Mint azt sokan elmésen mondogatták, sörfesztivál helyett a sorfesztivál nevet is viselhette volna a hazai kézműves sörök első seregszemléje a Főzdefeszt. Volt valami múlt-rendszert idéző a kígyózó sorokban. De nem a választékban: aki rászánta az idejét, csalános, füstös, vagy épp köleses sörkülönlegességeket kóstolhatott, igaz, volt, hogy ez egy órába is beletelt.

Az ínyenc sörök és a sörfőzők osztatlan sikert arattak. Mint a szervezők elmondták, maguk sem számítottak ekkora érdeklődésre. Sörforradalom itthon is? Sokak szerint igen.

Vaskó György a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a TudatosVásárló.hu-nak arról beszélt, hogy vége a nagy sörgyárak egyeduralmának és lobbijának.

Forradalom, vasököl

1993-ban 400 körül volt a kisüzemi sörfőzdék száma Magyarországon, mára ebből 40-50 maradt talpon, így a piaci részesedésük szinte nem is mérhető: 0,35% körüli.

Németországban, de főleg az USA-ban – ahol a nyolcvanas években végbement, úgynevezett Sörforradalom nyomán rengeteg házi sörfőzde alakult – ehhez képest virágoznak a kisüzemek.

A nálunk mára megmaradt kis főzdék igazi minőségi kézműves söröket gyártanak. Egy kis üzemnek napi 400 és 1600 liter körül mozog a kapacitása. A szakemberek hangoztatják, hogy jobban kellene kommunikálni a söripar gasztronómiai tulajdonságait, és ebben nagy szerepük van a kézműves főzdéknek.

„Fontos a látvány, és a hőmérséklet. Egy jó sörnek utóíze, lecsengése van, amivel egy kommersz sör nem biztos, hogy rendelkezik” – ecsetelte a jó sör tulajdonságait Majoros Gábor, a csobánkai kézműves sörfőzde vezetője.

Az egyedi ízvilágot jelzi például a Serforrás Sörfőzde Korty nevű, Tokaji Aszúval készült sörkülönlegessége is, amelyet csak és kizárólag Miskolcon csapolnak.

Jót márpedig nem lehet akármiből. Mivel a hazai éghajlat nem kedvez a söralapanyagok termesztésének (itthon egyetlen komlótermesztő van és egy malátaforgalmazó), a főzdék zömében külföldről szerzik be az alapanyagokat. A komlót Németországból, Szlovákiából, Szlovéniából, a malátát Németországból – a csobánkai sörfőzde Bambergből –, de van, aki egyenesen az USA-ból szállíttat.

A fóti Osterbrau sörfőzde üzemeltetője, Gyenge Zsolt azonban áthidalta a problémát: saját malátagyára van, így meg tudja termelni magának a sörhözvalót.

De nem csupán a komló és a maláta beszerzése okoz problémát. A kézműves főzdék a magas jövedéki adó és a nagyüzemek vendéglátóhelyekkel kötött kizárólagos szerződései miatt eleve hátrányból indulnak. „Rengeteg az adminisztráció. Többek között ugyanolyan négyszeres könyvelést kell alkalmaznunk, könyvvizsgálóval, számítógépes adatfeldolgozással, mint a nagy sörgyáraknak. Erre sokszor egyszerűen nincsen emberünk – sorolja a nehézségeket Simkó József, a Békésszentandrási Sörfőzde üzletvezetője.

De úgy tűnik, a fordulat valódi, és a sörforradalmárokat az állam is megsegíti. „Egészen eddig nem volt olyan állami keret, amire a kisüzemek pályázhattak volna, de ettől az évtől kedvezményes hitelt vehetnek fel a termelők” – mondta el Vaskó György. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára pedig valószínűleg nem zsebelhet be gyakran olyan tapsot, mint amikor a fesztiválon bejelentette, hogy január 1-től a kis főzdék számára a jövedéki adó csökkentését tervezik bevezetni.

Hangsúlyos regionalitás

A lokális sör identitásképző is lehet. A szakemberek szerint egy ilyen kisüzem csak akkor életképes, ha a sörfőzést összekapcsolja a helyi látványosságokkal, ételekkel, értékekkel. Ezért a legtöbb sörfőzde az üzem melletti saját sörözőjében is árulja termékeit.

A kézműves sörök saját áron többnyire 230 – 390 forint/0,5liter között mozognak. Ha erre még a kereskedő ráteszi a hasznát, jóval drágábban jutunk hozzá egy ilyen minőségi folyékony kenyérhez, mint egy kommersz sörhöz, de a kézműves minőséget mindig meg kellett fizetni.

Kép [cc] djphoto