Lándzsás útifű
Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, évelő növény. Gyöktörzséből számos, rostszerű mellékgyökér ered. Levelei talajon ülő tőrózsát alkotnak, 10-30 cm hosszúak, lándzsás vagy keskeny-lándzsás alakúak, hegyesek, ép szélűek, nyélbe keskenyedők, kopaszok, 3-5 hosszerük van. Tőkocsánya 10-30 cm magas, csúcsán 5-7 mm vastag, rövid, tömött füzérvirágzattal. A virágok aprók, pártájuk fehéres színű, áprilistól júniusig nyílnak. Rokon, szintén […]
Kakukkfű
Több faja van, amelyek hasonló gyógyerővel rendelkeznek. Hazánkban vadon több faj fordul elő, ezeket vadkakukkfű vagy mezei kakukkfű néven szokás összefoglalni. Létezik még a spanyol kakukkfű (Thymus zygis Loefl. ex L), amely nálunk egyáltalán nem fordul elő, Spanyolországban és Portugáliában elterjedt. Az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozó, jellemző kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, évelő növények. […]
Borostyán
A borostyánfélék (Araliaceae) családjába tartozó, fás szárú, örökzöld kúszónövény. Akár fatermetűvé is nőhet. Szára fiatal korában a földön kúszik, amíg nem talál megfelelő támasztékot. Nem parazita, a fától nem vesz el táplálékot. Kérge idősebb korában szürkés színű, hosszában repedezett, léggyökerekkel teli. Levelek: Meddő hajtásain növő levelei 5-10 cm átmérőjűek, tenyeresen karéjosak, a karéjok száma 3 […]
Erdei fenyő
A fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó, tűlevelű fa. Törzse 10-30 m magasra nő, hengeres, bütykös és csavart is lehet. Koronája ernyőszerű, kérge eleinte vörös, később szürkésbarna. Levél: A páronként álló tűlevelek 4-7 cm hosszúak, kékes- vagy szürkészöldek. Virág: Nőivarű virágai bíborvörös tobozok. Április végén, május elején virágzik. Hatásai gyulladáscsökkentő légúttisztító köptető-nyákoldó (szekretomotorikus, szekretolitikus) helyi keringést javító, […]