| Domokos Katalin
A házasságban több gyümölcs fogy?
Azt tudjuk, hogy nem járunk rosszul, ha sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, de kérés, hogy segítenek-e ezen a kampányok, vagy ha megházasodunk? Egyáltalán mi befolyásolja gyümölcsfogyasztási szokásainkat?
Mint étkezési szokásaink általában, gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokásainkat is meghatározzák bizonyos adottságok, társadalmi, kulturális környezetünk. A kutatások szerint a magasabb jövedelem mellett (az alacsony jövedelműek kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak), a magasabb végzettség is magasabb zöldségfogyasztással jár.
Általánosságban elmondható, hogy a nők több gyümölcsöt, zöldséget esznek. Ráadásul, ez a különbség már iskolás kor előtt is megfigyelhető, tehát már akkor, amikor a táplálkozással kapcsolatos ismeretek még kevéssé döntőek.
A kor szintén meghatározó tényező: ahogy nő a gyermek, úgy szokik le a zöldségekről, gyümölcsökről. A felnőttek között ezzel szemben a korral egyre nő a fogyasztás, ami az átfogóbb tudással, magasabb jövedelemmel, életmódhoz kötődő szokásokkal, például a főzéssel töltött idővel magyarázható.
Család, társadalmi támogatás, ismeretek
A házasság, különösen férfiak esetében, pozitívan hat a gyümölcs- és zöldségfogyasztásra mind a mennyiséget, mind a változatosságot illetően. A gyerekek gyümölcs-, zöldségfogyasztása összefügg azzal, mennyit fogyasztanak a szülők. A kutatások szerint e tekintetben is a jó példa, különösen a közös étkezések, a színben és textúrában egyaránt változatos ételek, az újrapróbálkozás jár sikerrel. A ráerőszakolás eredménytelen, sőt, jellemzően ellenkező hatást ér el.
A gyermekként megszokott helyes étkezési szokások meghatározzák a felnőttkori fogyasztást. Minél kisebb korban szokik hozzá egy gyermek, az adatok szerint annál biztosabb, hogy nagyobb gyerekként, majd felnőttként is zöldségfogyasztó lesz.
Hitek, tévhitek
Táplálkozási ismereteink különösen meghatározóak a tekintetben, hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. A nők e téren tájékozottabbak a férfiaknál, akik kevéssé ismerik a helyes étrendet, illetve nincsenek tisztában a helytelen táplálkozással járó veszélyekkel, ráadásul kevéssé járatosak a főzésben is.
A vizsgálat szerint a pszichés tényezők közül az önbizalom és önbecsülés különösen pozitívan hat a gyümölcs- és zöldségfogyasztásra. A korábban leírt fogyasztási adatokat ismerve meglepő, hogy az uniós állampolgárok nagy többsége úgy véli, kellően egészségesen, 20%-uk egyenesen úgy, nagyon egészségesen táplálkozik.
A többség tisztában is van vele, hogy ehhez kellő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt kell ennie, a hiba tehát valószínűleg nem a szándékban van – mi, európaiak egyszerűen nem tudjuk, mennyi a kellő mennyiség.
Arra a kérdésre, mi az akadálya a helyes táplálkozásnak, két fő okként az európaiak az időhiányt és a kivitelezési (beszerzés, feldolgozás) nehézségeket jelölik meg.
Változhat a helyzet?
Minthogy az alacsony fogyasztás okai összetettek, társadalmi szinten változást is csak komplex megoldás hozhat. Az egyértelmű, hogy a helyes étkezési szokásokat a gyermekkorban kell kialakítani, ezért a legtöbb kezdeményezés ezt a korosztályt, ezen belül is az iskolásokat célozza meg.
Az iskolai „nevelés” pedig annál hatékonyabb, minél több formában, minél kreatívabban hozza kapcsolatba a diákokat a zöldség-, gyümölcsfogyasztással. A főzőórákhoz hasonló tevékenységek sokkal eredményesebbek lehetnek, mint egy végigunt tanóra a gyümölcsök vitamintartalmáról. És még valami: a kutatások szerint a legalább egy éven át futó programok érik csak el a kellő hatást.
A felmérések szerint az iskolákban rendszeresen kiosztott zöldség, gyümölcs is jó hatásfokkal neveli a gyermekeket a helyes táplálkozásra, csakúgy, mint az, ha a szülőket és a tanárokat is bevonják a programba. Kiemelt szerepe van a helyes táplálkozásra való nevelésben az iskolai étkeztetésnek, a menzáknak.
Próbálkoznak
Hazánkban a 2012/13-mas tanévben is folytatódik az Európai Unió szerte népszerű Minden napra egy alma mottójú Iskolagyümölcs-program. A résztvevő iskolák alsó tagozatosai napi egy adag gyümölcshöz, zöldséghez jutnak ingyen, ami igen direkt, hatékony eszköz lehet.
Magyarországon a nemzetközi 5aDay program (ami a napi ötszöri zöldség-, gyümölcsfogyasztást hirdeti) alapján 1997-ben az agrárminisztérium támogatásával indult el a Naponta3x3 program.
A “Fogyasszon naponta 3×3-féle zöldséget, gyümölcsöt az egészségért!” mottójú kampány célja kettős: a fogyasztás növelésével a hazai zöldség- és gyümölcstermesztők, feldolgozók, kereskedők számára igyekszik piacot bővíteni. Ez egyszerre túl soknak is tűnik – ha ilyen sokaknak kedvez, könnyen elsikkadhat az eredeti cél, az egészséges táplálkozásra nevelés.
A kampány a 3 évesektől a felnőttekig mindenkihez szól. A csatlakozó óvodákban oktatási csomaggal, egészségnevelő játékokkal van jelen, az iskolákba oktatási segédanyagot juttat el, rajzversenyeket, drámapályázatot ír ki, illetve gyermekmagazinokban és televízióban helyezi el hirdetéseit. A kampány honlapján általánosságban szerepel elemként „az iskolai büfékben és az éttermekben a zöldség és gyümölcs ellátás folyamatos fenntartása”, az étkezési szokások kialakításának egyik fontos elemét, a menzákat azonban nem érinti.
Néhány ország zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja gyermekek számára:
- SchoolGruiten – Hollandia
- Frugtkvarter – Dánia
- 5 am Tag – Németország
- Fruitness – Olaszország
- 5 al dia – Spanyolország
- 5 a day – Egyesült Királyság
- Un fruit pour la récré – Franciaország
- All day long – Belgium
- Food dudes – Írország
Kép [cc] altopower
A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.
***