fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Hiába gyűjtjük szelektíven a műanyag hulladékot, ha nem hasznosítják újra

| Tudatos Vásárló

műanyag ponty greenpeace

Akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon – erre hívja fel a figyelmet az az óriási pontyszobor, amelyet a  Greenpeace állított föl a budapesti Deák téren. Hazánkban jelenleg 32% körüli a műanyag-újrahasznosítás aránya, amivel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk.

A Nagy Halba hétvégén Siófokon dobálhatta be mindenki a szemetét, hétfőn pedig a budapesti Deák téren látható az installáció.

Csak olyan műanyag hulladékot lehet a halba dobni, amelyeket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani. Így hívja fel a figyelmet a környezetvédő szervezet arra, hogy a műanyag szemét jelentős része sajnos továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban, vagy legrosszabb esetben a környezetben végzi.

Még ha szelektív gyűjtőbe is rakják, a PET-palackokon és a polietilén fóliából készült zacskókon kívül sok műanyag hulladék a jelenlegi alacsony olajárak miatt gyakran nem lesz anyagában újrahasznosítva. A valódi megoldást a műanyagválságra ezért a hulladék keletkezésének megelőzése jelenti, mint például a betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítése. A Greenpeace Magyarország arra szólítja fel a kormányt, hogy legalább az erre a célra beszedett termékdíjat fordítsa környezetvédelmi célokra: elsősorban a megelőzést célzó beruházásokra, valamint a gyűjtési hatékonyság és az újrahasznosítás növelésére.

Jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet sok műanyagtípus esetén Magyarországon, ezért a hulladékfeldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot.

Ez alól kivételt képeznek a PET-palackok és az ahhoz tartozó kupakok, valamint a polietilén fóliából készült anyagok. A válságnak több oka van: a feldolgozó cégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, és az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett.

Ma Magyarországon évi kb. 80 milliárd forintnyi termékdíj folyik be a központi költségvetésbe, amelyből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis – írja a szervezet közleményében.

A hulladékfeldolgozás, mint minden piaci tevékenység, nagyban függ a világpiaci trendektől. Ez a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet, ám a Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a cégeknek, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem, ezzel a működésképtelenség szélére sodorva a feldolgozó cégeket. Ráadásul, a kormány ezzel cserben hagyja azt a több millió embert is, aki lelkiismeretesen szelektíven gyűjti a hulladékot, hogy így tegyen egy tisztább környezetért.

A szervezet ezért a kormányhoz fordul, azt kérve, hogy a termékdíjból befolyó közpénzt költse környezetvédelmi célokra, így a valós megoldást jelentő hulladékmegelőzésre, például betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítésére; valamint segítse, hogy az újrahasznosítható hulladékokat a külső körülményektől függetlenül tudják a cégek hasznosítani.

A Greenpeace továbbá nyilvános adatkéréssel fordul a legnagyobb cégekhez, amelyek a szelektív hulladékok begyűjtését végzik, hogy megtudja, hova kerül a fel nem dolgozott műanyag szemét.

Környezetbarát lebomó tányérok, ételhordó dobozok nyári szülinapokhoz, kerti partykra

Mielőbb újra kell gondolnunk az egyszer használatos kultúránkat, mely a nyersanyagokat pazarolva szeméthegyeket gyárt. A rendszerszintű változáshoz megelőző intézkedések kellenek, ezek közül a legfontosabb, hogy vissza kell hozni a betétdíjas, újratöltő rendszereket. A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás is fontos részmegoldása a hulladékválságnak. Ám ahhoz, hogy valóban megoldást nyújtson, rendbe kell tenni a gyűjtési rendszereket, támogatni kell az újrafeldolgozást, és a kormánynak biztosítania, hogy legalább a feldolgozható műanyag hulladékok kerüljenek valóban feldolgozásra és hasznosításra – hangsúlyozzák.

Hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya. Jelenleg 32% körül van ez az arány, amivel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk.

Egyre távolibb célnak tűnik, hogy elérjük az uniós célkitűzést, miszerint öt éven belül a csomagolási műanyag hulladék 50 százalékát újra kell hasznosítani.

A várható hazai új betétdíjrendszer nagy előrelépés lesz, ám gyökeres változásokat az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvcsomagjának bevezetése hozhat, amit 2021 és 2023 között kell a tagállamoknak bevezetniük.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek