fbpx

torokgyulladás

Zsurló

A zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartózó, sprórás, évelő növény.  Gyökere: feketés színű, a talajban mélyre kúszó, elágazó, kiterjedt gyökértörzs-rendszer. Kétféle hajtása van: termő hajtás: kora tavasszal jelenik meg, 20 cm magas, barna, elágazások nélküli, a csúcsán orsó alakú spóratartót visel. meddő hajtás: április végén-májusban jelenik meg, zöld vagy szürkészöld, érdes tapintású, egyenes, ízelt, üreges, magassága 20-50 […]

Lándzsás útifű

Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, évelő növény. Gyöktörzséből számos, rostszerű mellékgyökér ered. Levelei talajon ülő tőrózsát alkotnak, 10-30 cm hosszúak, lándzsás vagy keskeny-lándzsás alakúak, hegyesek, ép szélűek, nyélbe keskenyedők, kopaszok, 3-5 hosszerük van. Tőkocsánya 10-30 cm magas, csúcsán 5-7 mm vastag, rövid, tömött füzérvirágzattal. A virágok aprók, pártájuk fehéres színű, áprilistól júniusig nyílnak. Rokon, szintén […]

Körömvirág

A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egynyári növény. Szára 40-60 cm magas, elágazó, szőrözött. Húsos levelei 10-15 cm hosszúak,  fordított tojásdadok, tompák, szélük finoman fogazott. Virág: Aranysárgától a narancsvörösig terjedő színű virágzatai az ágvégeken fejlődnek, 6-8 cm átmérőjűek. Nyelves sugárvirágai sorokban állnak. Magja ívesen hajlított, csónakszerű. Május végétől a tél beálltáig nyílik Hatásai gyulladáscsökkentő antimikrobiális, baktérium- […]

Kamilla

A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó egynyári növény. Szára 10-40 cm magasra nő, levelei két- háromszorosan tagoltak, szálas szeletkékkel (sallangosak). Virágzatának átmérője 1-2 cm, kétféle virágból áll: középen kúpos dombocskát alkotnak a sárga csöves virágok, a széleken körben fehér szirmú nyelves virágok („szirmok”) találhatók. A virágzat belül üreges, a többi kamillafajtól eltérően. A növény azonosításában ez, […]

Izlandi zuzmó

A lombos zuzmók (Parmeliaceae) családjába tartozó, moszatok és gombák együttéléséből (szimbiózisából) kialakult szervezet. 10-15 cm átmérőjű, villaszerűen elágazó, lemezes telepeket alkot, ezek felszíne foltosan zöldes-barnás színű, fonákjuk szürkés-fehér, szélük begöngyölődő.  A gyógynövényként felhasznált drogot a mai napig vadon élő állományból, áprilistól októberig gyűjtik. A nyálkás-kesernyés ízű drogot a zuzmó szárított telepteste adja. Hatásai köhögéscsillapító antimikrobiális: […]

Hárs

A hársfák (Tilia) nemzetségének számos faját ismerjük. A kislevelű hárs lassú növekedésű, mintegy 20 m-es magasságot elérő, egyenes törzsű, kúpos koronájú fa. Kérge sima, világosabb vagy sötétebb szürke, csak idősebb korban repedezik meg. Levelei kerekdedek, 5-6 cm átmérőjűek, válluk szíves, csúcsuk kihegyesedő, élük fűrészelt. A levéllemez színe sötétzöld, fonákja kékes, húsa vastag. A levelek mindkét […]

Borsmenta

A hazánkban élő 11-féle mentából 6 hibrid, köztük az egyik legnagyobb gyógyerővel bíró és leghatásosabbnak tekintett borsmenta is (erre utal a latin nevében az x). A gyakori kereszteződés miatt az egyes fajok nehezen is választhatók el egymástól, ezért a következőkben a menták általános leírását adjuk. Felismerésüknél a legfontosabb bélyeg a mentaillat: ha ez kellemes, akkor […]

Aranyvessző

A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, évelő növény. Szára egyenes, 60cm-1m magas, nem elágazó. Levelei szórt állásúak, kb. 10 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Fészkes virágzatai hosszú, levélhónalji fürtökben állnak, átmérőjük 1-2 cm, bennük 8-10 nyelves virág található. Virágai aranysárgák, júliustól egészen őszig nyílnak.   Hatásai vizelethajtó (akvaretikus hatás) „vértisztító” – a vizelethajtó hatásból következik görcsoldó […]

    Iratkozz fel híreinkre!

    Tippek, tesztek, programok

    Megszakítás