fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A hely felszámolása és a reklám

| Polyák Levente

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A konkrét városi tér helyett egyre inkább a fogyasztói lét által kijelölt térben közlekedünk.

Erre bizonyíték az is, ahogyan
az utcán megjelenő reklámok egyre gyakrabban egyszerűen érthetetlenek a
megfelelő tv-műsorok ismerete nélkül. Miután Magyarországon a televíziózás
mértéke igen magas (dobogó-közelben a világon), nem meglepő, hogy számos utcai
hirdetés “hivatkozásként” viselkedve rögtön továbbdob a tv reklámjainak és
különféle programjainak terébe: csak emlékeztetőül szolgál azokhoz.


Más reklámok egymásra rímelnek: épülő lakóházak
palánkjain más új házak reklámjait látjuk: ezek az üzenetek nem a környéken
lakóknak szólnak, sokkal inkább az építkezéseket szemmel tartóknak: egyik
újonnan épült lakás lehetőségétől a másikhoz vezetnek, saját utalásaik körében
forogva, egy képzeletbeli, helytől elszakadt várost hozva létre ezzel. Hogy
ennek a konkrét városi térhez semmi köze, az világos: ilyen módon ezek a képek
átalakítják, és a virtualitás szférájába helyezik át a helyhez való mindennapi
kötődést, nem-helyekké változtatva ilyen módon a várost és a városi
tereket.


A ma városról és a térről való gondolkodásban
előszeretettel használt “nem-hely” fogalmát a francia antropológus Marc Augé
vezette be a köztudatba, aki a tranzit, az átmenet helyeit elemezve először
használta ezt a kifejezést. A karakternélküli, szimbolikus tartalmaktól
mentes
nem-hely ellentétes az antropológiai értelemben
elgondolt hellyel, amennyiben nem kötődnek hozzá sem identitások, sem
kapcsolatok, sem történetek, hanem steril marad, mentes az emberi használat
nyomaitól. Szemben a hellyel, a nem-hely soha sem “teljesedik be”. Augé az ilyen
helyek körébe sorolja a várótermeket, a hoteleket, de ide tartoznak a
repülőterek vagy a parkolóházak is: homogén, steril, semleges terek.


A városi vagy városkörnyéki térben elhelyezkedő
reklámok elősegítik az ilyen történet és kapcsolódások nélküli nem-helyek
kialakulását. Miután leginkább akkor tudnak érvényesülni, ha üzenetüket nem
torzítják el a környezettel való kapcsolatból adódó „zavaró hatások”, a
reklámok, üzenetük tisztaságát megőrzendő, gyakran a háttérbe száműzik a város
épített környezetének látványát,
felülírják az épületek homlokzatát,
kiszakítják a fizikai térből a tekintetünket elcsábító jeleket. 


Természetesen nem minden reklám generál automatikusan
nem-helyeket, hanem elsősorban a rövid távú, gyorsan változó, a hellyel
kapcsolatot nem létesítő hirdetések. A már korábban felidézett neonreklámokhoz,
vagy századfordulós falfeliratokhoz hasonlóan ma is készülnek olyan
reklámok, amelyek hosszú távon egy helyben maradva részeivé válnak a
helynek
, stabilitást ígérő, állandó részeivé válnak a környezetnek.
Erre példa a Matáv “Beszédes Falak” című falfestménysorozata, amely egyedi
készítésű, a pontos helyre készített életképeket jelent, a tradicionális,
homlokzatot mímelő tűzfal-freskók mintájára. Ezek a képek is tűzfalakra kerülnek
fel, de olyan módon, hogy alkalmazkodva az épített kontextushoz, kihasználva a
“topográfiai” adottságokat, bár egy kicsit élénkebb színekkel, de folytatják a
körülöttük megkezdett mintákat, textúrát, ritmust, ezzel az optikai csellel
háromdimenziósnak álcázzák kép-voltukat.


Egy ilyen megoldás nyilvánvalóan költségesebb, mint
egy egyszerű óriásplakát kihelyezése, de a freskók nemcsak reklámként működnek
rendkívül jól, hanem környezetként is, mint azt a nagykanizsai Matáv-freskó
dilemmája nyomán felmerülő közvéleménykutatás is mutatja. Nagykanizsán 2003.
őszétől kezdve hónapokig tartó vita alakult ki az önkormányzat és a Matáv
között, egy, a “Beszédes Falak” sorozatba tartozó falfestmény kapcsán,
elsősorban az építési engedély szükségességének tisztázatlansága okán. A freskó
végül elkészült, és az eset nyomán rögtönzött közvélemény-kutatás szerint
a lakosság 90%-ának megnyerte tetszését – ez az érték jóval magasabb az
egyéb reklámok esetében mértnél.


Mégis, a várost és környékét  nem a stabil,
helyi relevanciával bíró és lokális azonosulási lehetőséget kínáló képek
határozzák meg. A városba érkezve az autópályán semmit sem
látunk a környező tájból, csak felénk fordított óriásplakátokat. A vonat
ablakán kifelé bámészkodót
is ez a látvány veszi körül. Ez maga a táj,
reklámok és közlekedési jelek összessége.


A nem-hely hosszan elnyúlik útvonalaink mentén, és a
kommunikációs eszközökön keresztül otthonainkba is beszivárog.
Utópikus természetükkel a reklámok nem csak a “seholt”
képviselik
, de ugyanennyire a “semmikort”, az időn kívüliséget
is.
A mai reklámok többsége ugyanis elsősorban a mozgásra, az
áthaladásra, a tranzitra épül, csak egy pillanatra akar feltűnést kelteni. Az
autóban utazók felé irányított képek, a közlekedési eszközökre aggatott reklámok mind a sebesség, a változás,
az ideiglenesség esztétikájába illeszkednek és egy fiktív, differenciálatlan,
vágyakat ébresztő jövőt kerítenek körénk, anélkül, hogy esélyt adnának a
múltnak. Michel Deguy szavaival: “A reklám körülzár. Kilép elhelyezettségéből,
leveti magát az állványról, elnyel minden buszt, minden autót. Mindenhol ott
van, beburkol, eláraszt, magába szippant.”

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok