis hosszú távon silányabb minőségű termékekhez vezetnek. 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin
10. számában.

Kép [cc] Retinafunk

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás