Szenna
A szennák nemzetségének (Cassia) több száz tagja van, modern gyógyászati szempontból azonban két faj jelentős. Mivel nagyon hasonlítanak egymásra, sok szakértő nem tartja jogosnak elkülönítésüket. A szennák a lepényfafélék (Caesalpiniaceae) családjába tartozó cserjék. Magasságuk 0,5-1,5 m. Leveleik 3-7 pár levélkével párosan szárnyasan összetettek, a levélkék lándzsásak, ép szélűek. Virágaik élénksárgák, felálló levélhónalji fürtökben állnak. Termésük 2-4 […]
Lándzsás útifű
Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, évelő növény. Gyöktörzséből számos, rostszerű mellékgyökér ered. Levelei talajon ülő tőrózsát alkotnak, 10-30 cm hosszúak, lándzsás vagy keskeny-lándzsás alakúak, hegyesek, ép szélűek, nyélbe keskenyedők, kopaszok, 3-5 hosszerük van. Tőkocsánya 10-30 cm magas, csúcsán 5-7 mm vastag, rövid, tömött füzérvirágzattal. A virágok aprók, pártájuk fehéres színű, áprilistól júniusig nyílnak. Rokon, szintén […]
Körömvirág
A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egynyári növény. Szára 40-60 cm magas, elágazó, szőrözött. Húsos levelei 10-15 cm hosszúak, fordított tojásdadok, tompák, szélük finoman fogazott. Virág: Aranysárgától a narancsvörösig terjedő színű virágzatai az ágvégeken fejlődnek, 6-8 cm átmérőjűek. Nyelves sugárvirágai sorokban állnak. Magja ívesen hajlított, csónakszerű. Május végétől a tél beálltáig nyílik Hatásai gyulladáscsökkentő antimikrobiális, baktérium- […]
Kamilla
A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó egynyári növény. Szára 10-40 cm magasra nő, levelei két- háromszorosan tagoltak, szálas szeletkékkel (sallangosak). Virágzatának átmérője 1-2 cm, kétféle virágból áll: középen kúpos dombocskát alkotnak a sárga csöves virágok, a széleken körben fehér szirmú nyelves virágok („szirmok”) találhatók. A virágzat belül üreges, a többi kamillafajtól eltérően. A növény azonosításában ez, […]
Izlandi zuzmó
A lombos zuzmók (Parmeliaceae) családjába tartozó, moszatok és gombák együttéléséből (szimbiózisából) kialakult szervezet. 10-15 cm átmérőjű, villaszerűen elágazó, lemezes telepeket alkot, ezek felszíne foltosan zöldes-barnás színű, fonákjuk szürkés-fehér, szélük begöngyölődő. A gyógynövényként felhasznált drogot a mai napig vadon élő állományból, áprilistól októberig gyűjtik. A nyálkás-kesernyés ízű drogot a zuzmó szárított telepteste adja. Hatásai köhögéscsillapító antimikrobiális: […]
Hárs
A hársfák (Tilia) nemzetségének számos faját ismerjük. A kislevelű hárs lassú növekedésű, mintegy 20 m-es magasságot elérő, egyenes törzsű, kúpos koronájú fa. Kérge sima, világosabb vagy sötétebb szürke, csak idősebb korban repedezik meg. Levelei kerekdedek, 5-6 cm átmérőjűek, válluk szíves, csúcsuk kihegyesedő, élük fűrészelt. A levéllemez színe sötétzöld, fonákja kékes, húsa vastag. A levelek mindkét […]
Borostyán
A borostyánfélék (Araliaceae) családjába tartozó, fás szárú, örökzöld kúszónövény. Akár fatermetűvé is nőhet. Szára fiatal korában a földön kúszik, amíg nem talál megfelelő támasztékot. Nem parazita, a fától nem vesz el táplálékot. Kérge idősebb korában szürkés színű, hosszában repedezett, léggyökerekkel teli. Levelek: Meddő hajtásain növő levelei 5-10 cm átmérőjűek, tenyeresen karéjosak, a karéjok száma 3 […]
Aloé
Az Aloe nemzetség tagjai a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, évelő növények. Az A. ferox 2-3 méteresre, az A. barbadensis 0,5 méteresre nő meg. Hagyományos értelemben vett száruk nincs, leveleik tőrózsában állnak a virágkocsányon, amit a pálmatörzshöz hasonlóan levélmaradványok borítanak. A levelek lándzsásak, húsosak, 40-50 cm hosszúak, 10-20 cm szélesek, kb. 5 cm vastagok, szélük […]
Bodza
A bodzafélék (Caprifolicaceae) családjába tartozó, 4-7 m magas cserje vagy fa, szétterülő ágakkal és repedezett szürke törzzsel. Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkék tojásdadok, kb. 10 cm hosszúak, kihegyezettek, fűrészesek. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús bogernyő. Virágai sárgásfehérek, aprók, jellemző, kellemes illatúak, május-júniusban nyílnak. Termése 5 -8 mm átmérőjű, […]